Állandóan fáradt vagy, kávé nélkül a szemedet sem bírod kinyitni, és amikor végül sikerül, azt látod a tükörben, hogy sápadt vagy és hullik a hajad? Lehet, hogy nem a stressz, hanem a vashiány áll a háttérben – így derítheted ki, mi okozza a panaszaidat!
Őszintén: sokunknak nemcsak a január, hanem a szeptember is egyetlen hosszú, egybefüggő hétfő. Ilyenkor a legtöbben fáradtnak, kimerültnek vagy egyszerűen csak „lepukkantnak” érezzük magunkat, mintha valami kiszívta volna belőlünk az energiát. A nyári pihenés után a szeptemberi pörgés valóban kimerítő lehet, a napsütéses órák számának csökkenésével pedig az alvásigényünk is megnőhet, mégsem érdemes a stresszre és a korai sötétedésre fogni, ha tartósan fáradtak vagyunk. Ugyanis lehet, hogy valami egészen más miatt érzünk így: például azért, mert vashiányunk van. Hidd el, ez gyakrabban előfordul, mint gondolnád: világszinten milliók küzdenek vele, gyakran anélkül, hogy tisztában lennének a panaszaik okával.
Miért ilyen gyakori a vashiány manapság?
A vas létfontosságú tápanyag, amelyet növényi és állati eredetű élelmiszerekben is megtalálunk. Sokszor azonban nem viszünk be belőle annyit, amennyire a szervezetünknek szüksége lenne. A kapkodós, stresszes hétköznapokban az étrendünk gyakran gyors, feldolgozott ételekből áll, amelyekből nem vagy csak részben jutunk hozzá a számunkra szükséges vasmennyiséghez.
A másik gyakori ok, hogy ugyan elegendő vasat viszünk be a táplálkozással, azonban azt a szervezetünk valamilyen felszívódási zavar miatt nem tudja hasznosítani. A gluténérzékenységnek is nevezett cöliákia jellegzetesen olyan autoimmun betegség, amely mellett zavart szenved a vasfelszívódás, ugyanis pont azon a vékonybélszakaszon károsodnak a bélbolyhok, ahonnan a vasnak kellene felszívódnia. Ugyanígy a túlsúly vagy valamilyen fertőzés miatt fennálló, enyhe gyulladás is okozhat gondot: az ilyenkor termelődő, hepcidin nevű hormon gátolja a vas felszívódását.
Az is előfordulhat, hogy valamilyen vérzéssel járó állapot miatt túl sok vasat veszítünk: az erős menzesz, a folyamatosan vérezgető aranyér vagy gyomorfekély mind kimerítheti a vasraktárakat. A nagymértékű vasvesztést sokszor lehetetlen pótolni az étkezéssel bevitt táplálékvassal, a vasraktárak feltöltéséhez magas vastartalmú vaspótló gyógyszerre lesz szükség.
És arról se feledkezzünk meg, amikor valamilyen „jó dolog” vezet vashiányhoz: a várandósság és a szoptatás ideje alatt például megugrik az édesanya vasszükséglete. Ugyanez igaz az intenzív testi és szellemi fejlődéssel járó kamaszkorra, fiúk és lányok esetében egyaránt. Tévhit ugyanis, hogy a vashiány afféle „női dolog”: egészséges férfiaknál is előfordulhat, főleg, ha valamilyen nagy fizikai megterheléssel járó tevékenységet végeznek, például versenysportolnak, ami szintén megnöveli a szervezet vasszükségletét.
Miért nehéz észrevenni a vashiányt?
A vashiány nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem alattomosan, lassan kúszik be az életünkbe. Először csak az tűnhet fel, hogy fáradékonyabb vagy, ezért kicsit többet kávézol, hogy ne érezd a fáradtságot. Aztán jön a koncentrációzavar, a gyakori fejfájás, esetleg hajhullás, sápadtság vagy körömtöredezés jelentkezik. Mindez könnyen ráfogható a rohanásra, a munkára vagy az időjárásra – így sokan nem is gondolnak rá, hogy a szervezetük egyszerűen vasért kiált.
A jó étrenden múlik minden?
Az igazi csavar az, hogy nem elég vasat bevinni – az sem mindegy, mivel együtt tesszük ezt. Ugyanis rengeteg hétköznapi étel és ital megakadályozza, hogy a bevitt vas valóban hasznosuljon. Ilyen például a reggeli kávé vagy tea, a kakaó, a vörösbor, a magnéziumtartalmú étrend-kiegészítők, a kalciumban gazdag tejtermékek vagy akár a polifenolokban bővelkedő gyümölcslevek. A teljes kiőrlésű gabonák nagyon egészségesek, de a bennük lévő fitátok szintén blokkolják a vas felszívódását. És az is sajnos tipikus hiba, hogy sokan túl korán abbahagyják a vaspótló gyógyszer szedését.
Miért probléma, ha túl korán megszakítjuk a vaspótlást?
A vashiány vérvétellel mutatható ki, nem mindegy azonban, melyik laborparamétert figyeljük. A hemoglobinszint ugyanis gyorsan normalizálódhat, de amíg a ferritinszint nincs rendben, addig folytatni kell a vaspótlást. Ez 3-6 hónapig is eltarthat. Az idő előtt abbahagyott vaspótlás ugyanis szintén a vaskészletek kiürüléséhez és vashiányos vérszegénységhez vezethet. A vaskészleteink feltöltéséhez válasszunk olyan klinikailag igazolt hatású vaspótló gyógyszert, ami biztonságos és hatásos, és aminek a szedése kevesebb kellemetlenséggel jár – ilyen a vény nélkül kapható Maltofer rágótabletta és a Maltofer szirup is.
Maltofer rágótabletta és szirup: biztonságos és hatásos vaspótlók
A Maltofer szirup hatóanyaga egy különleges szerves komplex – cukormolekula-burokba csomagolt vas(III)-ion –, amelyből szabályozottan, a vashiány mértékétől függően szívódik fel a vas, és nem lép reakcióba a gyakoribb étel- és italösszetevőkkel, sem gyógyszerhatóanyagokkal, ezért ízlés szerint bármilyen gyümölcslébe, kakaóba, tejbe keverve fogyasztható.
A Maltofer rágótabletta 100 mg elemi vasat tartalmaz, és nem kell éhgyomorra szedni, sőt, étkezéssel együtt bevéve még jobban is hasznosul, ráadásul így az emésztőrendszeri mellékhatások is ritkábbak. A Maltofer laktóz- és gluténmentes, vegán készítmény, amelynek különleges hatóanyagából szabályozottan szívódik fel a vas, és a felesleg kiürül, így esetleges túladagolása sem jár veszéllyel. Ha az íz a kérdés: a rágótabletta kellemes csokoládéízű.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
A borítókép forrása: Pexels
(Hirdetés)