Mindannyian érezzük magunkat néha lehangoltnak, de honnan tudhatjuk, hogy ez csak múló rosszkedv, vagy már komolyabb problémáról van szó? Mutatjuk, mi a különbség a rosszkedv és a depresszió között!
Mindannyiunk életében vannak jobb és rosszabb időszakok, de nagyon nem mindegy, hogy a rossz hangulat mennyi ideig tart, hiszen a tartós lehangoltság akár súlyos depresszióról is árulkodhat. Mikor van szó egyszerű rosszkedvről, és mikor jelez a szomorúság komolyabb mentális problémát?
Mi a rosszkedv?
A rosszkedv múló érzelmi állapot, amelyet különböző negatív érzések, például szomorúság, csalódottság, frusztráció vagy fáradtság jellemez. Ez teljesen természetes reakció a mindennapi élet eseményeire, és általában rövid időn belül elmúlik. Néhány órától néhány napig tarthat. Gyakran valamilyen adott esemény vagy körülmény váltja ki, például egy-egy vita, a munkahelyi stressz, a rossz időjárás vagy az alváshiány. Bár kellemetlen, nem akadályozza meg az embert abban, hogy folytassa a mindennapi teendőit. Egy kellemes beszélgetés, pihenés, sport vagy egy jó film nézése segíthet a hangulat javításában. A rosszkedv tehát olyan természetes reakció, amely idővel magától is megszűnik. A problémák akkor kezdődnek, ha a negatív érzések állandósulnak, és befolyásolják a mindennapi életet.
Mi a depresszió?
A depresszió mentális betegség, nem csupán rosszkedv vagy pillanatnyi lehangoltság. Hosszan tartó, mély érzelmi állapot, amely befolyásolja a gondolkodást, a viselkedést és az egész életvitelt. A tünetek tartósan, legalább két hétig fennállnak, és gyakran hónapokig, akár évekig is elhúzódhatnak. A depressziónak nem mindig van külső oka. Bár kiválthatja trauma vagy stresszes esemény, a depresszió sokszor látszólag ok nélkül is kialakulhat. Az érintettek elveszíthetik az érdeklődésüket a korábban kedvelt tevékenységek iránt, elhanyagolhatják a munkájukat, kapcsolataikat és akár saját higiéniájukat is. Gyakori a fáradtság, alvászavarok (túl sok vagy túl kevés alvás), étvágyváltozások, fejfájás és egyéb fizikai panaszok jelentkezhetnek. A depresszióban szenvedők gyakran érzik magukat értéktelennek vagy bűnösnek, és önvádló gondolatok gyötörhetik őket. Súlyos esetben az érintett úgy érezheti, hogy az élete kilátástalan, és megfordulhat a fejében az öngyilkosság gondolata is. A depresszió olyan állapot, amely orvosi kezelést igényel.
Mi okozza a depressziót?
- Genetikai hajlam: ha a családban már előfordult depresszió, nagyobb a kialakulásának a kockázata.
- Biokémiai tényezők: az agyban lévő neurotranszmitterek (például a szerotonin, dopamin és noradrenalin) egyensúlyának zavara is szerepet játszhat.
- Életesemények: traumák, veszteségek, krónikus stressz és megoldatlan konfliktusok növelhetik a depresszió kockázatát.
- Életmódbeli tényezők: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, az alváshiány és a magány is hajlamosíthat a depresszióra.
Mit tehetünk, ha rosszkedvünk van?
- Mozgás. A sport endorfint szabadít fel, ami javítja a hangulatot.
- Szociális kapcsolatok. Beszélgessünk családtagjainkkal, barátainkkal, ne szigetelődjünk el.
- Megfelelő alvás. A kialvatlanság negatívan befolyásolja a hangulatot.
- Egészséges étrend. Az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek és a B-vitaminok jótékony hatással vannak a mentális egészségre.
- Relaxációs technikák. Meditáció, jóga, légzőgyakorlatok segíthetnek a stressz csökkentésében.
Mit tegyünk, ha depresszióra gyanakszunk?
Ha a rossz hangulat hosszabb ideje fennáll, és az életminőséget is befolyásolja, fontos szakemberhez fordulni!
- Pszichoterápia: a kognitív viselkedésterápia és más terápiás módszerek segíthetnek az érzelmek feldolgozásában, a negatív gondolkodási sémák megváltoztatásában.
- Gyógyszeres kezelés: súlyos esetekben az antidepresszánsok helyreállíthatják az agyi kémiai egyensúlyt.
- Életmódváltás: a rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott étrend és megfelelő alvás támogatja a mentális egészséget.
- Támogató közeg: a család és a barátok támogatása kulcsfontosságú lehet a felépülésben.
Nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
