Egyszer minden véget ér. Ami jó volt, annak végét megsiratjuk, megszenvedjük, de ha valami nem működött, akkor jobb lezárni. A munkahely elhagyását sok minden befolyásolhatja és a felmondásnak is több módja lehet. A legideálisabb a közös megegyezés alapján történő.
Nincs az törvénybe iktatva, hogy mindenkinek jól kell járni egy elválás esetén. Elválás pedig nemcsak a házastársak között lehetséges, hanem a munkaadó is megválhat a munkavállalójától és fordítva közös megegyezéssel vagy anélkül.
Felmondás, de hogyan?
Azonnali hatályú: mindenféle indoklás nélkül elküldhető a dolgozó, de a munkavállaló is bármikor léphet így a próbaidő alatt. Munkáltatói részről ez a módja annak is, hogy olyan munkaerőtől szabaduljon meg, aki nem teljesíti a kötelezettségeit, esetleg a magatartása miatt szükséges lépés ez, vagy gondatlanságot követett el. Természetesen mindezeket komoly indokokkal kell alátámasztani.
Felmondás: búcsúzhat a munkaadó a dolgozójától, de a munkavállaló is felmondhat, aminek oka sok minden lehet. Számolni kell a felmondási idővel. Minél régebb óta dolgozik valaki egy helyen, annál hosszabb a felmondási idő is, de annak felét kötelező letölteni a másik felét a munkáltatónak el kell engednie. A munkáltató felőli felmondáshoz elég a vezető döntése, aláírása, hogy jogerős legyen, az a munkavállaló aláírása nélkül is érvénybe lép.
Közös megegyezéssel: a legideálisabb felmondás a közös megegyezéssel történő, hiszen a „közös” kifejezés arra utal, hogy a munkaadó és munkavállaló közötti megegyezésen alapszik. Amennyiben valóban egyezség révén jutnak el ide, valóban rugalmas és egyszerű. Az időarányosan ki nem vett szabadságot ki kell fizetnie a munkaadónak
Közös megegyezés egyezség nélkül
A felmondás, valamint az azonnali hatállyal történő elbocsátás is járható út, azonban a munkáltatók azért szorgalmazzák mégis inkább a közös megegyezést, ha mindenképp meg szeretnének válni egy dolgozójuktól, mert ezt a módját sokkal nehezebb megtámadni. Emiatt van az, hogy egy alkalmazottól közös megegyezéssel próbálkoznak megszabadulni. Ezzel csökkenteni lehet a kiadásokat munkavállalói oldalról.
Mit tehet a munkavállaló, ha a közös megegyezés gyanús?
- a dolgozó nem köteles aláírni, sem elfogadni a felmondásnak ezt a módját,
- kérjen munkáltatói felmondást,
- ne engedjen semmilyen fenyegetőzésnek, mert általában csak az aláírást akarják kicsikarni,
- várandósan felmondási védelem illeti meg a nőt, vagyis nem küldhetik el,
- ha kisgyermekes kismamaként kíván valaki visszatérni a munkahelyére, de nem tudják visszavenni oda, ahonnan elment, akkor más munkakört kell felajánlania a munkáltatónak (amit vagy elfogad vagy nem).
Kinek és mikor jár, nem jár végkielégítés?
Ha a munkáltató akar megszabadulni így egy munkavállalótól, akkor végkielégítést kell fizetnie abban az esetben, ha:
- az alkalmazott már legalább 3 éve folyamatos jogviszonyban van az adott helyen,
- ha a cég jogutód nélkül szűnik meg,
- ha a munkaadó szünteti meg a munkaviszonyt,
- ha a munkavállaló azonnali hatállyal felmond és az jogszerű.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak akkor, ha:
- a munkavállaló mondott fel,
- ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik és ekkor már a dolgozó nyugdíjasnak minősül,
- ha a felmondáskor az alkalmazott nyugdíjasnak minősül,
- ha a felmondás oka a nem megfelelő magatartás, vagy a nem megfelelő munkavégzés, amely nem egészségügyi eredetű.
A végkielégítés mértéke függ az munkáltatnál eltöltött évek számától. Legalább 3 év után egy havi, 5 év után két havit, 10 év után három havit, 15 év után négy havit, 20 év után öt havit és 25 év után ez hat havi fizetést jelent. Mindez csak abban az esetben igaz, ha a munkavállaló ki tudja számolni pontosan, hogy a munkáltatónál hány napot töltött el. Az olyan időszakokat, amikor a munkavállalót valami miatt nem illette meg a munkabér, azt nem számolják bele a végkielégítésbe. Vannak kivételek is, ebbe beletartozik a szülési szabadság és a gyermek ápolása és a katonai szolgálat.
