A romantikus filmek világában mindig nehéz újat mutatni. A Többesélyes szerelem (Materialists) Dakota Johnson főszereplésével mégis merész vállalkozásra adta a fejét.
A Többesélyes szerelem klasszikus szerelmi háromszög történetét helyezi egy modern, fényűző New York-i közegbe, ahol a szerelem mellett a pénz és a társadalmi státusz is kulcsszerepet játszik.
A történet középpontjában egy hivatásos párközvetítő áll, aki a felső tízezer tagjait hozza össze. A film azonban hamar túllép a könnyed romantikus alaphelyzeten: azt a kérdést teszi fel, vajon mennyire szól a szerelem a valódi érzelmekről, és mennyire a számításról. A főhősnő élete ugyanis két különböző irányba fordulhat – az egyik út biztonságot, a másik szenvedélyt kínál.
A film egyik legnagyobb erőssége a vizualitás. A rendező, Céline Song elegáns, kifinomult képekkel festi meg Manhattan világát: a luxus éttermek, a felhőkarcolók fényjátéka és az intim belső terek mind azt sugallják, hogy itt a látszat legalább olyan fontos, mint a valódi érzelmek. A képi világ sokszor reklámszerűen tökéletes, de éppen ez a steril szépség mutatja meg, mennyire mesterséges is lehet az a közeg, ahol a történet zajlik.
A Többesélyes szerelem stílusa
Dramaturgiai szempontból a inkább a romantikus vígjáték hagyományait követi: gördülékeny, szórakoztató, időnként szellemes. Mégis érezni rajta, hogy a forgatókönyv ennél mélyebb tartalmat is hordozhatott volna. Az „érzelem vagy érdek?” dilemmát a film sokszor csak érinti, de ritkán bontja ki igazán. A karakterek archetípusok maradnak: a titokzatos idegen, a biztonságot nyújtó férfi, a karizmatikus szívtipró – és bár mind érdekes lehetne, végül inkább a cselekmény szolgálatában maradnak, mintsem, hogy önálló ívet kapjanak.
Mindezek ellenére a film nem üres. Vannak benne olyan pillanatok, amikor valóban megszólítja a nézőt: amikor a főhős belső vívódása testközelbe kerül, vagy amikor a nagyvárosi csillogás mögött felvillan a bizonytalanság és a magány. Ezekben a jelenetekben a Többesélyes szerelem kilép a romkom-sablonból, és közelebb kerül ahhoz a kérdéshez, amit igazán fel akar tenni: vajon mennyit ér a szerelem a 21. századi nagyvárosi létben, ahol minden kiszámított és felcímkézett?
Összességében a Többesélyes szerelem stílusos, elegáns romantikus film, amely a vizuális világával és könnyed hangulatával magával ragad, de nem mindig tudja kibontani a benne rejlő mélységeket. Kellemes néznivaló, amely után a néző talán eltöpreng egy kicsit a saját döntésein is – de nem biztos, hogy évekkel később is emlékezni fog rá.