Hogyan lehet egy széttagolt hulladékgazdálkodási rendszert országosan egységessé formálni? Milyen szerepet játszik a MOHU a körforgásos gazdaság kiépítésében, és milyen konkrét fejlesztésekkel segítik Magyarország fenntarthatósági céljainak elérését?
Interjúnkban Runtág Tivadar, a MOHU operatív-igazgatója mesél az elmúlt évek kihívásairól, a lakossági tudatosság növekedéséről, az innovációk szerepéről, és arról, miért közös felelősségünk, hogy a hulladékot ne problémaként, hanem lehetőségként kezeljük. Az országos italcsomagolás-visszaváltási rendszer sikereitől a jövőbeli hulladékfeldolgozási reformokig számos izgalmas témát érintettünk beszélgetésünk során.
A MOHU milyen szerepet tölt be Magyarország hulladékgazdálkodási rendszerében? Hogyan illeszkedik más szervezetek és hatóságok működésébe?
A MOHU gyakorlatilag a magyar hulladékgazdálkodási rendszer motorja. A MOL-csoport 2023-ban nyerte el az állami koncessziót, és ennek keretében hozta létre a MOHU-t, hogy egy kézben, hatékonyan koordinálja a hazai települési szilárd hulladékok gyűjtését és előkezelését. De ez nem egy magányos küldetés – szoros együttműködésben dolgozunk az önkormányzatokkal, a helyi szolgáltatókkal és az ipar szereplőivel.
Célunk, hogy ne csak elérjük az uniós elvárásokat, hanem valóban fenntartható, hosszú távon működő rendszert építsünk. Ennek érdekében komoly beruházásokkal modernizáljuk az infrastruktúrát – új hulladékudvarokat, feldolgozókat, válogatókat hozunk létre. A MOHU tehát egyszerre koordinátor, fejlesztő és partner – minden szereplővel együttműködve, egy közös célért dolgozunk: egy tisztább, fenntarthatóbb Magyarországért.
Milyen fő célokat tűztek ki a következő években a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésére?
Az első másfél évünk arról szólt, hogy feltérképezzük a hiányosságokat, és lefektessük egy hatékonyabb működés alapjait. Egy széttagolt, 27 különálló rendszerből álló hálózatot kellett egységes, országos rendszerré formálnunk – egyfajta patchworkből kellett egy működő, átlátható struktúrát építenünk. Ez hatalmas adatfeldolgozási és szervezési munkát jelentett. Most, hogy az alapok stabilak, lépésről lépésre haladunk tovább, hogy a rendszer valóban korszerű és hatékony legyen. A 2025-ös év ebből a szempontból mérföldkő: az eddigi időszak a tanulásról szólt, most kezdődik az igazi munka.
A következő nagy mérföldkő egy átfogó hulladék-nyomonkövetési rendszer bevezetése, amely nemcsak átláthatóbbá teszi a hulladék útját, hanem komolyan hozzájárul a körforgásos gazdaság erősítéséhez is.
Hosszú távon az a célunk, hogy 2035-re a települési hulladék újrahasznosítási arányát a mostani 32 százalékról 65 százalékra emeljük, miközben a hulladéklerakókba kerülő szemét arányát 50 százalékról 10 százalékra csökkentsük. Ehhez párhuzamosan több területen is fejlesztünk: modernizáljuk a járműparkot, növeljük a válogatókapacitásokat, és kiemelt figyelmet fordítunk a lakosság tudatosságának növelésére – mert ez csak együtt sikerülhet.
Az utóbbi években milyen tendenciákat figyeltek meg a tudatosság terén?
Azt látjuk, hogy a lakosság egyre nyitottabb a tudatos hulladékgazdálkodásra. Jó példa erre az italcsomagolások visszaváltási rendszere, ami rekordsebességgel indult el: már több mint 2 milliárd palack visszakerült a körforgásba. A szelektív gyűjtés is egyre inkább része a mindennapoknak, de mindig van hova fejlődni.
