Fontos a munka és a magánélet közötti egyensúly megtartása, mert ha a felborul a rend, az súlyos következményekkel járhat.
„A munka nemesít” – legalábbis a mondás így tartja, de az is legalább ennyire igaz, hogy minden akkor a legegészségesebb, ha az arany középutat választjuk. Amikor szenvedélybetegségekről beszélünk, akkor leginkább a különféle drogok, a dohányzás, az alkohol jut eszünkbe és csak legritkábban a munka.
Amikor a munka veszi át az irányítást
Az ipari forradalomig nem is volt ez jellemző, ám a tömegtermelésben gyártott árucikkek elárasztották a piacot, és ez megváltoztatta az emberek életét is. A munkafüggőségről mint neurológiai jelenségről már az 1920-as években említést tettek, de elsőként a jóléti Amerikában tűnt fel az 1970-es évek táján. A folyamatos fejlődés azelőtt sosem tapasztalt módon alakította át a munkavégzést és a szabadidőt is.
Amikor a munka az egyén életében egyre inkább előtérbe kerül, és uralni kezdi az ember, majd a család és a közösség életét is, akkor már munkafüggőségről beszélünk. Nevezhetjük munkaalkoholizmusnak, munkamániának is. Azt jelenti, hogy az embert a munkán kívül nem érdekli szinte semmi más, ezért elhanyagolja saját magát, egészségét, de társas kapcsolatait is. A munkafüggőségben érintett személy fel sem ismeri a problémát, amivel küzd, ahogy a munkatársak, a vezetők sem. Kívülről ugyanis annyi tűnik fel, hogy egy végtelenül céltudatos, nagy teherbírású, szorgalmas munkatársról van szó, aki sokat dolgozik.
Elvonási tünetek
Mint minden függőségben szenvedő, ha nem jut hozzá az „anyaghoz”, akkor elvonási tünetek jelentkeznek. Ez a munkaalkoholizmusban szenvedők esetében sincs másképp. Ha véget ér a munkafüggő feladata, vagy betegsége akadályozza a munkavégzésében, azonnal jelentkeznek a tünetek: a fejfájás, a hányinger, a hangulatingadozás, a kedvetlenség. A meglévő szabadidejét egyszerűen nem képes értelmesen és tartalmasan felhasználni, sőt ezzel a lehetőséggel nem is tud élni.
A munkafüggőségre utaló jelek
- csak a munkának él,
- kimerültségig képes dolgozni,
- még a családot is a munka mögé utasítja,
- nincs meg az egyensúly munka és magánélet között,
- a munka egyet jelent az örömforrással,
- önértékelési zavar,
- nem ismeri a NEM szót,
- csak a saját munkavégzésében bízik, ezért nem szeret és nem is tud csapatban dolgozni,
- még munka közben is a munkán jár az esze.
Nem is gondolnánk, hogy a magyar munkavállalók esetében is jelen van ez a probléma. Hazánkban a dolgozók 7-8%-át érinti a munkaalkoholizmus. Ezek az emberek ennyire szeretik a munkájukat?
A munkafüggőség kutatása
Az ELTE szakemberei arra keresték a választ, hogy mi állhat a munkamánia hátterében. Hivatalosan még nem nevezhető szenvedélybetegségnek, mégis hasonlóságot mutat az alkohol- és drogfüggőséggel. Rámutattak arra, hogy korántsem a végtelen munkaszeretetről van szó, sőt, elképzelhető, hogy az érintett egyáltalán nem szereti a munkáját. A munkahely inkább egy menekülési útvonal. Elvonul a világ, a család elől és a munkába veti magát azért, hogy ne kelljen foglalkoznia a gondokkal. Ez egy ördögi spirál, hiszen a magánéleti problémához az vezethet, ha túl sokat dolgozik.
Azt már tudjuk, hogy nem a munka szeretete vezérli a munkafüggőt. De akkor micsoda? Egy komoly belső kényszer miatt teszi mindezt. Az alacsony önértékelés és szorongás jellemző a munkaalkoholistára, aki munkájában tudja megmutatni magát. Maximalista, de mégsem érzi jónak magát.
A gyermekkorra visszavezethető gondok lapulhatnak mögötte: ha gyermekkorban nem kapott dicséretet csak akkor, ha jó jegyet kapott, jól teljesített, máskülönben akár büntetésben, szidásban részesült. Már gyermekként azért vált szorgalmassá, hogy a szülők elismerjék munkáját és ezt felnőttként, a munka világába is viszi tovább.
A munkafüggőség egészségre gyakorolt hatása
Az ELTE Klinikai Pszichológiai és Addiktológia Tanszék vezetője, Dr. Kun Bernadette és munkatársai a munkamánia egészségügyi következményeire koncentrálva végeztek kutatást, amelybe 29 résztvevőt vontak be. Olyanokat, akik a rizikócsoportba tartoztak. A 14 nővel és 15 férfival készített interjú során beszélgettek a munkavégzésről, a motivációról, a munkafüggőségük okozta lelki és fizikai egészségükről is. Az interjúk értékelése témaelemzéssel zajlott, amelynek eredményeként azt kapták, hogy maguk a munkaalkoholizmusban szenvedők is érezték a függőségük okozta egészségromlást. Emellett betegségek is jelentkeztek náluk, de alvási nehézségről és kiégésről is beszámoltak. Ráadásul még abban is csökkent a motivációjuk, hogy az egészségi állapotukat pozitív irányba változtassák meg: mozgásszegény életmód, egészségtelen ételek fogyasztása. Az is kiderült, hogy a kutatásban résztvevők egészségi állapotukat munkamániájuknak tulajdonították.
A munkaalkoholizmus leginkább azokat érinti, akik szellemi munkát végeznek, hiszen azt bárhonnan el lehet végezni, így akár haza is vihetik. Ugyancsak érintettebbek azok, akiknek munkaideje rugalmas és a segítő munkakörben dolgozók között is akadnak függők, mert segítő tevékenységükkel önmagukat igazolják. A média erre ráerősít, hiszen abszolút pozitív kép valakit úgy feltüntetni, hogy él-hal a munkájáért. Azzal azonban nincsenek tisztában, hogy a munkamániás bármennyire is jó munkaerőnek számít, ezt a színvonalat csak ideig-óráig képes tartani, hiszen a kifulladás és a kiégés veszélye igencsak nagy. Hosszú távon ez se a függőnek, se a cégnek nem jó.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix