Nézz a borító mögé! Javasolja az Élő Könyvtár az Emberi Jogokért közösségének Facebook oldala. A projekt szexuális, vallási, származási kisebbségek, függők, pszichiátriai betegségekkel diagnosztizáltak, nehézségen túljutottak kikölcsönzését, vagyis személyes beszélgetését teszi lehetővé olyan olvasók számára, akik az Élő Könyv élethelyzetét jellemző téma iránt érdeklődnek.
A könyvtár, a könyv elnevezés az eredeti, dán kezdeményezésből származik, így a projektben dolgozókat is könyvtárosnak nevezzük. Horváth Éva több, mint tíz éve dolgozik könyvtárosként az Élő Könyvtárban, feladata az Élő Könyvtár események szervezése, lebonyolítása, a könyvállomány bővítése, megóvása és gondozása.
‘Több, mint évi negyven Élő Könyvtár eseményt szervezünk, amihez folyamatosan keresünk újabb és újabb Élő Könyveket, és a már meglévőekkel is foglalkoznunk kell, hogy a csapat és az események működjenek. Biztosítjuk, hogy ezeken a rendezvényeken mindenki biztonságban érezze magát, a helyi szervezőket is tájékoztatjuk, az esemény után pedig az Élő Könyvekkel beszélünk az élményeikről, tapasztalataikról. Értékeljük az adott rendezvényt, visszajelzéseket kérünk az olvasóktól, a szervezőktől és az élő könyvektől is, ami a minőség biztosítás szempontjából fontos. – magyarázta Horváth Éva a feladatait az Élő Könyvtárban, aki elmondta, hogy ugyan tárgyiasítónak hathat ez a fajta megfogalmazás – amit azzal is próbálnak csökkenteni hogy nagybetűvel írják azt, hogy Élő Könyv – mégis pontosan kifejezi azt, hogy hogyan működik az Élő Könyvtár.
Eredeti koncepció
Az Élő Könyvtár egy Dániából indult kezdeményezés. Egy csapat fiatal színesbőrű barátját úgy megverték, hogy ő belehalt a sérüléseibe, a fiatalok pedig az eset láttán azt gondolták, hogy ha a bántalmazók személyesen ismerték volna ezt a srácot, biztos nem verték volna meg. Ekkor fogalmazódott meg az Élő Könyvtér gondolata, amivel a Roskilde Fesztiválon debütáltak. Az ötlet hamar terjedni kezdett, azóta több európai országban, többek közt Hollandiában, Csehországban és hazánkban is elkezdtek ilyen, emberi történetekre épülő könyvtárat szervezni.
Ez az elképzelés egyébként Gordon Allport kontaktushipotézisére is épít, mely állítja, hogy a személyes kapcsolódással csökkenthetjük az előítéleteket és a sztereotípiákat. Vagyis, ha van kapcsolatunk egy kisebbségi csoporttal, csökkenni kezd az előítéletünk, sokkal diverzebben kezdünk gondolkozni róluk.
Hogyan lehet valaki Élő Könyv?
‘ Amikor elindítottuk a kezdeményezést, olyan csoportokat kerestünk, akikkel szemben különösen erősek a sztereotípiák, az elutasítás. Ezzel a gondolattal építjük azóta is a bázist. Lehet másféle, például szakmákra fókuszáló élő könyvtárat építeni, de itt mi a társadalmi elfogadottságra figyelünk‘ – mondta el Horváth Éva, akitől megtudtuk, hogy vannak olyan marginalizált csoportok, amikből egyáltalán nem könnyű Élő Könyvet beszervezni. A hajléktalan Élő Könyv beszervezése például különösen nehéz feladatnak bizonyul, vagy menekült Élő Könyvet is már jó ideje szeretnének a csapatban tudni. Az Élő Könyvek egymást invitálják, vagy maguk az olvasók jelzik, hogy tudnának beszélni egy-egy témáról. Ezt próbaolvasás követi, vagyis a könyvtárosok beszélgetnek vele, ami alapján mind a szervezet, mint a könyv-jelölt eldöntheti, hogy tudnak -e együtt dolgozni.
Olyan is előfordul, hogy egy Élő Könyv elfárad abban, hogy újra és újra elmeséli a történetét, még azzal együtt is, hogy a beszámolók alapján ennek van egy gyógyító, terápiás hatása is van.
Az Élő Könyvtár elsődleges célja, hogy a különböző társadalmi csoportokkal kapcsolatos előítéleteket és diszkriminációt csökkentse. Ugyanakkor megfigyelték, hogy identitás erősítően hat, ha valaki a saját identitásába tartozó Élő Könyvet kölcsönöz ki és azzal beszélget, tehát az is fejlesztő és pozitív, ha hozzánk hasonló helyzetben lévővel beszélgetünk.
Miről szólhat egy Élő Könyv?
‘ Jó, ha az Élő Könyv a saját témájában rendekezik egy alaptudással, ugyanakkor a személyes tapasztalatairól is szívesen beszél. Ezt felmérjük a próba beszélgetésen, illetve, bár sztereotípiái mindenkinek vannak, elvárás, hogy legyen a leendő Élő Könyvben nyitottság és pozitivitás a többiek „címeivel”, témáival kapcsolatban.
A személyes történetek erejére építünk, így aztán teljesen különböző tapasztalatok, megélések lehetnek az azonos című Élő Könyvek borítója mögött, illetve a véleményük is különbözhet bizonyos kérdésekről. Például egy 70 éves leszbikusnak egész más élményei vannak, mint egy 25 évesnek. A fogyatékossággal élő Élő Könyveink közül van, aki hasznosnak tartja a Paralimpiát, míg mások kritikusan viszonyulnak hozzá – magyarázta a könyvtáros, aki elmondta, hogy az Élő Könyveket is fel tudja kavarni egy-egy beszélgetés, kaphatnak olyan kérdéseket, ami megmozgatja őket. A szervezet fontos értéke a társadalmi egyenlőség, a diverzitás, ezt magával a program létezésével is kifejezik.
Hol lehet Élő Könyvet olvasni?
Saját fiókjuk nincs, elsősorban rendezvényeken, például fesztiválokon vesznek részt, ahol az olvasók ingyen kölcsönözhetnek Élő Könyveket. Horváth Éva szerint egyre gyakrabban hívják őket céges rendezvényekre és vannak projektjeik a felsőoktatásban is.
Jelenleg elsősorban pályázatokból, és az említett céges események díjazásaiból és tartják fenn magukat. Korábban különböző háttérintézményekhez csatlakoztak, több alapítvány és egyesület segítette a munkájukat, mára viszont saját egyesületet alapítottak Színfogó Egyesület néven, így lassan a saját lábukra tudnak állni. Az, hogy korábban mindvégig egy informális csoportként léteztek, mégis fent tudtak maradni, a szervezet és a küldetés erejét mutatja.
A nyitókép az Élő Könyvtár az Emberi Jogokért szervezettől származik.