A keresztények számára a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, de ennél vannak jóval durvább megközelítések is.
A húsvét a 40 napos böjt végén ünnepelendő, a halál legyőzésének szimbóluma – legalábbis nálunk és a keresztényi kultúrákban. Az első feljegyzett húsvétolás a második században volt, de valószínűleg a keresztények már korábban is ünnepelték a feltámadást valahogyan. A szent nap sokféle hagyományt ihlet a világ eltérő tájain: a svéd húsvéti boszorkányok cselszövésétől egészen Venezueláig, ahol Júdás-képmásokat égetnek.
Honnan a név?
A húsvét szót Eostre-hoz, a tavasz és az új élet angolszász istennőjéhez kötik. Innen ered az Easter vagy Ostern szó is. Más tudósok az ünnep nevét a latin „hebdomada alba” kifejezésre vezetik vissza, ami „fehér hetet” jelent. A hagyomány szerint az újdonsült keresztényeket húsvétkor fehér ruhában keresztelték meg.
Holdhoz kötődő ünnep
Mivel a zsidó naptár a holdciklusokon alapul, a húsvét niszán 14-ére, a tavasz első teliholdjának 14. napjára esik. A kisázsiai keresztények niszán 14-én emlékeztek a keresztre feszítésre, és Niszán 16-án ünnepelték a feltámadást. Ez azonban azt jelentette, hogy a húsvét a hét bármely napjára eshetett. A nyugati keresztények viszont a húsvétot a niszán 14 utáni első vasárnapon ünnepelték. 325-ben I. Konstantin római császár összegyűjtötte a püspököket a niceai zsinaton, hogy megoldást találjanak erre és a tanács úgy döntött, hogy a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnapon kell tartani.
A Gergely naptárat is a húsvétnak köszönhetjük
A 16. századra a tudósok rájöttek, hogy a Római Birodalom Julianus-naptára nincs összhangban a napévvel, emiatt a húsvét távolabb esik a tavaszi napéjegyenlőségtől. A hiba megszüntetése érdekében XIII. Gergely pápa bevezette a Gergely-naptárat. A keleti ortodox egyházak még mindig a Julianus-naptárat használják a vallási ünnepek kiszámításához. Így idén április 5-én ünneplik a húsvétot a nyugatiak, az ortodox egyházak viszont, például a bolgárok, április 12-én.
Van, ahol eretnekség
A zarándokok mindig is ódzkodtak a karácsonytól és a húsvéttól, mert ezeket puritán ünnepeknek vélték. Egyes keresztény felekezetek még mindig óvakodnak, így Jehova Tanúi és sok pünkösdi gyülekezet sem tartja a húsvétot.
A nyuszi nem mindenhol divat
Míg mi nyuszival és tojásokkal bíbelődünk, Latin-Amerika és Görögország egyes részein a keresztények elégetik Júdás képmását. A svédek boszorkányokat jelenítenek meg, a bermudai keresztények pedig nagypénteken élénk színű sárkányokat reptetnek, Krisztus mennybemenetelét szimbolizálva. Spanyolországban egyes csoportok köpenyt és hegyes csuklyát vesznek fel, és kísérteties éjszakai körmeneteket tartanak.
Forrás: Huffpost
Borítókép forrása: