Nők a munkaerőpiacon: emelkedés és stagnálás

A nők egyenlősége a munkaerőpiacon egyelőre csak álom. Általában jellemző, hogy azonos munkáért kisebb bért kapnak, vezetői pozícióban pedig nagyon kevesen vannak. Mégis örülünk, hogy nő az arányuk a munkavállalók között, hiszen ez biztosítja függetlenségüket.

Az elmúlt évtizedekben szerencsére a világ sok országában emelkedett a női munkavállalók aránya, bár egyelőre mindenhol elmarad a férfiaké mögött. Világszerte átlagban a férfiak 87,4 százaléka van jelen a munkaerőpiacon. A statista.com 2019-re vonatkozó infografikája szerint ezzel szemben a 25-64 év közötti dolgozó nők aránya 79,6 százaléknál érte el a maximumot – Németországban.

A német dolgozó nők aránya 60 százalékos értékről indulva fokozatosan emelkedett 1991 óta. Hasonló tendencia figyelhető meg a többi vizsgált országban is. Japán 2011-ben élt át egy nagyobb megugrást, és azóta is itt bővül a leggyorsabban a dolgozó nők aránya. 2019-ben már a 76,9 százalékkal a második helyen állt a távol-keleti ország. A harmadik helyre Franciaország futott be 75, 8 százalékos aránnyal.

Nok Munkaeropiac
Forrás: statista.com

Ahol kicsit más a helyzet

1991-ben még az amerikai nők voltak azok, akik közül a legtöbben dolgoztak – csaknem 70 százalék! –, majd teljesítményük néhány évig tartó növekedés után az 1996-os szintre esett vissza. 2019-ben 71,8 százalékos aránnyal a vizsgált országok között az ötödik helyre küzdötték le magukat. Elemzők két alapvető okot neveztek meg: az egyik a bizonytalan helyzet gyerekszülés után, a másik pedig az, hogy a 2008-as válság után sok nő nem ment vissza dolgozni. A koronavírus miatt nem könnyű ugyanis munkát találni, a bérek pedig nem emelkedtek.

A másik hely, ahonnan nem tudunk jelentős növekedésről beszámolni, az Dél-Korea. Az elmúlt harminc évben ugyan évente 12 százalékponttal nőtt a dolgozó nők száma, még mindig „csak” 65 százalékon áll. Ennek oka az, hogy alacsony volt az indulás, alig haladta meg az 50 százalékot.

Az adatok értelmezéséhez érdemes tudni, hogy azokat a nőket számolták, akik felmérés időpontjában dolgoztak vagy éppen munkát kerestek. A grafikon a munkanélküliséget részben méri – azok, akik munkanélküliek voltak, de nem kerestek munkát, nem szerepelnek benne.

A magyarországi helyzet

Összehasonlításképpen: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019-ben a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 70,3 százalék volt, ami 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél. Év végén a férfiak 77,6 százaléka dolgozott, a nőknek pedig 63,1 százaléka.

Az előző táblázattal összevetve ez azt jelenti, hogy Dél-Korea mögött vagyunk, bár az adatok nem teljes mértékben feleltethetők meg egymásnak. A KSH adatai a 15-64 éves népesság adatai alapján készültek, nem a 25-64 évesek adatai alapján, mint az OECD táblázata. A magyar adatok között a munkát keresők száma sem szerepel.

Nyitókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Egy író azt állítja, Vilmos hercegnek volt pár internetes kapcsolata celebekkel