Barion Pixel Szimbólumok: erősítik az énképet, kifejezik az összetartozást és javítják a memóriát – Coloré

Szimbólumok: erősítik az énképet, kifejezik az összetartozást és javítják a memóriát

2025. 01. 05.

A szimbólum görög eredetű szó, a jelentése jel, jelkép. Napjainkban is használunk és megértünk olyan szimbólumokat, amik akár több ezer évesek is lehetnek, ezért az antropológia és a pszichológia tudományának egyik kulcsfogalma is.

Carl G. Jung megközelítésében a szimbolikus kép vagy szó a közvetlen jelentés mellett további jelentést is tartalmaz. Egy kórház például egészségügyi szakembereket gyűjt össze, hogy segítsenek a betegeken. Tények alapján tudjuk, hogy a kórházban az orvosoktól és a nővérektől kell segítséget kapnunk és távozáskor jobban kell lennünk, mint érkezéskor. A kórház szimbolikus jelentése tehát a jungi megközelítésben egy olyan hely, ahol életeket mentenek.

Másfelől megközelítve megkülönböztethetünk modern és ősi szimbólumokat, melyeket egyaránt megértünk és használunk. De mielőtt megmutatunk ezekből néhányat, lássuk, hogy milyen hatással vannak az életünkre a szimbólumok?

Egy tanulmány szerint mi, emberek gyorsabban reagálunk az olyan érzelmi ingerekre, amik szimbólumok formájában kerülnek a szemünk elé, gondoljunk csak a like jelre, a szívecskére vagy a könny kicsordulva nevető emoji-ra. Tehát a szimbólumoknak komoly érzelmi hatása van ránk, emocionális válaszokat képes kiváltani belőlünk.

A közösségi szimbólumok, mint a vallási jelképek, a címerek, zászlók használata az összetartozást és a közösséghez való tartozás érzetét váltják ki, és erősítik is azt. Az is bizonyított, hogy könnyebben működünk együtt olyanokkal, akik az általunk is ismert, elismert vagy viselt közösségi szimbólumot viseli.

Wesley H. Parker, a Kaliforniai Egyetem egyik korábbi kutatója szerint ‘ a közösség formálás egyik leghatékonyabb eszköze a szimbólum vagy jelkép használat, melyet ősidők óta alkalmaznak az emberiség tagjai, és nem véletlenül vált a kapitalizmus fegyverévé’.

A szimbólumok használata ugyanakkor az egyén szintjén ugyanolyan fontos lehet, mint a közösségi hatásait tekintve, mert erősíti az énképet, javítja az önértékelést és segíti a belső kiegyensúlyozottságot, méghozzá azért, mert segítenek az önazonosság kialakításában és kommunikációjában. Általuk kifejezhetjük, hogy kik vagyunk és, hogy hová tartozunk. Ugyanakkor, a szimbólumok kognitív szinten is hatnak ránk, hiszen javítják a memóriát és gyorsítják a hozzánk eljutott információ feldolgozását. Könnyebben dolgozzuk föl azt az információt, amit szimbólum formájában kaptunk, és könnyebben is emlékszünk rá. 

Ősi jelképek

Horogkereszt, vagy szvasztika: Eredetileg kétség nem férhet népszerűségéhez és pozitív töltetéhez Ázsiában, ahol egyes országokban a mai napig szvasztikával díszítik a templomokat, kegyhelyeket. Az eredetileg jó szerencsét és halhatatlanságot jelentő horogkereszt az időszámítás előtti kétezres évekből származik, a hinduizmusban és a buddhizmusban is fontos a szerepe. Kipling illusztrációként használta, Robert Baden-Powell pedig a cserkészmozgalomban alkalmazta, miután a nyugati kultúrában is elterjedt. Európában mára azonban jelentése összeforrt a rasszizmussal, a nácikkal és a holokauszttal, mivel a Nemzetszocialista Német Munkáspárt a faji felsőbbrendűség szimbólumaként kezdte használni. Több országban emiatt tiltott önkényuralmi jelkép.

Hinduswastika.svg
Hindu szvasztika /forrás: wikipedia

Serlegre vagy pálcára tekeredő kígyó: Sokan hiszik, hogy a kígyó a mérge révén kapcsolódik a gyógyszerészethez, azonban ennél kevésbé pragmatikus oka van annak, hogy gyakran látjuk a gyógyszertárak címerein a serlegre, vagy pálcára tekeredő kígyót. Ennek a jelképnek is a görög mitológia a forrása, Aszklépioszt, a gyógyítás istenét szimbolizálja. Aszklépiosz Korónisz gyermeke, akit hűtlenség miatt máglyára vetettek, és méhéből az utolsó pillanatban vágta ki a gyermeket Hermész.

A fiú Kheirón, a kentaur barlangjában nevelkedett, ahol a vadászat és az orvoslás tudományát is kitanulta. Az orvostudományban odáig jutott, hogy föl tudta támasztani a halottakat is. Utóbbi miatt Zeusz megharagudott rá, megölte, majd felemelte az Olümposzra, az istenek közé, ahol alakja a Kígyótartó csillagképben jelenik meg. Attribútuma volt az orvosi pálca, melyre kígyó tekeredett fel, hiszen a bőrét levedlő kígyó – eredetileg az Európában is honos erdei sikló – az újjászületés és a termékenység jelképe, a bot pedig a hatalom és a gyógyítás istenének megtestesítője.

Pharmacy Snake Symbol. Simple Flat Illustration Isolated On White Background.
A gyógyszertárak jelképe. /forrás: Getty Images

Modern szimbólumok

00, a wc jele: Dupla nulla a toalettek egyezményes nemzetközi jelzése, illetve, a szállodai számozása. Eredete Amerikáig nyúlik, ahol egy kis hotel tulajdonosa fölszámozván a szobákat, kifelejtette a folyosó végén elhelyezkedő illemhelyet. Mikor erre rájött, két nullával jelölte a vécét, mely jelölés aztán világszerte elterjedt. Érdekesség, hogy a magas analfabetizmussal küzdő társadalmakban terjedt el legkorábban a jelzés, a betűk ismeretének hiányában.

Logo Nike.svg
A sosem változott Nike logó /forrás: Nike

Nike pipa: Niké istennő szárnyát jelképezi a minden Nike sportszeren látható, a köznyelvben úgynevezett ‘pipa’. A céges legendárium szerint a győzelem görög istennőjét az egyik alapító kolléga, Jeff Johnson dobta be ötletként, miután vele álmodott, és a mitológiai alak jelentése szinkronban volt a Nike hitvallásával, vagyis azzal, hogy győzelemhez segítse a márkát viselő embereket. Az egyik tulajdonos, Phil Knight egy egyetemi diákot, Carolyn Davidson-t kérte meg, hogy alkosson logót a névhez, aki Niké istennő szárnyát skiccelte föl az első, versenytársainál sokkal könnyebb talpú Nike sportcipő oldalára.

Nyitókép forrása: Getty Images