Fontos viszont hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság nem csak a lakosság felelőssége. A gyártók és a kereskedők is kulcsszereplők: ha egy termék túl sokféle anyagból készül, az szinte lehetetlenné teszi a hatékony újrahasznosítást. Ezért lenne fontos, hogy már a tervezésnél és a gyártásnál is figyelembe vegyék a körforgásos szemléletet, a kereskedelem pedig olyan termékeket részesítsen előnyben, amelyek fenntarthatóbbak. A vásárlók szerepe is kiemelten fontos: ha tudatosan választanak fenntarthatóbb termékeket, és odafigyelnek arra, hogy a keletkező hulladékot a megfelelő gyűjtőhelyre juttassák el, azzal jelentősen hozzájárulnak egy működő, körforgásos rendszerhez. A rendszer akkor tud igazán jól működni, ha minden szereplő – gyártó, kereskedő és fogyasztó – ugyanabba az irányba húz.
Melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket az emberek elkövetnek a szelektív hulladékgyűjtés során? Van-e olyan anyag, amelyet különösen sokan rossz helyre dobnak?
Jelenleg egy hatalmas szemléletváltás zajlik Magyarországon – és ez nem egyik napról a másikra történik. A technológiai fejlesztések mellett komoly figyelmet fordítunk a lakosság tájékoztatására is. Az eredmények biztatóak, de még mindig sokan vannak, akik nem érzik elég fontosnak a szelektív gyűjtést, így újrahasznosítható anyagok is gyakran a kommunális kukában végzik.
A célunk nem az, hogy mindenkit azonnal meggyőzzünk – hanem hogy megszólítsuk azokat, akik nyitottak a változásra, és segítsünk nekik eligazodni a hulladék megfelelő elhelyezésében. Célunk az egyetértés mellett – hogy tennünk kell a világunkért – a megértés is – hogy mit kell tennünk. Tipikus hibának számít például, ha az italcsomagolásokat rossz helyre dobják, ami hosszú évekig komoly problémát jelentett. A kötelező visszaváltási rendszer éppen ezt a helyzetet kezeli – és már most látszik, hogy nagyon is működik.
Magyarországon hogyan alakult a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága az elmúlt években?
A MOHU indulása óta első lépésként kiépítettük a szükséges szerződéses struktúrákat, most pedig azon dolgozunk, hogy integráljuk a korábban élesen elkülönülő közszolgáltatási és intézményi hulladékgyűjtést. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hulladéktípusokat – például műanyagot – most már ugyanarra a válogatósorra tudunk irányítani, függetlenül attól, hogy lakossági vagy intézményi forrásból származnak. Ez nemcsak költséghatékonyabb, de a rendszer teljesítményét is növeli.
A MOHU fejlesztéseinek köszönhetően a szelektív hulladékgyűjtés látványosan hatékonyabbá vált. Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerének (DRS) bevezetése igazi áttörést hozott: míg korábban az ilyen csomagolásoknak csupán 30 százalékát gyűjtötték vissza szelektíven, ez az arány 2025 első negyedévében időarányosan 80 százalék felett volt. A rendszer elindítása óta több mint 2 milliárd italcsomagolás tért vissza a körforgásba.
De a javulás nem áll meg itt: 2024 végére az üveghulladék elkülönített gyűjtése 70 százalékkal, a papírhulladéké pedig 25 százalékkal nőtt. Közben a hulladéklerakókba kerülő anyagok aránya két százalékponttal csökkent, év végén 49 százaléknál tartunk, és 2025 elején is folytatódik a csökkenés. Emellett a hivatalos bontókban leadott gépjárművek száma is 15 százalékkal emelkedett – ami azt mutatja, hogy az emberek egyre tudatosabban élnek a környezetbarát lehetőségekkel.
Milyen konkrét fejlesztéseket vagy reformokat terveznek annak érdekében, hogy még több hulladék kerüljön újrahasznosításra?
Az újrahasznosítási arány növelése érdekében a MOHU az elkövetkező években több száz milliárd forint értékben valósít meg fejlesztéseket – a cél: hatékonyabb rendszerek, kevesebb hulladék, tisztább jövő.
A 2024-ben indított REpont rendszer (az italcsomagolások visszaváltási rendszere) máris meghozta gyümölcsét: több mint 2 milliárd italcsomagolás került vissza a körforgásba. A korábbi 30 százalékos visszagyűjtési arány 2025 első negyedévében időarányosan 80 százalék felett volt, ezzel a REpont rendszer túlteljesítette az elvárásokat.
A tavalyi évben további beruházásokat indítottunk: kísérleti jelleggel 14 településen elindult a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék házhoz menő gyűjtése, amelyet a tervek szerint 134 városra terjesztenek ki. Az intézkedés célja, hogy csökkentse a lerakókba kerülő szerves hulladék arányát, és elősegítse annak komposztálását vagy biogázként történő hasznosítását.
A zsákos szelektív gyűjtés kiváltására 2025 végéig egymillió darab szelektív kukát osztanak ki ingyenesen, különösen azokon a településeken, ahol bevezették a konyhai hulladékgyűjtést is. Eddig 350 ezer edényzetet osztottak ki, az érintett településeken pedig már most 30-40%-kal nőtt a begyűjtött szelektív hulladék mennyisége. Az 5000 fő feletti településeken sűrítjük a szelektív begyűjtést, ezáltal évente több ezer tonnával kevesebb újrahasznosítható anyagot dob a lakosság a kommunális kukába.
A korábbi gyakorlat szerint az értékes hulladékot gyakran külföldre szállították, majd az abból készült másodnyersanyagokat visszavásároltuk. Ezen változtat a MOHU: új válogatókat, előkezelő létesítményeket, valamint egy 360 ezer tonna kapacitású energetikai hasznosítót építünk. Célunk, hogy ahol lehetséges, az újrahasznosítás teljes folyamata Magyarországon történhessen.
A lakosság számára is érzékelhető változás lesz az országszerte létesülő 82 új hulladékudvar, amelyek kényelmes és szakszerű lehetőséget kínálnak a veszélyes vagy újrahasznosítható hulladék leadására.
A MOHU milyen innovatív technológiai megoldásokat alkalmaz a hulladékfeldolgozás során?
A lakosság már ismeri a visszaváltási rendszerben világelsőként alkalmazott azonnali banki utalás REpont applikációját. A kézi visszaváltó pontok és a vendéglátó egységek számára kifejlesztett mobil begyűjtő járművek is hazai fejlesztésűek. A házhoz menő begyűjtés során új azonosítási és járat-optimalizálási rendszerrel kísérletezünk. A válogatókat a már bevált eszközök mellett új optikai technológiákkal szereljük fel. Kísérletezünk kémiai hasznosítási lehetőségekkel is, amely során a hulladékot gyakorlatilag elemeire bontjuk szét, és építünk belőlük új anyagokat.
A MOHU együttműködik más szervezetekkel, önkormányzatokkal vagy vállalatokkal a hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében? Ha igen, milyen projekteken dolgoznak közösen?
Abszolút – a teljes hazai hulladékgazdálkodás hatékony működtetéséhez elengedhetetlenek a jó partnerek. A MOHU a kezdetektől fogva arra törekszik, hogy bevonja az iparág korábbi szereplőit, az önkormányzatokat, piaci partnereket, civil szervezeteket – mert ez a rendszer csak akkor tud jól működni, ha mindenki megtalálja benne a helyét.
A visszaváltási arányok növelése most az egyik legfontosabb célunk, de emellett az is igaz, hogy mint bármely profitorientált vállalkozás, a MOHU-nak stabil bevételre van szüksége ahhoz, hogy működtetni tudja ezt az országos rendszert – összességében több mint tízezer embernek adunk munkát, és saját forrásainkból fedezzük a fejlesztéseket.
