A Vígszínház megtörten tudatta a közönséggel, hogy október 22-án elhunyt Venczel Vera, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Venczel Vera számára mindig is egyértelmű volt, hogy színésznő lesz, ám sokáig titkolta tervét: csak álmodozott és várt. Nem tudta, hogyan kezdjen hozzá, csak abban volt biztos, hogy ő akarja adni azt a varázslatot, amit nézőként kap.
Bizonytalan volt tehetségét illetően, a gimnázium színjátszó körébe sem jelentkezett. Szülei segítségével végül mégis elindult a neki kijelölt úton: Makay Margithoz ment meghallgatásra, aki ingyen vállalta a tanítását. Venczel Vera úgy emlékezett vissza a színésznőre, mint az első emberre, aki hitt benne, és aki elindította a pályán.
Mire a főiskolán végzett már jó pár film főszerepét eljátszotta és a Vígszínházban is rendszeres vendég volt. A diploma után 1966-ban végül hivatalosan is csatlakozott a Vígszínházhoz, melynek egész életében tagja volt.
A színpad külön izgalmat jelentett számára, hiszen jóval kevesebb ideje van rá a színésznek, hogy megmutassa, mit tud. Legtöbbször a naiva szerepeket kapta, amik kiválóan illetek rá, mert ő is olyan tiszta volt, akárcsak a karakterei, akiket megjelenített.
A nagyközönség mégis a filmekben látta legtöbbször, így a Kárpáthy Zoltánban, az Egy szerelem három éjszakájában és legismertebb szerepében, Vicuskaként, az Egri csillagokban. A televízióban is gyakori vendég volt: láthattuk a Pillangóban, a Fekete v árosban és az Ida regényének tévéfilm változatában is.
A diploma megszerzése után hét évvel, 1975-ben már megkapta a Jászai Mari-díjat, de ez csak egy volt a számtalan díja közt.
A színház számára az életet jelentette; egy olyan alkotóhelyet, ami mindig csak adott: minden egyes előadást külön varázslatnak élt meg. Főiskolai tanára, Pártos Géza azt tanította neki, hogy a színész azért a legboldogabb ember, mert esténként két órára nem kell a saját életét élnie.
Venczel Vera sok időt töltött azzal, hogy mások életét élje: a filmgyárból rohant próbára, onnan a szinkronba, a rádióba, majd az esti előadásra.
Venczel Vera most megpihent.
Isten nyugosztalja.