Lukas, Saul, Mephisto – magyarok az Oscaron

Magyar idő szerint április 25-én, vasárnap hajnalban tartották a 93. Oscar-gálát a Dolby Theatre-ben. A rangos díjátadó történetében számos magyar vonatkozása volt a jelölteknek és a díjazottaknak, lássuk, melyek ezek.

1929-ben rendezték meg az első Oscar-díjátadót, amelyen a kitüntetettekről minden évben a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Art and Sciences) tagjai döntenek. Ha Hollywoodról és az Oscarról esik szó, hajlamosak vagyunk úgy gondolni rájuk, mint valami nagy, csillogó, de nagyon távoli dologra, ami a magyarok számára elérhetetlen. Valószínűleg az utóbbi húsz-huszonöt év benyomása lehet ez, hiszen előtte több tucatnyi magyar alkotó és alkotás került már közel a győzelemhez. Nézzünk hát meg párat közülük!

oscar díjak
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Az elsők

William S. Darling látványtervező 1882-ben született a mai Románia területén, akkor még Sándorházi Vilmos Béla néven. A Magyar Királyi Mintarajztanodában (ma Képzőművészeti Egyetem) tanult festészetet, majd ösztöndíjjal Párizs hasonló egyetemén, az Ecole des Beaux Arts-on folytatta diákéveit. 1910-ben New Yorkba emigrált, és az első világháború alatt lett belőle Darling, amikor felvette felesége, Gwendolin lánykori nevét. Sikeres festővé vált, tíz évvel később pedig Dél-Kaliforniába költözött, ahol a filmes szakma felé fordult, és hamarosan a 20th Century Fox művészeti részlegének vezetője lett. 1934 és 47 között hatszor jelölték Oscar-díjra a legjobb látványterv kategóriában, melyet háromszor nyert el.

Trauner Sándor a híres festőművésztől, Rippl-Rónai Józseftől tanulta a szakmát, majd később Csók István is tanította őt. Huszonévesen Franciaországba emigrált az erősödő antiszemitizmus miatt, étt fordult figyelme a festészet mellett a filmezés felé. Louis Bunuel Aranykorában debütált elsőként díszleteivel, majd korának kiemelkedő művészeti vezetője, Lazare Meerson asszisztense lett, akivel tizennégy filmen át dolgozott együtt. Tagja lett a „Carné-négyesnek” Marcel Carné rendező, Jacques pévert író és Kozma József zeneszerző mellett. Felfigyeltek rá Amerikában is, Billy Wilder rendező hívta végül a tengerentúlra, ahol a Legénylakás című film látványterve meghozta számára az Oscar-díjat.

Herczegh Géza 1888-ban született Budapesten, újságíróként és íróként dolgozott, például a Nap és a Magyar Hírlap szerkesztőségében. I. világháborús haditudósításai után a Károlyi-kormány sajtófőnöke lett, majd pedig Bécsbe emigrált, ahol osztrák lapoknál dolgozott. Végül az Egyesült Államokban telepedett le és forgatókönyvíróként ért el egyre nagyobb sikereket – 1937-ben a Zola élete című filmért hazavihette az arany szobrocskát.

Paul Lukas – Az egyetlen magyar főszereplő

Paul Lukas
Forrás: northfoto.com

1894-ben Budapesten látta meg a napvilágot Lukács Pál, aki máig az egyetlen olyan magyar színész, akinek Oscar-díja van (na meg Golden Globe-ja is). 1915-ben kezdte karrierjét Kassán, három évvel később már a Vígszínház közönsége láthatta. 1927-ben Adolf Zukor rendező, aki akkor a Paramount elnöke volt, Hollywoodba hívta Lukácsot, hogy filmjeiben szerepeljen. Lukács, immáron Paul Lukas több, mint hatvan filmben játszott ezután főszerepet, például az Acapulcói kalandban vagy a Londoni randevú. Az Őrség a Rajnán-ban nyújtott alakításáért megkapta az arany szobrocskát és az arany glóbuszt is.

A rendezők

A Casablanca című film és Oscar-díjai nem csak a világ számára jelentősek, hanem számunkra is, ugyanis rendezője az a Kertész Mihály (a tengerentúlon Michael Curtiz) volt, aki hazánk némafilmes korszakának állócsillaga volt. Csak 1918-ban például 45 filmet rendezett, de ő is emigrációra kényszerült a Tanácsköztársaság bukása után. Ugyanekkora volumenű film volt a My Fair Lady is, amit szintén magyar származású, a New Yorkban született George Cukor rendezett. Mindkét film elnyerte a legjobb rendezésért járó Oscart a megjelenésüket követő év díjátadóján.

