Kilencvenéves lett a Sophia Loren, a dívák dívája, a mozi aranykorának egyik utolsó élő képviselője.
Sophia Loren egy jelenség, aki egy korszakot jelenít meg. Egykor a világ legszebb nője volt, és nemcsak a nézők, hanem a kollégái körében is szeretik. Különleges ember hát, akiről tudvalévő, hogy feleségként és anyaként is megállta a helyét, éppúgy, ahogyan nőként, hiszen nézetei korát meghazudtolóak voltak az ötvenes és hatvanas években.
Nehéz kezdet
Sofia Costanza Brigida Villani ScicoloneRómában született, és kislányként meglehetősen beteges volt, ekképp sovány is. Piszkafának csúfolták a gyerekek, és a szegénység, amiben a család élt nem segített a helyzeten. A kislány azonban csodaszép tinilánnyá cseperedett, édesanyja pedig nem akarta, hogy lánya szegénységben élje le az életét. Benevezte hát egy nápolyi szépségversenyre, és bár csak egy függönyből varrt ruhában indult, Sofia második helyen végezett. Harmincöt dollárt nyert, valamint egy jegyet Rómába, és a család az olasz fővárosba költözött. Sofia édesanyja, Romilda valóságos menedzserré avanzsált, hiszen állandó statisztaként sikerült szerződtetnie a lányát, aki a következő évben már modellként is helytállt.
A nagy szerelem
Sophia tizennyolc éves volt, amikor találkozott az akkor negyvenéves Carlo Ponti producerrel, aki próbafelvételre hívta a lányt, és bár akkor nem nyerte el mindenki tetszését, a nős Ponti eddigre végzetesen beleszeretett a lányba, így sztárt akart csinálni belőle. Ennek érdekében a Sofia név Sophiára változott, családnevét pedig Lorenre módosította, ami Martha Toren svéd színésznő neve ihletett.
Nem kellett sokáig várni az első filmszerepre: tizenkilenc éves volt csupán, amikor az Aidd című filmben szerepelt. Ebben kiderült tehetsége, így nem kellett sokat várnia arra, hogy ne Ponti, hanem önmaga miatt kapjon szerepeket. Első nagy sikere az 1964-es Nápoly aranya volt, majd egy évre rá egy Gina Lollobrigidának ajánlott szerepet kapott meg a Kenyér, szerelem, és… című filmben.
Innentől minden olasz filmrendező arra vágyott, hogy vele dolgozhasson. Marcello Mastroianni szinte állandó partnere lett, hiszen tizenhárom filmben szerepeltek együtt.
Sophia Loren, ha szerelmes
Carlo Ponti elérkezettnek látta az időt, hogy Hollywood kapuit is megnyissa Sophia előtt, melyhez a legjobb rendezőkkel barátkozott össze. Terve bejött. 1957-ben az amerikai Büszkeség és szenvedély című filmben szerepelt. Ekkor ismerkedett meg a nála több mint húsz évvel idősebb Cary Granttel, akiért már azelőtt rajongott, hogy ő maga is színész lett volna. Grant felajánlotta a fiatal lánynak, hogy gyakorolja vele az angolt, ám a munkakapcsolatból szerelem lett. A színésznő nem tudta, mit tegyen, hiszen Pontit is szerette, viszont ő továbbra is nős volt. Cary Grant nem várt sokáig, és második közös filmjük után megkérte a szépség kezét, amikor is Ponti is lépett. Elvált feleségétől, és 1957. szeptember 17-én feleségül vette Sophia Lorent. Cary Grantnek ugyan bizonyosan fájt a dolog, barátként élete végéig a színésznő mellett maradt.
Bár a szerelmesek házasságát nem fogadták el, így elváltak, négy év múlva pedig Olaszországban is összeházasodhattak. Eközben film filmet követett, de Sophia Loren családra vágyott. Két vetélés után harmincnégy évesen életet adott első fiának, az ifjabb Carlo Pontinak. Férjével boldogan éltek két fiukkal, ám egy adócsalási botrány után Svácjba kellett menniük. Idővel azonban a színésznőt annyira gyötörte a honvágy, hogy annak árán is visszatért Olaszországba, hogy tizenhét napot börtönben kellett töltenie.
Ezután üzletasszonyként is kipróbálta magát: szakácskönyvet adott ki, merthogy szenvedélye volt a főzés. Mint egyszer mondta:
A főzés maga a szeretet. Egy ajándék, egy mód arra, hogy kis titkainkat – piccoli segreti – megosszuk másokkal, amelyek a tűzhelyen párolognak.
Saját napszemüvegmárkát is indított. 2004-ben egy kicsit magunkénak érezhettük, amikor nagyobbik fia egy magyar lányt, Mészáros Andreát vette feleségül, esküvőjüket pedig a Szent István Bazilikában tartották.
Sophia Loren még ekkor is filmezett, és csupán az utóbbi tizenöt évben ment nyugdíjba, ám néha-néha különböző eseményeken feltűnik a születésnapos legenda.
Nyitókép forrása: Getty Images
