A motivációk sokfélék lehetnek. Van, aki egyszerűen túl idősnek vagy fáradtnak érzi magát (mint Beatrix vagy Akihito), mások nem akarnak politikai harcokban részt venni (V. Károly), vagy önazonosságuk fontosabb számukra, mint a korona (Kristina). Vannak, akik a szerelem vagy a szabadság mellett döntenek, és olyanok is, akik csupán egy békésebb, hétköznapibb életet szeretnének.
A királyi élet sokak szemében a végső kiváltság, a hatalom és csillogás szimbóluma. De mi történik akkor, amikor valaki önként mond le erről az életről? A történelem során nem egy uralkodó döntött úgy, hogy elhagyja a trónt – néha szerelem, néha politikai nyomás, máskor pedig egyszerű emberi vágy húzódott meg a döntés mögött. Most azokat a híres (és néha elfeledett) uralkodókat idézzük fel, akik hátat fordítottak a koronának.
A hollandok példája: Beatrix királynő békés visszavonulása
Beatrix, Hollandia királynője 1980 és 2013 között uralkodott, majd 75 évesen úgy döntött: eljött az idő az átadásra. Lemondása nem botrány vagy kényszer következménye voltm épp ellenkezőleg. Tudatos generációváltásról szólt, amellyel fiának, Vilmos Sándornak adta át a stafétát. Az ő példája azt mutatja: a trónról való lemondás lehet bölcs és szeretetteljes gesztus is.
A császár, aki szerzetesként fejezte be – V. Károly
1556-ban V. Károly német-római császár úgy döntött, megosztja birodalmát: a császári hatalmat öccsének, a spanyol koronát fiának adta át. A legendák szerint a politikai küzdelmektől megfáradva vonult vissza, és egy szerzetesrendben töltötte hátralévő éveit. Lemondása a hatalom és a belső béke közti választás szimbólumává vált.
Akihito császár: a modern Japán új hagyománya
Japánban évszázadokig példátlan volt, hogy egy császár önként mondjon le. Akihito ezt mégis megtette: 2019-ben egészségi állapotára hivatkozva visszavonult, hogy átadja a trónt fiának, Naruhitónak. Ehhez még külön törvényt is alkotni kellett, így lett Akihito az első japán császár, aki a modern korban önként távozott a hatalomból.
Kristina svéd királynő: a hit és önazonosság útján
1654-ben Kristina svéd királynő hátat fordított a protestáns Svédországnak – és a trónnak. A döntés hátterében vallási és személyes okok álltak: katolikus akart lenni, amit uralkodóként nem tehetett meg. Lemondása után Rómába költözött, és élete hátralévő részében a művészetek és az intellektuális élet támogatója lett.
Szerelem mindenek felett: Edward VIII története
A brit királyi család történetének talán leghíresebb lemondása Edward VIII nevéhez fűződik. 1936-ban lemondott a trónról, hogy feleségül vehesse Wallis Simpsont, egy kétszeresen elvált amerikai nőt. Döntése megrengette a monarchiát – és világszerte szimbólummá vált annak, hogy a szerelem néha még a koronánál is fontosabb.
Hercegnők a hétköznapi életért – Mako és Christina
Komuro Mako japán hercegnő 2021-ben egyszerűen csak szerelmes lett. Mivel választottja nem volt nemesi származású, a császári ház szabályai értelmében le kellett mondania hercegnői címéről. Hasonló utat járt be Christina holland hercegnő is: egy katolikus férfival való házassága miatt 1975-ben lemondott a trónutódlási jogáról.
Forrás: Grunge
Borítókép forrása: Getty Images
