Az őszi levertség akár normális is lehet, hiszen ez a hangulati zavar évszaktól függően alakul ki.
SAD-nek, vagyis Seasonal Affective Disorder-nek – szezonális hangulati, vagy érzelmi zavar – nevezik az angolszász nyelvterületen azt a súlyos hangulatbeli állapotot, amit jobbára ősszel és télen tapasztalhatnak magukon az ebben szenvedők. A SAD-et az Egyesült Államok északi területein kezdték el önálló kórképként kezelni, nem véletlenül.
Az éghajlati adottságok miatt csökkenő napsütéses órák számával egyenesen arányos a SAD-es emberek száma, legalábbis azoké, akik a hangulati zavar tüneteitől szenvednek. Ezen pedig az sem segít, hogy a tél hagyományosan az ünneplés időszaka, mely során kultúrától függően akár egy-másfél hónapnyi időt is felölelhetnek a vallási eredetű ünnepségek, családi mulatságok.
Mi is pontosan a szezonális hangulati zavar?
,,Az egyik nagy, általános tévhit a SAD-del kapcsolatban az, hogy ez csak az úgynevezett winter blues, vagyis téli lehangoltság” – magyarázta Kelly Rohan, klinikai szakpszichológus, a Vermonti Egyetem professzora. A professzor kifejtette, hogy amikor a nappalok egyre szürkébbek és hidegebbek, és közelegnek az ünnepek, megszokott az átmenetileg tapasztalható rossz közérzet, fáradtság vagy stressz. De a szezonális hangulati zavar sokkal súlyosabb ennél, méghozzá azért, mert ez a klinikai depresszió egyik formája. Utóbbi tünetei jóval hosszabb ideig tarthatnak, és az évszakokkal együtt jönnek, majd mennek.
A szezonális hangulati zavar tünetei a szinte állandó depressziós lelkiállapot, a szeretett tevékenységek iránti érdeklődés csökkenése, az étvágy és testsúly változása, lelassultság és energiátlanság, valamint az alvásmennyiség szignifikáns növekedése vagy csökkenése, és annak minőségbeli romlása. Jelentkezhetnek gyakran és tolakodó módon halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok is. Ha ezek a tünetek az év csak egy bizonyos szakaszában jelennek meg, majd el is tűnnek, és legalább két egymást követő évben tapasztaljuk őket ezen a módon, érdemes szakemberhez fordulni, hogy kiderüljön, valóban SAD-del van -e dolgunk.
A legtöbb szezonális hangulati zavarban szenvedő ember téli típusú SAD-ben szenved, melyre jellemző, hogy a tüneteket késő ősszel vagy a tél első heteiben tapasztalják, majd ezek tavasszal elmúlnak, nyáron pedig már nyomuk sincs. De SAD a tavaszi és nyári hónapokban is előfordulhat, ezeket nyári típusú szezonális hangulati zavarnak nevezik.
A SAD sokkal gyakrabban fordul elő a nők, mint a férfiak körében, és kifejezetten magas a száma az Egyesült Államok északi régióiban, például Alaszkában vagy New England-ben. Az, hogy ez mennyire súlyos állapot, ritkán nyilvánvaló a környezet számára, hiszen mindannyian megküzdünk az őszi-téli szürkeséggel, így azt gondoljuk, hogy csupán erről van szó a betegséggel küzdő társunk esetében is. Azonban vannak olyan betegek, akiknek az élete akár egy negyedévre is leállhat, hiszen a klinikai depresszió állapotába sodródva képtelenek a hétköznapi életük rendjét fönntartani.
Melatonin – a hangulati zavar kulcsa?
Egy vezető elmélet szerint a melatonin termelés felborulása lehet a téli SAD kialakulásának oka. A szervezet normális esetben ugyanis éjjelente melatonint termel, ami segíti az alvást. A melatonin szintjének hajnali csökkenése segít fölébredni, azonban a szezonális hangulati zavarban szenvedőknél ez a szint később éri el a csúcspontját, csökkenése kitolódik a reggeli órákra, ez pedig megnehezíti az ébredést. Ez pedig azt is jelenti, hogy a legaktívabb időszak, az ébrenlét csúcspontja is később következik be, vagyis az esti elalvás ideje is elcsúszik, nehezebb lehet az elalvás, ez az eltolódás pedig állandósítja az álmatlanságot, a fáradtságot, utóbbiak pedig hozzájárulnak a depresszió tüneteinek súlyosbodásához.
Egyes szakemberek szerint a legtöbb SAD-ben szenvedő ember eleve hajlamos a levertségre, és amikor a téli fénymennyiség egy szint alá esik, beindul a hangulati zavarhoz vezető folyamat.
A legtöbb beteg október és november környékén tapasztalhatja a tüneteket, és van olyan, akinél akár öt hónapig is eltarthat a depressziós állapot. Megfigyelték, hogy minél zordabb éghajlaton élnek a betegek, annál korábban jelentkeznek a tünetek, ami arra enged következtetni, hogy a fény-sötétség váltakozása az egyik kiindulási pontja a súlyos hangulati zavar kialakulásának. Ugyanakkor, a legsúlyosabb tünetek általában januárban és februárban jelentkeznek, egyes szakmai vélemények szerint azért, mert a SAD hatásai halmozódnak, vagyis minél hosszabb ideje tart, annál rosszabb az ettől szenvedő állapota.
Hogyan kezelhető a szezonális hangulati zavar?
Az egyik és legegyértelműbb kezelési módszer a fénymennyiség növelése, vagyis ibizai öröklakás híján a fényterápia, melyet kora reggel, az ébredés után közvetlenül kell alkalmazni, lehetőleg a természetes fényt utánzó lámpával. Fontos, hogy reggel fényterápiázzunk, mert később, a nap folyamán alkalmazva a kezelés kitolhatja az esti elalvás időpontját, ezzel súlyosbítva az álmatlanságot.
A kognitív viselkedésterápia is segíthet a SAD-ben szenvedőkön, hiszen ez a hibás, nem építő gondolkodásmód megváltoztatását célozza. Ha gyakran hangoztatjuk, hogy utáljuk a telet, vagy, hogy nem működünk jól a téli időszakban, azzal fokozzuk a negatív gondolatok számát, vagyis a hangulatunkat rontjuk. Pszichológusok szerint a viselkedésterápia az egyetlen, hosszútávú megoldást kínáló módszer, mivel ezzel teljesen át lehet programozni a páciens negatív, romboló gondolkodásmódját, ami nem csak az aktuális, hanem a következő években is megóvja őt a hangulati zavart elősegítő lelkiállapottól.
Azoknál a pácienseknél pedig, akiknél a SAD révén már megállapították, hogy klinikai depresszióban szenvednek, antidepresszáns gyógyszerek is segíthetik a gyógyulást. Dr. Rohan szerint azonban aki valóban ebben a betegségben szenved, azon sem az olyan gyakran ajánlott B12, sem a D-vitamin nem fog segíteni, mert ezen az állapoton a táplálékkiegészítők már nem segítenek.
Mindezek mellett a szezonális hangulati zavarban szenvedők számára erősen javallott a napi két-három óra szabadban töltött idő, ami az állapot kialakulását is lassítja. Egyrészt azért, mert még a szürke napokon is észlelhető természetes fény a szabadban, másrészt azért, mert kültéri tevékenységekkel elérhetjük, hogy pozitív módon tudjunk bekapcsolódni a téli szezonba.
forrás: The New York Times
Nyitókép forrása: Getty Images
