A történelem tele van olyan emberekkel, akik nem azért váltak ismertté, mert erre vágytak, hanem mert a sors kegyetlen fordulatot tartogatott számukra. Mary Ann Bevan története pont ilyen.
Közéjük tartozik Mary Ann Bevan is, akinek története egyszerre szomorú, megrázó és inspiráló. Egy nőé, akit egykor szépségéért csodáltak, később pedig azért fizettek az emberek, hogy megbámulhassák. Ma már sokan a világ legcsúnyább nőjeként emlegetik, de a valóság ennél sokkal összetettebb és emberibb.
Egy átlagos nő, átlagos álmokkal
Mary Ann Webster 1874-ben született Londonban. Fiatal nőként ápolónőként dolgozott, és semmi nem utalt arra, hogy élete egyszer világszerte ismertté válik. A korabeli beszámolók szerint kifejezetten csinos nőnek tartották, aki több szépségversenyen is indult. 1903-ban férjhez ment Thomas Bevanhoz, akivel boldog házasságban élt. Négy gyermekük született, és úgy tűnt, a család előtt nyugodt, kiszámítható jövő áll. Néhány évvel később azonban minden megváltozott.
A betegség, amely megváltoztatta az arcát
Mary Ann Bevan harmincas évei elején egyre különösebb tüneteket kezdett tapasztalni. Erős fejfájások gyötörték, ízületi fájdalmak jelentkeztek nála, majd fokozatosan megváltozott a külseje. Kezei és lábai megnagyobbodtak, arcvonásai egyre markánsabbá váltak, állkapcsa előreugrott, orra és homloka pedig látványosan megváltozott. Ma már tudjuk, hogy az akromegália nevű ritka hormonális betegségben szenvedett. Az állapotot az agyalapi mirigy túlzott növekedési hormon-termelése okozza, amely felnőttkorban is tovább növeszti a csontokat és a lágyrészeket. A 20. század elején azonban az orvosok még alig ismerték a betegséget, hatékony kezelés pedig nem létezett.
Özvegyen, négy gyermekkel
1914-ben férje váratlanul meghalt. Mary Ann Bevan egyedül maradt négy gyermekével, miközben külseje folyamatosan változott, és egyre nehezebben talált munkát. A család anyagi helyzete gyorsan romlott. Abban az időben a testi rendellenességekkel élő embereket gyakran cirkuszok és vándormutatványos társulatok alkalmazták. Ezek az úgynevezett „freak show”-k tömegeket vonzottak, a közönség pedig pénzt fizetett azért, hogy olyan embereket lásson, akik eltértek az átlagostól. Mary Ann előtt szinte nem maradt más választás.
Amikor a megélhetés fontosabb volt a méltóságnál
1920-ban jelentkezett egy versenyre, amely a „világ legcsúnyább nőjét” kereste. Bár a cím megalázó volt, a vele járó pénzdíj lehetőséget adott arra, hogy eltartsa gyermekeit. A versenyt megnyerte. Nem sokkal később szerződést kapott az Egyesült Államokból, és a híres New York-i Coney Island mutatványos látványosságai között kezdett dolgozni. Nap mint nap emberek százai, később ezrei fizettek azért, hogy megnézzék őt. A közönség gyakran nevetett rajta, mutogatott rá vagy gúnyolódott vele. Mary Ann azonban tovább dolgozott, mert tudta, hogy minden megkeresett dollár a gyermekeinek biztosít jobb életet.
Több volt, mint a külseje
A róla fennmaradt beszámolók szerint Mary Ann Bevan intelligens, kedves és rendkívül erős akaratú nő volt. Azok, akik ismerték, nem különös külsejére emlékeztek, hanem arra az elszántságra, amellyel családjáért küzdött. Miközben a világ sokszor csupán látványosságként tekintett rá, ő anyaként és családfenntartóként próbálta túlélni a lehetetlen helyzetet. Gyermekei taníttatására és jövőjére fordította a pénzét, gyakran saját kényelméről mondva le.
Egy történet, amely ma is fontos
Mary Ann Bevan 1933-ban halt meg 59 éves korában. Halála után évtizedekig főként különös külseje miatt emlegették, ám az utóbbi években egyre többen igyekeznek helyreállítani emlékét. Története ma már nem arról szól, hogy hogyan nézett ki, hanem arról, milyen áldozatokat volt képes meghozni a családjáért. A nő, akit egykor a világ legcsúnyább nőjeként mutogattak, valójában rendkívüli bátorságról és szeretetről tett tanúbizonyságot. És talán ez az, amit érdemes megőrizni róla az utókor számára: nem az arcát, hanem az erejét.
Forrás: Wikipedia, Medium
Borítókép forrása: Wikipedia