Az esővízgyűjtés a legtöbb kertész szívügye: amellett, hogy sokkal gazdaságosabb ezzel locsolni, több előnye is van, ám nem mindegy, hogy hogyan gyűjtjük és használjuk fel!
Az esővíz évezredekig az első számú locsolási mód volt, azonban a kutak majd a csapvíz megjelenésével az esővíz némiképp háttérbe szorult. Manapság, amikor a vizet rendkívüli módon meg kell becsülnünk, és ajánlott spórolni, különösen fontos, hogy átgondoljuk az esővíz hasznosítását!
Ezért jó az esővízgyűjtés
Kertünket mindenképpen éri eső, így nem az a kérdés, hogy jut-e esővíz a növényekre, hanem az, hogy mi tudatosan teszünk-e róla, hogy még többet kapjanak belőle. Ha kutunk van, a víz minősége függ attól, hogy milyen talajból jön tör felszínre. Szobanövényeinket jellemzően csapvízzel locsoljuk, ám jellemzően a kertünk is ebből kap. Ugyan ez a víz ivásra alkalmas, a tisztítás során számos olyan anyag kerül bele, ami nem feltétlenül jó a növényeinknek, így meggondolandó, hogy mi a legjobb megoldás.
Sajnálatos módon az esővízben is vannak olyan összetevők, amik miatt nem ideálisak a növényeknek. Ugyan nem vegyszerezett, mégis belekerülhetnek a levegő szennyeződései. Mindennek ellenére nem nyúlhatunk mellé, ha ezzel locsoljuk kinti növényeinket, ugyanis ha akarjuk, ha nem, néhanap a természet is gondoskodik vízellátásukról.
Hogyan gyűjtsük az esővizet?
Az esővízgyűjtéshez a legegyszerűbb módszer a hordó használata: egy átlagos hordóban nagyjából ötven liter esővizet gyűjthetünk össze. A jellemzően műanyagból készült hordót olyan helyre tegyük, ahol az ereszcsatornából könnyedén belefolyik a víz.
Ha egy mód van rá, ne tartsuk benne hetekig a vizet, mert meglehetősen könnyen algásodik, és a szúnyoglárvák is hamar megtalálják. A kis lárvák a víz tetején gyülekeznek, így egy használaton kívüli sűrű szövésű szűrő használatával kiemelhetjük a lárvákat, amik a szabadlevegőn elpusztulnak.
Hogyan használjuk?
Ha már a hordóban van a víz, nem magától értetődő, hogy hogyan jussunk hozzá. Egy nagyobb poharat belemerítve kannába merhetjük a vizet, de ha a kanna belefér a hordóba, egyből tehetjük bele, hogy megtöltse magát.
A legjobb, ha olyan esővízgyűjtő tartályt veszünk, aminek kialakítása lehetővé teszi, hogy slagot kössünk rá, így a legkönnyebb eljuttatni a vizet a megfelelő helyre. Önmagában a slag sajnálatos módon nem elég, ugyanis a megfelelő víznyomáshoz szivattyúra is szükségünk lesz.
Akinek kevés helye van a kertben, a föld alá is teheti a tartályokat. Ez a rejtett rendszer gyűjti és tárolja is az esővizet, azonban ha kész kertünk van, érdemes meggondolni, belevágjunk-e, ugyanis fel kell hozzá túrni a területet. Ugyan jelentősen drágább, mint a hordós vagy a tartályos rendszer, hosszabb távon megéri a befektetést, ugyanis rendkívül sok víz fér bele, és helyet sem foglal a kertben.
A választott tartály vagy hordó mérete sok mindentől függ – írja a KRQ. Ha csapadékos tájegységen élünk, nem kell attól tartanunk, hogy egy nagyobb tartály nem telik meg, de ha mellette kertünk kicsi, nem érdemes hatalmas tartályba beruháznunk. Gondoljuk meg a saját és kertünk igényeit is, de vegyük figyelembe a tető nagyságát is, ugyanis egy 40 négyzetméteres tetőről akár 600-700 liter víz is lezúdulhat egy esősebb időszakban.
Ugyan az esővíz gyűjtése körülményesnek tűnhet, manapság ezzel segíthetünk a legtöbbet a Földnek, és ezzel pénztárcánkat is kímélhetjük.
Virágos ablakpárkányt szeretnél?
A locsolás elengedhetetlen, ha szépen nyíló virágokat szeretnénk kertünkben. Akár cserépben, akár a kertben vagy a balkonládában tartjuk őket, rendszeres öntözésüket nem úszhatjuk meg. Ha szép, virágokkal teli balkonláda az álmod, olvasd el cikkünket, amiben végigvettük, hogy mit kell tenned hozzá!
