Szülőnek lenni a legnagyobb és legszebb hivatás az életben. Két aprócska sejtből kialakuló élet maga a csoda. Ez a biológiai oldala, de az ezotériában egészen más.
Azt szokták mondani, hogy a családunkat nem választhatjuk meg, abba beleszületünk. Amiben nagyobb mozgásterünk van, az az, hogy milyen barátokat fogadunk magunk mellé. Az ezotériában jártasabbak azonban tudják, hogy mielőtt a földre születne egy lélek, választ magának anyukát, szülőt, ezzel együtt pedig családot is. Hogy kicsodát, az annak függvénye, hogy lélekként milyen feladatot vállal magára.
A lélek fejlődése
Spirituális körökben és egyes vallásoknál elfogadott nézet, hogy nem csak egy életünk van. Azaz a jelenlegi testünkben valóban csak egy, azonban lélekként többször lelátogatunk a Földre, hogy fejlődjünk, tanuljunk. Saját életünkből tudjuk, hogy a fejlődés nemcsak sikerek egymásra halmozását jelenti, hanem tele van kihívásokkal, erőfeszítésekkel és bizony kudarcokkal is fűszerezett.
A születendő gyermek lelke aszerint választja ki szüleit, hogy a vállalt feladatokhoz milyen segítségre van szüksége. A szülők pozitív és negatív tulajdonságai révén von le következtetéseket és ennek alapján dönt. Annak ellenére, hogy mindenki a jobb életre vágyik, mégis sokan találják magukat rossz vagy problémás párkapcsolatban, esetleg beteg gyermekkel áldotta meg a sors őket. Ez azért van, mert a lelkek nem a földi lét szerinti elvárásokat tartják szem előtt, és nem a földi élet szerinti jó életet keresik, hanem az életfeladataiknak megfelelőt. Ez a kettő pedig nem feltétlenül esik egybe. Ugyan lemondásokkal és nehézségekkel jár, de a gyermek születése által hatalmas előrelépést élhet meg az ember – vagy mondjuk úgy, hogy a lélek – és ezáltal tisztul, egyre magasabb szintre kerül. A fejlődésért a legtöbb esetben dolgoznunk kell. A lélek számára is igaz mindez, mert ez szükséges ahhoz, hogy a tökéletes boldogság állapotát megközelítsük.
A születendő baba lelke tehát kiválasztja szüleit azáltal, hogy milyen feladatokat, életcélt tűzött ki maga elé újabb születésekor és a tökéletesedés útján. Ezzel együtt megválasztja a családját és azt is, hogy földrajzilag hová kerüljön és milyen testben éljen. Az anya és az apa gondolatai, vágyai még a gyermekvállalás előtt meghatározhatja azt, hogy később milyen lélek kíván hozzájuk csatlakozni. Elképzelhető, hogy olyan anyát választ magának, akivel korábbi életében is családi kapcsolatban volt, mert tökéletesíteni szeretné az ott tanultakat, ugyanakkor az is lehet, hogy a családi szerepek felborulnak és a szülő-gyermek kapcsolat megfordul. Egyes lelkek nem kimondottan a szülőkhöz ragaszkodnak, hanem a helyhez.
Ha magad is szülő vagy és a gyermekeddel való kapcsolatod harmonikus, problémáktól mentes, az azért lehetséges, mert valószínűleg nem ez az első találkozásotok. Ez nem azt jelenti, hogy kötelezően csakis szülő-gyermek kapcsolatot éltetek meg együtt. Az is lehet, hogy egykoron egymás szerelmei, testvérei, nagyon jó barátai, tanítói voltatok.
Amennyiben elfogadjuk azt, hogy minden okkal történik, úgy az sem véletlen, hogy a gyermekünk minket választott szülőnek. Akár karmikus kapcsolatról is szó lehet, amely azonban nem jelenti azt, hogy minden olyan békés és meghitt. Az ilyen kapcsolat ugyanis a fejlődést szolgálja, de attól még tele lehet hibákkal, hiányosságokkal, fájdalommal és komoly tükröt tart elénk. Ugyanakkor ez a karmikus kapcsolat nem feltétlenül csak a szülőkkel létezhet. A nagyszülők, barátok, testvérek vagy akár tanárok is betölthetik ezt a szerepet és a lélek magasabb szintre emeléséhez járulnak hozzá.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
