A stresszevés létező jelenség, és talán mi sem vagyunk tudatában annak, hogy mi magunk is ebben szenvedünk! Lássuk a tüneteket, és azt, hogyan találhatunk az evésnél egészségesebb stresszkezelő módszert!
A stresszevés létező jelenség, és sokak életét keseríti meg, még akkor is, ha nem feltétlenül tudnak róla. Milyen jól is esik egy nehéz nap után a kedvenc csokinkért vagy chipsünkért nyúlni, és pillanatok alatt felfalni! Még akár vacsora után is kedvünk támadhat erre, pedig nem vagyunk már éhesek. Akkor miért eszünk? Mert boldogságot kapunk tőle, és ez az, ami a stresszevés tünete. Merthogy az agyunk ekképp enyhíti a feszültséget, a rosszkedvet és a szorongást.
Miért pont a nassolás a ,,megoldás”?
Milyen szép lenne, ha a stresszevés gyümölcsfogyasztásban merülne ki, ám sajnálatos módon másképp működünk! Ilyenkor leggyakrabban édességért vagy valamilyen szénhidrátban, cukorban gazdag ételért kiált a szervezetünk. Ennek oka, hogy ezek hirtelen emelik meg a vércukorszintet, ami átmenetileg javítja a hangulatot. A cukor hatására ugyanis az agy szerotonint szabadít fel, ami egyfajta boldogságérzetet kölcsönöz nekünk. Ez az állapot azonban mulandó, így súlyosabb esetben gyakorta veszünk magunkhoz akár nagyobb mennyiségben is szénhidrátban gazdag finomságokat, ami hízáshoz és idővel bűntudathoz, szégyenérzethez vezet.
Persze vannak olyanok is, akiknél a stressz pont ellenkező hatást vált ki: képtelenek enni, és a nehezebb időszakokban lefogynak. Egyik verzió sem bűn, egész egyszerűen másképp működünk, de bármelyik kategóriába is esünk, meg kell szüntetni a kiváltó okot, jelesül a stresszt!
Hogyan ismerjük fel, ha nem éhség miatt eszünk?
Nem mindig egyértelmű, hogy miért eszünk, de van néhány jele annak, ha a stressz az oka:
- Evés után nem jóllakottságot, hanem lelki megkönnyebbülést érzünk.
- Az étkezést nem éhség, hanem unalom, feszültség vagy szorongás váltja ki.
- Ha jutalomként tekintünk az ételre.
- Ha nem tudunk mértéket tartani, és egy kocka csoki helyett egy táblányit is megeszünk.
- Ha az édesség vagy sós nassolnivaló utáni vágy hirtelen tör ránk.
Hogyan győzzük le a stresszevést?
Amennyiben megállapítottuk, hogy stresszevők vagyunk, bár nehéz út áll előttünk, büszkén kijelenthetjük, hogy elindultunk rajta, hiszen felismertük, mivel állunk szemben. A testünk tehát nem enni kér, hanem vigaszt, boldogságot keres. Szerencsére számos módja van annak, hogy örömet okozzunk magunknak!
- Mozgás: meredeken hangozhat, de igaz! Egy kiadós mozgás (legyen az séta, biciklizés vagy tánc) éppúgy felszabadítja a boldogsághormonokat, mint a csokoládé, csak épp többet kell tenni érte.
- Relaxáció: a tudatos légzés és a meditálás is segíthet, csak fontos, hogy mélyen szívjuk ki és be a levegőt. Néhány perc légzőgyakorlat csodákat tud tenni!
- Kreatív alkotás: rajzoljunk, írjunk, fessünk! Dolgozzuk ki magunkból a stresszt!
- Kommunikáció: beszéljük ki a napunkat és a problémáinkat valakivel, akár pszichológussal!
- Forduljunk szakemberhez! Ha végképp nem tudjuk uralni az evést, forduljunk szakemberhez. Megfelelő támogatással és tudatos odafigyeléssel egyszer és mindenkorra búcsút mondhatunk a stresszevésnek.
Fontos felismernünk, hogy az étkezésünk az egészséges határokon belül mozog-e, és ha nem, tegyünk ellene! A stresszevés bár akkor, abban a pillanatban mindennél kielégítőbb, idővel komoly problémákat okozhat (hízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri panaszok), és csupán a tüneti kezelés nem gyógyír a valódi problémára! Próbáljuk meg más úton kezelni a stresszt, és dolgozzunk azon rendszeresen, hogy ne keserítse meg a mindennapjainkat!