15. születésnapát ünnepli idén a Bohemian Betyars zenekar. Ennek alkalmából közösen tekintettünk vissza az elmúlt évekre. Kiderült, hogy az anarchista vegán kaján át, a mások után véres lepedőben alvásig mindent kibírtak már a srácok sőt, imádták!
15 év gombócból de a Bohemian Betyars szavait idézve feleslből is sok lenne, nemhogy zenekarban eltöltött időből. Ám úgy tűnik, hogy ők ezidő alatt csak egyre közelebb kerültek egymáshoz és közös céljaikhoz is.
Colore: Éppen egy turnén voltatok, amikor szervezni kezdtük az interjút. Ebből arra következtetek, hogy jól indult az év. Merre jártatok, hogy sikerültek a koncertek?
Bohemian Betyars: Végre 5 év után visszatértünk Spanyolországba. Nagyon vártuk már, a zenekar a kezdetek óta minden évben kirepült egy-két alkalommal, és elég nagy fesztiválokon léptünk fel, aztán a COVID mindent megtört egy időre. Szerencsére elmondhatjuk, hogy idén már a járvány előtti szintre pörgött fel a külföldi koncertek száma, hihetetlen hogy ennyi év kellett, de sikerült túlélni. Egyébként nagyon jól kis koncertek voltak, Barcelona, Madrid és Alicante. Előtte egy héttel jelent meg a közös számunk a La Pegatina zenekarral, és az énekes eljött Barcelonába, hogy együtt adjuk elő. Madridban pedig egy 800 fős klubot szinte megtöltöttünk. Régi barátok, napsütés, tengerpart. Hiányzott nagyon.
15. születésnapotokat ünnepelitek idén – Isten éltesse a zenekart. Ennek alkalmából egy új lemez is készül, amiben több újdonságra is számíthatunk. Mik lesznek ezek?
Köszönjük szépen, 15 még felesből is sok, nemhogy zenekarban eltöltött évből. Próbáljuk ezeket a szép emlékeket egy kicsit keretbe foglalni. Lesz itt kép, videó, sztorizás stb. Nagyon sok minden történt velünk és csak a töredékét vágtuk össze az Utcabetyár videósorozatainkban. Úgy kell elképzelni, hogy van 4 TB ömlesztett anyagunk, ami arra vár, hogy az unokáink feldolgozzák őket. Ebből csepegtetünk majd, ahogy közeledik a koncert időpontja.
A Platon Karataevvel közösen készített szerzemény hatalmas siker volt, hiszen a Fishing On Orfű fesztiválhimnuszaként tombolhat majd rá a közönség. Milyen volt a közös munka?
El kell, hogy mondjam, hogy nehéz szülés volt, több évig tartott, egyszer az egyik zenekar mondott le róla, másszor a másik, aztán végül mindenki annyira ragaszkodott hozzá, hogy együtt adtuk ki. Szinte hihetetlen, de minden jó, ha vége jó. Öröm látni, hogy két ilyen távoli zenekar meg tudja találni a közös metszetet, és végül egy kerek szám lett belőle.
Katalán rumba és ska, latin dallamokkal megspékelve. Már leírni is igazán vérpezsdítő. Milyen volt a közös munka a La Pegatinával? Tervezitek – e a közös dalszerzés folytatását?
La Pegatinával egyszerű volt a közös munka, pedig életünkben nem találkoztunk még előtte. A spanyol menedzserünk ajánlotta őket, hasonló mentalitással, hasonló zenei ízléssel bírnak, emiatt az egész folyamat zökkenőmentes volt. Azért azt hozzá kell tenni, hogy itt megírtuk mi a számot, elküldtük nekik, ők pedig írtak rá egy szöveget, dallamot és visszaküldték, míg Platon Karataevvel a zenét is közösen írtuk, és kb 20 változata volt már, mire elérkeztünk a végére. Még van a tarsolyunkban néhány szám, amit különböző világzenei zenekarokkal írtunk együtt, de nagyon tetszett ez a folyamat nekünk, szerintem pár év múlva ismét futunk egy kört – a Parno Graszttal is milyen jól összejött!
Folyatás a következő oldalon!
A cikk a következő oldalon folytatódik, lapozz: