Mindenkivel volt már, hogy úgy érezte, egy-egy mondat maximálisan betalált. Nem véletlenül!
“Legbelül arra vágysz, hogy elfogadjanak és szeressenek, de úgy érzed, hogy amíg körülötted mindenkit megbecsülnek, téged soha” – mondja a jósnő, miközben a füstölőtől szagló, hiányosan bevilágított pici szobában igaznak tűnik minden szó. Felállsz, elindulsz haza és közben azon gondolkozol, hogy mennyire megértett téged ez az ismeretlen alak, hiszen tényleg pont ez vagy te. De hát nem is ismeritek egymást, lehet, hogy tényleg természetfeletti képességekkel rendelkezik?
Ha ismerős a fenti jelenet, van egy jó és egy rossz hírem. A rossz hír az, hogy nem, sajnos a jósnőnek nincsenek különleges képességei. A jó hírem viszont az, hogy nem csak te érzed így magad egy ilyen szeánsz után, hanem majdnem mindenki. 2017-ben bemutatták A legnagyobb showman című életrajzi ihletésű musicalt, ahol Hugh Jackman egy feltörekvő vállalkozó és feltaláló, P.T. Barnumot játsza. A filmben végigkövethetjük azt, ahogy Barnum gyakorlatilag feltalálja a modern showbizniszt.
A valóságban P.T. Barnum valóban lefektette a modern szórakoztatóipar alapjait. Híres-hírhedt állítása, hogy “percenként születik egy balek” száz év távlatából is igazan cseng. Barnum rájött, hogy ahhoz, hogy a kihalás szélére került cirkuszi mutatványosok újra népszerűek legyenek, ki kell tágítani a valóság határát. Így aztán körbevette magát emberekkel, akik varázslónak, boszorkánynak mondták magukat, szobrot vásárolt, amiről azt állította, hogy egy mumifikálódott óriás teste, és így tovább.
Barnum nemcsak sikeres lett, de a modern showbiznisz atyjaként vonult be a történelembe. Sikerének titka pedig híres állításában rejlik: ugyanis az emberek mindent el fognak hinni, ami egy kicsit is jobbnak, könnyebbnek, értelemmel teltebbnek láttatja az életet.
A pszichológia erről nevezte el az úgynevezett Barnum-hatást (más néven Forer-hatás, a területet kutató tudós neve után). Ez alapján azért tűnik igaznak a horoszkópod, jósnő, tarot-vető által megfogalmazott állítás rólad, mert olyan általános állításokat mond, amit legbelül magunkra nézve igazabbnak érzünk, mint másokra, viszont valójában mindannyiunkra igazak.
A területet kutató Bertram R. Forer 1948-ban 13 állítást tartalmazó kártyát osztott ki a diákjainak, ahol minden állítást értékelniük kellett. A feladat szerint meg kellett határozni, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán mennyire pontosan jellemzi az egyént az adott állítás. Barnum munkásságából inspirálódva olyan állításokat írt össze, amiket asztrológusok, jósok rendszeresen alkalmaznak, mint például “Habár számos gyengeséged van, általában elég jól kompenzálod őket” vagy “Hajlamos vagy arra, hogy fantasztikus, valóságtól teljesen elrugaszkodott vágyakat dédelgess” vagy “Néha túl kritikus vagy magaddal szemben”. Nem véletlen, hogy mindenki találónak érezte az állításokat.
Ezek az állítások elsőre nagyon mélynek tűnnek, s a természetfelettit reklámozó szemfüles vállalkozók pontosan ezt használják ki. Teljesen általános állításokat fogalmaznak meg, amikről legbelül azt érzed, hogy rád, és csakis rád igazak. Sajnos a sors iróniája, hogy mindenki így érzi.