A csírázásnak indult paradicsommagok már sokkal több gondoskodást igényelnek, mint amikor még a föld alatt voltak. Ebből a részből kiderül, hogy mi a teendő, ha megmutatják magukat a világnak.
A sorozat első részében láthattuk, hogy hogyan érdemes elültetni a paradicsomokat. Aki még nem tette meg, az sincs elkésve, hiszen egészen április elejéig bőven időben vagyunk a magok elvetésével.
Amint a magok a földben vannak, bő vízzel meglocsoljuk őket, így a következő két napban bizonyosan magukra lehet hagyni őket, ám a második napon érdemes ellenőrizni, hogy nedves-e még a földjük, és ha nem, pótolni. Sose locsoljuk túl, és ügyeljünk rá, hogy mindig visszategyük a fóliasátrat, ezzel ösztökélve a magokat a növekedésre.
Ne essünk kétségbe, ha nem süt a Nap, a fólia alatt így is tökéletes környezetet biztosítunk a magoknak a fejlődésre.
A negyedik-ötödik napon már megjelennek az első csírák, és ahogy telik az idő, egyre több és nagyobb növény köszön vissza ránk.
Locsoláskor ügyeljünk rá, hogy ne menjen rá a vízsugár a levélkékre, mert könnyen kidőlhetnek vagy eltörhetnek a folyadék súlyától.
A fóliát egészen az újabb levelek megjelenéséig tartsuk a cserepeken: a tizennegyedik nap környékén már bátran hagyhatjuk szabadon növényeinket.