Öt filmjelenet, melyet festmény ihletett

Csodás dolog ha a különböző művészeti ágak találkoznak, pláne ha még hatnak is egymásra. A divat, a zene, a szobrászat, a festészet és a filmművészet is benne van ebben a körforgásban, mai cikkünkben utóbbi kettő találkozásának gyümölcseiből válogattunk.

Gustav Klimt: A csók – Viharsziget

Austria Vienna Upper Belvedere Reopening
Forrás: Northfoto
Viharsziget
Forrás: Youtube

Martin Scorsese egyik legmegdöbbentőbb filmje a 2010-es Viharsziget című thriller, melyben Leonardo DiCaprio és Mark Ruffalo egy szigeten lévő pszichiátriai intézet egyik eltűnt páciense után nyomoz, azonban az ügy előrehaladtával hátborzongató fordulatot vesznek az események. Akit egy kicsit is érdekel a festészet, az valószínűleg rögtön felismerte a film egyik szívszorító jelenetében Klimt A csókjára való egyértelmű utalást, hiszen nemcsak a szereplők póza, hanem a színvilág is nagyon emlékeztet az 1908-ban készült szecessziós alkotásra. Ha szeretnénk a festményt élőben is megnézni, nem kell rettenetesen sokat utaznunk, ugyanis a bécsi Belvedere-kastély Klimt-gyűjteményének kiemelt része.

Jacques-Louis David: Napóleon átkel az Alpokon – Marie Antoinette

Jacques-Louis David: Napóleon átkel az Alpokon
Forrás: Northfoto
'marie Antoinette' Movie Stills
Forrás: Northfoto

Ugyan a fenti fotón Fersen gróf (Jamie Dornan) lova nem ágaskodik úgy, mint Napóleoné a festményen, de egy pillanattal később azt is megteszi a filmben, ekkor még nyilvánvalóbbá válik a hasonlóság. Sofia Coppola 2006-os kosztümös életrajzi filmje Marie Antoinette francia királynéről szól, akit Kirsten Dunst alakított. Az eredeti helyszínen, a versailles-i kastélyban forgatott mozi megismerteti a nézőt a királyné magánéletével, házasságával, a királyi udvarral. A fenti jelenet egyébként az uralkodónő fejében játszódik le, amikor az ablakon kitekintve a gróf után vágyakozik, és a jelenet szándékosan utal a Bonaparte Napóleont ábrázoló, 1800-as évek elején készült festményre. Alkotója, Jacques-Louis David a klasszicizmus vezéralakja volt, híres képei között találjuk még Madame Recamier portréját (innen származik a rekamié szavunk), a Horatiusok esküjét, A szabin nők elrablását, és a Napóleon az irodájában című festményt.

Grant Wood: Young Corn – Doctor Parnassus és a képzelet birodalma

Young Corn
Forrás: Fineartamerica.com
2009 The Imaginarium Of Doctor Parnassus Movie Set
Forrás: Northfoto

Heath Ledger 2008-ban bekövetkezett halála előtt ez volt az utolsó munkája, melyet majdnem be sem fejeztek a tragédia miatt. Amikor a rendező, Terry Gillam értesült a történtekről, a filmmel kapcsolatos első gondolata az volt, hogy annak bizony befellegzett. Aztán egy olyan ötletük is támadt, hogy számítógépes effektek segítségével megoldják Ledger jelenlétét a moziban, aminek akkor épp a harmadánál jártak, végül az újracastingolás mellett döntöttek, ami a történetet ismerve nem mutatott szokatlanul a vásznon. A sztori szerint ugyanis Doctor Parnassus (Christopher Plummer) és utazószínház vezetője, aki képes a vállalkozó szellemű vendégeket a képzelet birodalmába (Imaginarium) juttatni. Így amikor a főszereplő Tony a valóságban jelent meg, akkor Ledgert láttuk, a különböző fantáziavilágokban pedig három mását, akiket Jude Law, Johnny Depp és Colin Farrell alakítottak. A Law szereplésével készült képsorokban egy ízben a háttérben nagyon “furcsa” dombok és fák találhatóak, amiket a rendező bevallása szerint Grant Wood 1931-es festményéből kölcsönzött.

Dalí: Elefántok – Mad Max: A harag útja

Dalí
Forrás: dalipaintings.com
Crow Fisher
Forrás: IMDB

Salvador Dalí a huszadik század ikonikus festője volt, munkáit még az is messziről megismeri, aki egyébként nincs otthon a festőművészetben. Bajszos arca, festményei, vagy azok részletei nem egy filmben és sorozatban megjelentek (például legutóbb A nagy pénzrablásban). Az emlékezet állandóságán kívül szürrealizmusának jellegzetes formái voltak a karcsú, hosszú lábú állatok, mint ahogyan az Elefántokon is láthatjuk. Ezek a lények a 1979-es posztapokaliptikus akciófilm, a Mad Max 2015-ös remake-jében, A harag útjában is feltűntek, vagyis inkább néhány rájuk emlékeztető szörny. Amikor főhőseik a sivatag átszelése közben a Zöldhely maradványaihoz érkeznek, ott az úgynevezett “crow fishereket” látják. A rendező George Miller egyébként híres arról, hogy hatalmas figyelmet fordít a látványra, és már a forgatás megkezdése előtt elkészített rengeteg koncepciós rajzot azért, hogy a későbbiekben is pontosan meg tudja jeleníteni a vízióját.

Leonardo Da Vinci: Az utolsó vacsora – Beépített hiba

***exclusive***
Forrás: Northfoto
Beépített Hiba
Forrás: IMDB

A világ egyik legismertebb festménye Az utolsó vacsora, mely Jézust ábrázolja apostolai körében, nem sokkal halála előtt. Ismertsége miatt legalább egy tucat moziban és plakáton utaltak már rá, mi most a 2014-es Beépített hiba című filmet választottuk. Ebben egy aktív marihuánafogyasztó magánnyomozó, Doc (Joaquin Phoenix) merül alá a 70-es évekbeli Los Angeles bugyraiba, hogy megtaláljon egy dúsgazdag, eltűnt ingatlanmágnást. A nyomozásban segítségére lesz egy kép, ami egy csapat hippi buliján készült, és amelyben a résztvevők a festményen szereplő apostolokhoz hasonló módon helyezkednek el az asztal körül.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Egzotikum a szépségápolásban: a tiaré olaj