Szántó Dániel, a kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb krimiszerzője, aki mozgalmas időszakot tudhat a háta mögött: nemrég jelent meg legújabb regénye,A siófoki ragadozó, emellett az RTL Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című műsorban is szerepelt. A Coloré-nak adott interjúban mesélt új regényéről, a televíziós szereplésről és arról is, hogy szerinte mennyire nehéz manapság karriert építeni íróként.
fotó: Szántó Dániel
Coloré, Vida Dóra: Új könyved, A siófoki ragadozó kapcsán mi inspirált a történet megírására, és miért választottad éppen a Balatont helyszínül?
Szántó Dániel: Öt évvel ezelőtt Siófokra költöztem, és a jelenlegi életszakaszomat tekintve ennél jobb döntést aligha hozhattam volna. Kiszakadtam a nagy budapesti forgatagból, és egy teljesen más közeg fogadott a kisvárosban. Ennek a folyamatnak a része volt, hogy elkezdtem kosárlabdázni, gyakran lejártam a partra játszani, akár idegenekkel is. Megismerkedtem a siófoki kosaras élet fiataljaival, sok időt töltöttem velük, és ez jelentős inspirációval szolgált, hogy megírjam A siófoki ragadozót. Íróként számomra az első lépés mindig egy témakör szeretete, ez adja az alapot, majd a téma köré építve „húzom fel” a krimit. Most a kosárlabda, illetve a sportkarrierre vágyó fiatalokra nehezedő nyomás került célkeresztbe, ebből született meg a legújabb magyarországi krimim, ami már kapható országszerte a könyvesboltokban.
Coloré, Vida Dóra: A regényed nem csupán egy bűnügyi történet, hanem olyan társadalmi kérdéseket is érint, mint a családon belüli erőszak és a hírnév hatása. Miért tartod fontosnak ezeket a témákat beépíteni egy krimibe?
Szántó Dániel: A krimikben a valós életre reflektálok, alkalom adtán tragikus történésekre, amelyek sajnos jelen vannak az életünkben. A műfaj sajátossága, hogy görbe tükröt lehet állítani a társadalom elé, és bátran lehet sokkoló, polgárpukkasztó szemléletmódot beleépíteni a karakterekbe. Mondok egy példát: olvasok egy hírt, amit abszurdnak tartok, akkor különböző karakterekkel ez a hírt többféle szemszögből megvitathatom. Szerintem ez azért fontos, mert így az olvasó megtanul a másik ember fejével gondolkodni, és ezáltal szélesedik a látásmód.
fotó: Szántó Dániel
Coloré, Vida Dóra: Mit gondolsz, hogyan befolyásolja a fiatalokat a hirtelen jött hírnév, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük? Van esetleg személyes tapasztalatod a témában?
Szántó Dániel: Saját magamból kiindulva, a jelenlegi tapasztalatommal számos korábbi döntésemet más megközelítés szerint hoznám meg. Visszatekintve sérülékenyebb voltam, a 20-as éveimben kevésbé alakult ki bennem a felelősségteljes gondolkodás, ami óriási veszélyeket rejt a jelenleg 20-as éveiben járó korosztály számára. Persze, az élethez hozzátartozik, hogy rossz döntéseket hozunk, ebből tanulunk, tapasztalunk, de a mai modern világ nem felejt. A telefonok, az internet, a modern kommunikációs eszközök minden pillanatot megörökítenek, és így bizony egy rossz döntés a fiatalok egész jövőjére sokkal erőteljesebb hatást gyakorol. Felkerül az internetre egy videó, és annak árnyékában kell élniük. A hírnév sajnos, ha rossz időben kopogtat be az ember ajtaján, torzítja a valóságérzetet. Minél hamarabb következik be, annál ingatagabb lábakon áll a fiatal jelleme, ami kialakulóban van. Úgy képzelem el, mint egy gyümölcsfát, amin a termés szépen növekszik, ám ha túl hamar szeded le, keserű lesz az íze.
Coloré, Vida Dóra: Korábbi regényeidben is szerepet kap a lélektani megközelítés. Hogyan alakult ki ez az írói stílusod?
Szántó Dániel: Szerintem az írói stílus egy hozott „dolog”, ez nem tanulható. Az író a saját mentalitásából merít, az élethez való felfogásból építkezik. Én szeretek gondolkodni az élet fontos eseményein, szeretek stratégaként vizsgálni bizonyos helyzeteket, és szeretem az emberi természetet elemezni. Számomra természetes, hogy ezek visszaköszönnek a krimijeimben, hiszen mégiscsak magamból merítek az írás során. Az ember érdekes élőlény, és mivel folyamatosan alakul a felfogásunk az életről, ezért kimeríthetetlen tápanyagot szolgál.
fotó: Szántó Dániel
Coloré, Vida Dóra: Számos rajongód van, akik az évek során hűségesen követik a munkásságod. Szerinted nehéz dolog manapsàg magyar íróként ismertté vàlni? Ha igen, mi benne a legnagyobb kihívás?
Szántó Dániel:Ma szerintem könnyebb ismertté válni magyar íróként, elismertté viszont nehezebb. Mivel a közösségi média ekkora teret kapott, és a magánkiadás is virágkorát éli, tulajdonképpen bárkiből lehet „író”. Azért az idézőjel, mert rájuk inkább szerzőként tekintek, ezt a két fogalmat gyakran sajnos tévesen összemossák.