Az első „igazi” magyar győzelem

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Rofusz Ferenc rajzfilmrendezőnek köszönhetjük az első „igazi” magyar győzelemet az Oscar-díj történetében. Az 1981-es A légy című háromperces rövidfilm díja volt az első, mely magyar alkotó magyar művének ítéltetett oda. Rofusz a Mafilmnél kezdte pályafutását, 1968-tól a legendás Pannónia Filmstúdióban dolgozott, eleinte fázisrajzolóként, kulcsrajzolóként, később pedig már animátorként. Nevéhez fűződik a Gusztáv rajzfilmsorozat is, melyet Jankovics Marcellel együtt készítettek el. Első filmje a Kő volt, a második pedig a már említett A légy, amiért az Oscart nem ő, hanem a Hungarofilm akkori igazgatója vett át jogtalanul. Rofusz pedig csak a Szabad Európa rádióadásából értesült győzelméről, szerencsére később saját maga vehette át a szobrot. Készített még itthon néhány alkotást, de Kanadába költözött 1988-ban. 2002-ben jött csak haza, azóta saját stúdiójában dolgozik. Tagja az Amerikai Filmakadémiának, így az ő kezében is van a jelöltek és az Oscar-díjak sorsa.

Zsigmond Vilmos

Zsigmond Vilmos
Forrás: northfoto.com

Hollywood újkorának egyik legendás operatőre is magyar volt, méghozzá a zseniális Zsigmond Vilmos, aki ’56-ban hagyta el hazánkat. Szegeden nőtt fel, és már gyermekkorában közel került a fotózás hivatásához, így aztán nem is volt kérdés, hogy ez legyen a karrierje. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett operatőrként a forradalom előtt egy évvel, és az 1956-os eseményeket Kovács László barátjával örökítette meg, egy hónapra rá pedig elhagyta az országot. Vitték magukkal a filmtekercseket is, így nekik köszönhetően jutott el az események híre „a Nyugatra”. Amerikában eleinte nehezen illeszkedett be, de az európai filmművészetről szerzett tudása hamar kelendővé vált, főleg amikor megjelent az új rendezőgeneráció. Dolgozott együtt Peter Fondával, Woody Allennel és Steven Spielberggel is, utóbbival közös egyik munkája, a Harmadik típusú találkozások operatőri munkájáért jutalmazta Oscarral az Akadémia. Stílusára jellemző volt a fényekkel és árnyékokkal való játék, és erőteljesen használta a sötét tónusokat. Zsigmond Vilmos 2016. január elsején hunyt el.

Az idegen nyelvű film kategória – Mephisto és Saul fia

saul fia
Nemes Jeles László és Röhrig Géza a Saul fia forgatásán. Forrás: northfoto.com

Thomas Mann német író fia, Klaus Mann regényéből készült el 1981-ben Szabó István Mephisto című filmje. Szabó filmrendezőként végzett a Színművészetin Máriássy Félix és Makk Károly osztályában, majd a Híradó és Dokumentungyárba került asszisztensként. A Balázs Béla Stúdióban készültek el első filmjei, melyekkel a magyar film „új hullám” korszakának vezető egyéniségévé vált. A Hunnia Filmgyár munkatársa volt 1962-től, első nagyjátékfilmjében, az Álmodozások korában Sinkovits Imre, Halász Judit és Esztergályos Cecília is játszottak. A Mephisto címszerepét Klaus Maria Brandauer alakította, ő volt a becsvágyó színész, aki mindent alávet karrierjének, és politikai játszmákra is hajlandó. A film az 1982-es Oscar-díjátadón első magyarként nyert a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, és harmincnégy évet kellett várni az újabb sikerre. 2015-ben Nemes Jeles László Saul fia című drámája hozta haza ezt a díjat, emellett pedig például a Golden Globe-ot és a cannes-i filmfesztivált nagydíját is begyűjthette. A film hátterében a holokauszt eseményei állnak, az előtérben viszont egy apa szenvedései. A kameramozgás is erre erősített rá, végig Saul nézőpontjából követjük az eseményeket.

A legutóbbi öröm

2017-ben Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer kisfilmjének drukkolhattunk a 89. Oscar-gálán, ugyanis a 25 perces alkotás rövidlistás lett, tehát bejutott a legjobb öt közé. Aztán február 27-én hajnalban a Mindenki első magyar produkcióként vihette el a legjobb élőszereplős kisfilm kategóriájának elismerését. Az általános iskolás kórusról és tanárnőjükről szóló rövid történetet Budapest két iskolájában vették fel, és a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános iskola diákjai is szerepeltek benne.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Lehullt a lepel Jennifer Aniston szépségápolási titkairól