Rácz Ferencet jól ismerik Tolna vármegyében, de a legtöbben csak úgy, hogy „Egy férfi, aki hímez” A két gyerekes családapa nappal víz- és fűtésszerelőként dolgozik, esténként pedig igazi szenvedélyének hódol: tűt és hímzőfonalat ragad és minden szabad percében matyó, kalocsai, vagy éppen bogyiszlói motívumokat hímez cipőre, csizmára, pólóra vagy éppen amire kérik...
Ferenc édesanyjától tanult hímezni 14 éves korában, majd a 90-es években kezdett el aktívan kézimunkázni. Eleinte saját elképzeléseit valósította meg a pólóin, például kedvenc együttese, a Kozmix logóját hímezte egy pólóra, később pedig egyre jobban kedvet kapott a kézimunkához.
Egy ideje főként a népi motívumok kerülnek az alkotásokra. Ferenc munkái az elmúlt évtizedek során a világ számos pontjára eljutottak: az elmúlt 30 év alatt már több, mint 30 országból kapott felkérést. Rácz Ferenc a Coloré-nak mesélt különös szenvedélyéről.
Coloré: Mondhatni, hogy igazi kuriózumnak számítasz a szakmádban. Nem hiszem, hogy sok olyan víz-és fűtésszerelő szaladgál az országban, aki hímez. Mit szoktak szólni hozzá, ha megtudják, hogy már évtizedek óta hímzel?
RF: Nem én vagyok az egyetlen férfi aki hímez, viszont lehet az egyetlen aki ezt a szakmát űzi. Mikor megtudják, hogy hímzek akkor általában nagyon meglepődnek. Utána elmondom, hogy már több, mint 30 éve csinálom, akkor viszont megdöbbennek. Szoktam képeket mutatni ilyenkor a munkáimról és akkor kezdik elhinni, hogy tényleg ezzel foglalkozom.
Coloré: Hogyan kezdődött a hímzés iránti szenvedélyed? Hogyan emlékszel arra a pillanatra, amikor először varrtál meg egy mintát?
RF: 14 évesen édesanyám tanított meg hímezni. Emlékszem, hogy Harkányban nyaraltunk és esett az eső. Mivel unatkoztam odaültem mellé és figyeltem ahogy hímez. Megtanultam az alapokat. Akkoriban kis terítőket csináltam, próbálkoztam. Egy idő után abbahagytam, mert egy kamasz fiú nem igazán szokott hímezni.
1990 körül valamiért elővettem ismét a terítőket. Aztán saját részre hímeztem a kedvenc együttesem (Kozmix) logoját. Az első hímzésem egy pólóra a keresztlányomnak készült. Egy kis rajzfilm figura. Ez a póló a mai napig megvan, de azóta már a kisebbik lányom is rég kinőtte. A Kozmix logó volt a következő a pólóra. Ez egy koncertjükön akkora sikert aratott, hogy felhívtak maguk mellé a színpadra és velük énekeltem. Azóta is kapcsolatban vagyunk és már több dolgot is hímeztem nekik.
Coloré: Hogyan illeszkedik a hímzés az életedbe víz- és fűtésszerelőként?
RF: Hát a kettőnek nem sok köze van egymáshoz az biztos. A tű és egy nagyobb vésőgép nagyon különböző. A hímzés kikapcsol, megnyugtat. Közben végiggondolom a napomat, beszélgetek a családdal. Ez egy hobbinak indult, de ma már ez egy kicsit több. Engem ez nyugtat meg.
Coloré: Mit jelent számodra a népi motívumok, például a kalocsai vagy matyó minták hímzése?
RF: Kalocsaival kezdem, de a célom az, hogy a bogyiszlói mintát népszerűsítsem.Mikor Bogyiszlóra költöztünk kiderült, hogy a településnek van külön motívumkincse. Akkor eldöntöttem, hogy felkutatom ezeket. Így jutottam el több idős asszonyhoz akik segítettek nekem ebben. Mintákat adtak amiket azóta is lemásolva örzök. Elmentem a bogyiszlói tájházba és ott is találtam sok szépet. A Bogyiszlói Hagyományörző Egyesület által pedig újabb mintákhoz jutottam. Ezért elsősorban a bogyiszlói mintákat hímzem, de ha valaki mást kér akkor természetesen mást hímzek. A leggyakrabban a kalocsai mintát kérik, ritkábban a matyót. Most megkerestek rábaközi mintával is.
Coloré: Miért döntöttél úgy, hogy a hagyományos mintákat modern ruhadarabokra, például pólókra és cipőkre fogod hímezni?
RF: Erre a legjobb választ az egyik idős néni adta meg: „Ferikém, én már meguntam, hogy a fiókba hímezzek.” Mikor megláttam az egyik autóversenyző ruháján a kalocsai mintákat akkor gondoltam, hogy ilyent én is tudok és nem csak fiókba kerül a munkám. Elkezdtem a pólókat díszíteni kalocsai motívumokkal. Aztán jött egy kérés, hogy egy cipőt kellene hímeznem, ez kb. 12 éve volt. Gondoltam nem lesz egyszerű, de nekiálltam és siker lett a vége. Azóta több, mint 730 pár cipő készült el. Így a népi minták megmaradnak és viselik őket.
Coloré: Mik most a legkeresettebb hímzett ruhadarabok?
RF: A legtöbbet cipőt hímzek, de népszerű a sapka, a póló, a nyakkendő. Egyre több csizma is készül. A legújabb ötletem pedig a kis tornacipő, ami igazából egy autóillatosító.
Coloré: A világ minden pontján megtalálhatóak a munkáid. Mikre vagy a legbüszkébb?
RF: Most már 30 országban hordják a munkáimat. Küldtem már Ausztráliába, Indiába, Indonéziába, az Usa-ba, Braziliába és Európa számos országába. Mindig megkérem a megrendelőt, hogy ha lehet küldjön egy képet nekem amikor hordja azt a bizonyos darabot. Kaptam már vissza képet a Niagara vízeséstől, a Kínai nagyfalról, az Akropoliszról, a 66 os útról. Sorolhatnám sokáig ezeket. Jó érzés mindig az amikor szembe jön velem valaki és látom, hogy az általam hímzett ruha van rajta. De amire tényleg büszke vagyok az az, hogy a család is szereti hordani ezeket a darabokat.
Coloré: Hogyan látod a hímzés jövőjét a modern világban?
RF: Az aktuális divatnak megfelelően kell megtalálni, hogy milyen ruhákra lehet hímezni. Csakis így lehet ezeket a mintákat megőrizni, megóvni. A fiataloknak megmutatni a hímzést. Nem fognak terítőket hímezni, de ha meglátnak egy cipőt vagy sapkát akkor lehet hamarabb kedvet kapnak hozzá. Én is tartottam már kézműves foglalkozásokat iskolában vagy éppen egy szabadtéri rendezvényen. Így próbálom továbbadni a tudásomat.
