A petefészekrák jeleit gyakran túl későn diagnosztizálják. Ennek oka főként az, hogy az érintettek figyelmen kívül hagyják a tüneteket, vagy másnak tulajdonítják.
Eloise Chapman-Davis nőgyógyász-onkológus szerint a petefészekrákot csendes gyilkosnak is nevezik, mivel a nők többsége csak a betegség előrehaladott stádiumában érzékeli, hogy valami baj van. A petefészekrák jeleit azért is nehéz felismerni, mert „a kismedencei üreg alapból elég nagy, ezért időbe telhet, mire eléggé megnagyobbodik ahhoz, hogy tüneteket okozzon” – magyarázza a nőgyógyász.
Részben ezért van az, hogy az Amerikai Rákszövetség (American Cancer Society, ACS) adatai szerint csupán az érintettek húsz százalékánál észlelik időben a betegséget. (Hazánkban 2017-es adatok szerint a petefészekrák a hetedik leggyakoribb nőket érintő daganattípus.) A „korai stádiumú” petefészekrák általában arra utal, hogy a rák a petefészkekre és/vagy a petevezetékekre korlátozódik (a legtöbb nőgyógyászati daganattípus itt alakul ki). A betegség igen veszélyes, mivel gyakran túl későn diagnosztizálják. Ennek oka főként az, hogy az érintettek figyelmen kívül hagyják a tüneteket, vagy másnak tulajdonítják.
A petefészekrák jelei
A rendszeres szűrővizsgálatok már korai stádiumban segíthetnek kiszűrni a betegséget, ám emellett a petefészekrák jeleinek ismerete is fontos. Ez lehet puffadás, kismedencei vagy gyomorfájdalom, étvágytalanság vagy túl gyorsan jelentkező teltségérzet, gyakori pisilés és vizelési inger. Az előbbi tünetek persze többféle betegséget jelezhetnek, de akár azt is, hogy túl sokat ettünk. „Így tehát ha csupán alkalomszerűen tapasztaljuk őket, akkor ez nem jelenti azt, hogy aggódnunk kellene a petefészekrák miatt” – magyarázza Shannon Westin, az Anderson Rákkutató Intézet nőgyógyászati onkológiai és reproduktív orvostudományi tanszékének docense.
Ám ha a tünetek tartósan fennállnak, és havonta több mint 12 alkalommal jelentkeznek, akkor ajánlott orvoshoz fordulni. (Természetesen akkor is kérhetjük a szükséges vizsgálatokat, ha a tünetek ritkábban újulnak ki, mégis aggasztanak minket.) Szintén fontos tudni, hogy bár az említett szimptómák a korai stádiumú petefészekrák jelei, az ACS közleménye felsorol néhány ritkábban előfordulót is: gyengeségérzet, hasfájás, gyomorfájdalom, hátfájás, szex közben jelentkező fájdalom, székrekedés, a menstruációs ciklus felborulása (például erősebb vérzés, rendszertelenség), puffadt has. A gyakoribb tünetekhez hasonlóan ezek is számos különböző dolog miatt kialakulhatnak, ezért mindenképp forduljunk orvoshoz, ha aggódunk vagy elbizonytalanodtunk.
Az ACS szerint, ha a petefészekrákot korán észlelik, a betegek körülbelül 94 százaléka öt évnél is tovább élhet a diagnózis felállítása után. A rendszeres szűrővizsgálat természetesen ez esetben is életmentő lehet, noha mint azt a szakemberek említették, a petefészekrák elég nehezen azonosítható. A petefészekrák korai diagnózisa mindemellett azért is fontos, mert agresszív, és könnyen okoz áttéteket a hasban és a medencében – észrevétlenül, csendben. Családi halmozódást mutat, így, ha van a családunkban ilyen eset, úgy érdemes elvégeztetni a tumormarker-vizsgálatot, elsősorban BRCA1 és BRCA2-t.
Legtöbbször sajnos nincsenek tünetei, ezért is fontos ötven év felett és magasabb rizikócsoportba tartozóknak a rendszeres szűrés. Gyakori, amikor későn kerül felismerésre, ám ekkor már súlyos áttéteket képzett. Diagnózisához ultrahangra, tumorjelző marker vizsgálatára (Ca-125, HE-4, ROMA-index, CT/MRI-vizsgálatokra van szükség. Kezelése mindenképp radikális sebészi, melyet kemo-/sugár-/immunterápia egészíthet ki. A műtét szintén életmentő lehet.
9 tünet, ami mellrákra utalhat: ne csak a csomókra gyanakodj
A mellrák kapcsán a legtöbben kapásból a csomókra gondolnak, pedig a szervezet sok egyéb tünettel jelzi, ha gond van. Cikkünkben sorra vesszük ezeket.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix)