A TikTok, a Facebook és az Instagram használatával bárki könnyen felépíthet egy kisebb rajongótábort, a magánkiadással pedig el lehet jutni az olvasókhoz. Ugyanakkor ez azt is eredményezi, hogy sokkal többen jelennek meg a piacon, és a mennyiség nem feltétlenül jár a minőséggel kéz a kézben. Szóval most az a kihívás, hogy a minőségi könyvvel tűnjünk ki a tömegből.
fotó: Szántó Dániel
Coloré, Vida Dóra: Hogyan dolgozol egy új regényen? Mesélj egy kicsit az alkotói folyamatodról!
Szántó Dániel: Sokat formálódott az írással kapcsolatos technikám az évek alatt. Az első könyvem, a Revans pontos forgatókönyv alapján készült, míg a legutolsó, A siófoki ragadozó intuitív alapon. Mégis, ha valaki egymás után olvassa a kettőt, nem vesz észre jelentős különbség az írásmód és a történetvezetés között. Az biztos, hogy nyitott szemmel járok a világban, sokféle téma érdekel, beleásom magam, információt gyűjtök, gyakran még kísérleteket is elvégzek, hogy amiről írok, az hiteles legyen. Szeretek elmélkedni, de aztán szeretem az elméleteimet a gyakorlatban is kipróbálni. Már amit lehet, ugyebár…
Coloré, Vida Dóra: Kik inspirálnak téged az írás során?
Szántó Dániel: Gyerekkoromban fantasy történeteket olvastam, Darren Shan például egy olyan 12 részes ifjúsági regénysorozatot írt, amelynek első része a sok éven átívelő történetben tökéletesen kapcsolódott az utolsóhoz. Mintha nyolc évre előre tervezett volna, és ez engem nagyon magával ragadott. Szerettem más írók által megteremtett világokban járni, így például az Eragon-sorozat is nagy hatást gyakorolt rám, vagy a Harry Potter-világ. Manapság sokkal inkább a sci-fi műfajt részesítem előnyben, de nagyon válogatós vagyok. Az idő gyermekei- sorozat például nagy ihletet adott, hogy jobban beleássam magam a disztópikus történetekbe.
Coloré, Vida Dóra: November 18-án indult az RTL Klub Árulók című műsorànak új évada, amelyben te is szerepet kaptàl. Mi késztetett arra, hogy részt vegyél ebben az izgalmas játékban?
Szántó Dániel: Az Árulók egy olyan krimi-reality, ahol az emberi kapcsolódás, a stratégiai világszemlélet és a pszichés igénybevétel egyaránt fontos szerepet játszik. Én mind a háromban igyekszem kiteljesedni, így Az Árulók rögtön az elején egy vonzó műsorformátum volt a számomra. A bezártság, a nagyobb társaságban történő érvényesülés nagyon izgalmas, az ember sokat tanulhat másokról és saját magáról is. Végső soron olyan, mintha szereplőként belekerülhettem volna egy krimi regénybe.
fotó: RTL
Coloré, Vida Dóra: Az Árulókban valódi pszichológiai játszmák és intrikák vannak. Hogyan készültél fel erre a mentálisan megterhelő kihívásra?
Szántó Dániel: Szeretek érvelni az igazam mellett, és különböző trükköket is alkalmazni. Felkerestem egy szakembert, akivel átvettük a különböző érveléstechnikai elemeket, és igyekeztem ezeket beépíteni a repertoáromba. Azt hiszem, visszatekintve a kerekasztal-szertatásokra, sikerült úgy mozgatnom a szálakat, ahogy szerettem volna akkor, abban a pillanatban.
Coloré, Vida Dóra: Íróként hogyan látod a műsor kihívásait és a szereplők közötti dinamikát? Segít ez a feladat abban, hogy a jövőben hitelesebb karaktereket alkoss?
Szántó Dániel: Mindenképpen! Testközelből átélni, hogy 21 másik ember hogyan birkózik meg ugyanazzal a kihívással, szóval ez hatalmas tapasztalat. Tényleg, ahány ember, annyiféle hozzáállás, ám a csoportdinamika szempontjából az is különös volt, hogy akarva akaratlanul „kitermeltünk” vezetőket, akik irányították a társaságot. Nem akarok álszerény lenni, én is élen jártam ebben.
fotó: RTL
Coloré, Vida Dóra: Milyen új terveid vannak az írás terén?
Szántó Dániel: Most már közel két éve egy sci-fi-regényen dolgozom. A Földről indul a történet, egy olyan világból, amikor a nagy háborúk következtében a felszín jószerével lakhatatlan. Innen jutunk el oda, hogy bizonyos bárkahajókon az emberiség egy apró szelete megpróbál célba venni másik bolygókat, ahol megvethetik a lábukat, ezáltal az emberiség fennmaradhat. Pszichés oldalról ez hatalmas kihívás az egyéneknek, a csoportnak pedig szembe kell néznie olyan ismeretlen veszélyforrásokkal, az otthonuktól szinte felfoghatatlan távolságokban, ami ad egyfajta bizsergető érzést az olvasónak. Jelenleg ezen dolgozom, remélhetőleg 2025-ben már a könyvesboltok polcairól köszön majd vissza.