Ennek érdekében hosszú távra tervezünk, és olyan megbízható, versenyképes áron dolgozó partnerekkel működünk együtt, akik hozzájárulnak a rendszer fenntarthatóságához. A textilhulladék területén a Textrade Kft. a kiemelt partnerünk, a háztartási sütőolajat a Rossi csoport dolgozza fel, a REpont automatákat pedig a norvég TOMRA és a holland Envipco szállítja – nemcsak gyártóként, hanem technológiai partnerként is számíthatunk rájuk.
És nem hagyhatjuk ki a képből a kisboltokat és forgalmazókat sem, akik a mindennapi működésben, különösen a REpont rendszer gördülékenységében kulcsszerepet játszanak. Ugyanígy kiemelten fontos az önkormányzatokkal való együttműködés, legyen szó szemléletformálásról vagy akár olyan nagy léptékű fejlesztésekről, mint a budapesti kontrollált lomtalanítás bevezetése – amelynek célja, hogy eltűnjenek az utcai lomkupacok, és a lomot is hatékonyabban, szelektáltan gyűjtsük a jövőben.
Fejlesztések, új technológiák kidolgozására együttműködünk számos hazai egyetemmel, innovációs csoportokkal.
A körforgásos gazdaság egyre nagyobb figyelmet kap. Hogyan tud a MOHU hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország gazdasága fenntarthatóbbá váljon?
A körforgásos gazdaság nemcsak divatszó – ez a jövőnk záloga. A MOL-csoport ezt időben felismerte, és a MOHU-val azon dolgozunk, hogy Magyarország is egyre fenntarthatóbbá váljon. Ennek része egy hatékony, átlátható rendszer kialakítása, amely követi a hulladék útját a keletkezéstől az újrahasznosításig. Célunk, hogy a nyersanyagok minél tovább a gazdaságban maradjanak, és valóban csökkenjen a környezet terhelése.
Nem hősökre van itt szükség, hanem szorgalmas dolgozókra. Ezek vagyunk mi. Átlagos emberek, akik nap mint nap azért dolgoznak, hogy ez a gépezet jól működjön. És ha ez a gépezet jól működik, akkor az egész ország nyer vele. Ez a mi valódi hozzájárulásunk egy tisztább jövőhöz.
A lakossági edukáció kulcsfontosságú a sikeres hulladékkezelésben. Milyen kampányokat, programokat terveznek a lakosság szemléletformálására?
A sikeres hulladékgazdálkodás ott kezdődik, hogy értjük, mi miért történik – ezért számunkra a lakosság folyamatos tájékoztatása legalább olyan fontos, mint maga a rendszer kiépítése. A MOHU már elindította az ország eddigi legnagyobb szemléletformáló kampányát. Olyan országos programokat és kommunikációs kampányokat viszünk, amelyek valóban elérnek az emberekhez.
Az elmúlt időszakban több mint harminc edukációs kisfilm készült, tízféle kampány futott egyszerre, és több mint négymillió interakció született a közösségi csatornáinkon. Emellett a kollégáink rendszeresen járnak iskolákba, egyetemekre, hogy személyesen is beszéljenek a fenntarthatóságról – és ezt a missziót a jövőben erősíteni szeretnénk. Mert hisszük, hogy ha az emberek megértik a miérteket, a hogyan már sokkal könnyebben jön.
Sokan mondják, hogy a jövő generációjában az erő. Mennyire fontos az iskolai oktatás szerepe a szelektív hulladékgyűjtés terjesztésében? Terveznek együttműködést oktatási intézményekkel?
Teljes mértékben egyetértek ezzel a gondolattal – ha hosszú távú változást szeretnénk, akkor a fiataloknál kell kezdenünk. A fenntarthatóság alapértékké kell, hogy váljon már gyerekkorban. Éppen ezért a MOHU kiemelt figyelmet fordít az iskolai és egyetemi együttműködésekre.
