Darázsderék, fenékig érő szőke hajzuhatag. Ez a Barbie baba, ami 1959. március 9-én indult hódító útjára egy New York-i játékkereskedésből. Születésnapja alkalmából elhoztuk a játékfigura kalandos történetét.
28 centiméter magasság, darázsderék, fenékig érő szőke hajzuhatag. Ő Barbie, az USA első tömegesen gyártott, felnőtt nőre hasonlító játékbabája. Feltalálója egy Ruth Handler nevű anyuka, aki 1945-ben férjével együtt megalapította a Barbie babát forgalmazó Mattelt. Miután Ruth meglátta, hogy kislányát hidegen hagyják az akkor kapható babák, és helyette újságból kivágott felnőtt nők figuráival játszott, az édesanya rájött, hogy olyan piaci rést talált a játékpiacon, amely lehetővé tette a kislányoknak, hogy elképzeljék – és eljátsszák – a jövőt.
Ki is az a Lili nevű német örömlány, akiről az első Barbie babát mintázták?
Barbie nővére, Lilli, valójában nem igazi örömlány, hanem egy, a Bild magazin által kitalált fikciós karakter, aki olyan sikeres volt a német férfiak körében, hogy végül élethű babát készítettek belőle, és elkezdték árusítani a dohányboltokban. De kezdjük az elején.
Amikor Ruth megosztotta ötletét férjével, Elliottal, ő cseppet sem volt elragadtatva tőle. Azt mondta, hogy egyetlen anyuka sem vásárolna olyan játékbabát a lányának, amelynek teste egy felnőtt nő testére hasonlít. „Gond nélkül gyártották a játékfegyvereket és rakétákat, a hangszereket és mindenféle rugós játékot, de a Ruth által felvázolt baba ötlete meghaladta a képzelőerejüket” – olvasható Robin Gerber üzlettörténész esszéjében. A Mattel munkatársai azt mondták Ruthnak, hogy felejtse el – mert ez a baba csupa ellentmondás, népszerűtlen, ráadásul túl nehéz legyártani. (Érdekesség, hogy napjainkban bizonyos országokban, így például Iránban betiltották a Barbie babák forgalmazását, mert szerintük azok csorbítják az iszlám értékeket.)
Egy alkalommal aztán a család Svájcba utazott, ahol találkoztak Lillivel, azzal a babával, aki végül örökre megváltoztatta az életüket. Az emberek csak Bild-Lilliként emlegették Barbie nővérét – akit nem gyerekeknek szántak. Lilli babát a Bild, német nyelvű bulvárlap egy népszerű karakteréről mintázták: Lilli egy aranyásó szexszimbólum volt, amelyet Reinhard Beuthein alkotott meg. Lilli egyedülálló nőnek született, viccesen nyúlánk testtel, és aránytalanul nagy mellekkel, aki mindig készen állt egy szerelmi légyottra. A karaktert gyakran szűk ruhákban ábrázolták, akinek lételeme volt a flört.
Az egyik képregényben például Lillit két üzletember üldözi az utcán: „Legalább az egyikőjüket arra kell kérnem, hogy hagyja abba a követést” – mondja kajánul a férfiaknak. Egy másik epizódban egy szűkös teniszruhában ábrázolják, amely a szél fújdogálásától fel-fellibben, megmutatva ezzel Lilli fehérneműjét. „Sosem érdekelt a sport, de a Wimbledoni tenisztorna legújabb divatja új perspektívát adott nekem…” – mosolyog. Lillit csupán egy egyszeri szereplőnek tervezték, ám végül annyira népszerű lett, hogy rendszeresen helyet kapott a Bild hasábjain. 1955-ben pedig ellepték a Lilli babák a dohányboltokat és szexshopokat a német nyelvterületen. A férfiak körében egyértelműen Lilli volt a legnépszerűbb pin up girl.
Az amerikaikat lenyűgözte Lilli
Ruthot valósággal elbűvölte Lilli nőies alakja – de nem a szó szexuális értelmében. Végre, az orra előtt volt az a baba, amit megálmodott. A nőt lenyűgözték Lilli különböző ruhái, és tökéletes csípő-derék aránya. Lilli volt a bizonyíték arra, hogy valóra válhat az álma. „Handler úgy döntött, hogy újradefiniálja ezt a pornográf karikatúrát, méghozzá egy amerikai lány képében” – írja Carol Ockman művészettörténész. Lilli hamarosan úton volt Japánba a Mattel egyik piackutatójával, akit azzal a feladattal bíztak meg, hogy keressen egy gyártót. Ahogy Gerber fogalmaz, Lilli elnagyolt testét és arcát a Mattel tervezőcsapata némileg tompította, de az eredményül kapott Barbie baba még így is nagyon hasonlított Lillire.
Barbie 1959-es debütálását követően divatmodellnek titulálták, és azonnali sikert aratott. Handler számítása bejött – a piacon egyszerűen nem volt semmi Barbie-hoz fogható játék. Ám egyesek, köztük Lilli alkotójának szemet szúrt a Barbie és Lilli közti kísérteties hasonlóság. „Felháborodtam, amikor először megláttam ezt a babát” – emlékezett vissza Rolf Hausser, a Lilli babát gyártó és forgalmazó cég elnöke. „Ez az én Lillim volt, csak más néven. Mit tettek ezek az emberek? Ellopták a babámat? Nem tudtam, mi történt.” A Greiner & Hausser licencszerződést kötött a Mattel riválisával, Louis Marxszal, hogy Lilli mintájára megalkossák „Miss Seventeen”-t, egy kevésbé sikeres Barbie-versenytársat. Marx és Hausser ezt követően beperelték a Mattelt, amiért megsértette Lillit. Csakhogy elvesztették a pert, így Hausser 1964-ben csekély összegért eladta Lilli szerzői jogait és szabadalmait a Mattelnek. Hausser cége pedig hamarosan csődbe ment.
De nem ez volt az utolsó alkalom, hogy a világ hallhatott Lilliről : 2001-ben a Greiner & Hausser újabb pert indított a Mattel ellen, azt állítva, hogy zsarolták őket, ezért 1964-ig visszamenően jogdíjat kérnek minden eladott Barbie után. Az ügyet végül elutasították. Szóval Barbie tényleg Lilli másolata lett volna? „Nos, hívhatjuk annak is” – nyilatkozta Ruth Handler férje, Elliot, Jerry Oppenheimer életrajzírónak 2008-ban. „Ruth ugyanazt a testet akarta megalkotni, mint amilyen Lilli babának volt, némi módosítással. Ezért változások és fejlesztések történtek. Ruth saját, egyedi megjelenést akart Barbie-nak” – tette hozzá. (Barbie egyébként Barbaráról a Handler házaspár kislányáról kapta a nevét.) Hogy milyen hatással volt, illetve van napjainkban is Barbie a kislányokra, arról napestig vitatkozhatnánk, népszerűsége – és játéktörténeti lábnyoma – ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen, hiszen jelenleg is több mint száz babát adnak el percenként világszerte.
Borítókép forrása: Flickr