Könyvben is megjelent Radnai Péter interjúsorozata, az Első influenszerek. A riporter a televíziózás nagyjait faggatta ki műsorában, amit most könyvben is olvashatunk!
A Magyar televíziózás legendái – Interjúk az első influenszerekkel című kötet már akkor megragadta a fantáziámat, amikor tavaly ősszel megjelent, így minden erőt mozgósítottam, hogy kijusson hozzám Angliába a könyv, és karácsonyra ez sikerült is. Azóta szagolgatom, lapozgatom, olvasom, ízlelgetem a könyvet, és örülök a régi ismerősök arcának, akiket a benne látok. Az interjúkötet ugyanis egy-egy színes képpel adózik azoknak, akik szerepelnek benne, és egy rövid bemutatást is kapunk egy-egy személyről. Ez esetemben szégyenszemre különösen szükséges volt, mert nem mindenkit ismertem a kötetből.
Az interjúk műfajtól függetlenül készültek, ezért olvashatunk beszélgetéseket bemondóval, színésszel, riporterrel, műsorvezetővel és szerkesztővel is.
Mit tudtak ők, az első influenszerek
Radnai Péter kiválóan ráérzett ara, hogy valójában az influenszer nem a 21. század ,,terméke”. Régebben is léteztek, csak akkor még nem volt nevük. Mindennek ellenére nagy hatással voltak az emberekre, hiszen a televízió volt az egyetlen lehetőség arra, hogy ablakot nyisson a világra, és így a televíziós műsorok dolgozói voltak azok, akik elmondhatták és megmutathatták, hogy milyen a világ.
Az influenszer szó tisztázása több alanynál előkerül, hiszen a legtöbb esetben összekapcsolták a szót a tartalom nélküliséggel, ám a szerző elmagyarázza, hogy olvasatában miért is pozitív jelző, ha valaki influenszer. Ekképp kerülhettek a kötetbe olyan nagy nevek többek között, mint Egri János, Endrei Judit, Fehér Anna, Rózsa György, Dévényi Tibor, Vágó István vagy Vitray Tamás.
Az interjúkötet a televíziózás több műfaján keresztül mutatja be az 1957-ben indult Magyar Televízió történetét. Megtudhatjuk, hogy hogyan indult a neves tévések karrierje, ahogy azt is, hogy mikre rá nem kényszerít a televíziózás. Kiderül például, hogy Endrei Judit miért változtatta meg a nevét a tévézés miatt, ahogy az is, hogy Dévényi Tibornak milyen nehéz helyzeteket kellett megoldania, míg a Három kívánság című műsort készítette.
Egri János és Vágó István a televíziós játékok kulisszatitkaiba avatnak be, Gálvölgyi János pedig olyan kérdéseket fejteget, hogy vajon van-e még értelme ma paródiát csinálni, és hogy miért volt könnyebb dolga régebben annak, aki ezzel foglalkozott. Fehér Anna-interjúja a Szomszédok című sorozat rajongóinak fog a legtöbbet mondani, de Vitray Tamás történetei a sporton túl a riporteri munka nehézségeiről is szólnak.
Már a könyv birtokosa voltam, amikor kiderült számomra, hogy az interjúk megtekinthetőek a Youtube-on is, de ez egyáltalán nem szegte kedvemet, mert jó átgondolni és a szemem előtt látni a mondatokat. Nem vesznek el főzés közben, ahogy sok más interjú, hanem bennem maradnak, érlelődnek és beépülnek. Ezért is szeretem az interjúköteteket.
Nyitókép forrása: Karsa Tímea