Már most is több kollégánk – magam is – tart rendszeresen előadásokat oktatási intézményekben, ahol nemcsak a szelektív hulladékgyűjtés technikai részleteiről beszélünk, hanem arról is, miért fontos mindez a jövőnk szempontjából. A tapasztalataink nagyon pozitívak – a diákok érdeklődők, kérdeznek, véleményt formálnak, és látszik rajtuk, hogy valóban nyitottak a változásra.
A célunk, hogy ezeket az együttműködéseket szervezettebbé és rendszeressé tegyük, mert hiszünk abban, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb eszköz a szemléletformálásra. A jövő generációjával már ma kell együtt dolgoznunk.
Ha egyetlen üzenetet küldhetne az embereknek a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, mi lenne az?
A hulladék nem szemét, hanem értékes alapanyag. A helyes válogatás egyszerűbb, mint gondolnánk, és minden egyes tudatos döntéssel hozzájárulunk egy tisztább, fenntarthatóbb jövőhöz. Ha valóban fenntartható módon akarunk élni, akkor bizony néhány megszokásunkon változtatnunk kell – el kell engednünk néhány kényelmi reflexet, és máshogy kell hozzáállnunk a fogyasztáshoz, mint eddig. Nem nagy dolgokra van szükség, csak tudatosabb döntésekre – nap mint nap.
Milyen személyes tapasztalatai vannak a hulladékkezeléssel kapcsolatban? Ön mennyire tudatos a saját otthonában?
Régebben kevés szó esett a környezetvédelemről, szerencsére ez mára megváltozott – mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra. Én is csak pár éve “kattantam rá” a szelektív gyűjtésre – ez ma már a munkám miatt is reflexszé vált számomra. Egy Tisza-tavi PET Kupán döbbentem rá arra, hogy mennyi kárt okoz a felelőtlen szemetelés. Kerestem az alkalmat, hogy rendszerszintű megoldásokban vehessek részt – erre ad most lehetőséget a MOHU. Otthon is odafigyelek a szelektív hulladékgyűjtésre, de még előfordul, hogy a feleségem figyelmeztet, ha nem a megfelelő helyre dobom az almacsutkát. Igyekszünk minél kevesebb hulladékot a fekete kukába dobni – és ez valójában nem is nagy erőfeszítés, megszokás kérdése. Felelősséget kell vállalnunk a vásárolt termékekért, mert a döntéseinkkel mi is alakítjuk a jövőt.
Mit vár a következő 5–10 évben a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás fejlődésétől Magyarországon?
Az iparág digitalizációja és a technológiai fejlesztések meghatározó szerepet kapnak. Az intelligens válogatórendszerek, az adatalapú nyomon követés és az innovatív újrahasznosítási technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy a hulladék minél nagyobb arányban másodnyersanyagként hasznosuljon.
A jogszabályi környezet és a lakossági szemléletformálás is kulcsfontosságú lesz. Az új rendszer célja, hogy ne csak a hulladékkezelési infrastruktúrát fejlesszük, hanem a lakosságot is ösztönözzük a tudatos hulladékválogatásra és -csökkentésre. Ha ezek az elemek összeérnek, Magyarország a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás terén is a régió egyik éllovasává válhat.
Ha egy dolgot azonnal megváltoztathatna a magyar hulladékgazdálkodási rendszerben, mi lenne az?
Ha egy dolgot azonnal megváltoztathatnék, akkor nem is magán a rendszeren változtatnék – azt folyamatosan fejlesztjük, építjük, bővítjük. Ami szerintem igazán fontos, az a szemlélet. Hogy tudatosabban éljünk: odafigyeljünk arra, mit vásárolunk, és mi történik azután, hogy valamit elhasználtunk. Egy Földünk van – meg kell becsülnünk. A rendszer önmagában nem elég, ha mögötte nincs egy felelősen gondolkodó társadalom.
A MOHU Életünk dobása rovatban további érdekes cikkeket lehet találni például a textilhulladék, szelektív hulladékgyűjtés és konyhai hulladékok kezelését illetően.
