Számtalan dolog miatt sírhatunk: öröm, bánat vagy éppen harag egyaránt generálhatja. Egy sírás nagyon jóleső tud lenni, de valójában miért? Mi történik a testünkben a sírás által, ami megkönnyebbülést hoz?
Nincs ember a Földön, akit elkerült volna a sírás. Egy-egy nehezebb időszakban a mindennapok része, hiszen ha gyászolunk vagy ha bántanak bennünket, sokszor a sírás az, amitől könnyebbnek érezzük a lelkünket. A pozitív érzelmek is előcsalhatják a könnyeket: egy megható film vagy egy fontos esemény az életünkben, mint például az esküvőnk vagy a gyermekünk születése mind sírásra tudnak késztetni.
Sírástudók
A sírás olyan reakció egy-egy eseményre, amit nehezen tudunk szabályozni. A jól ismert természettudós, Charles Darwin szabályosan céltalannak nevezte az érzelmek okozta könnyeket, hiszen az állatok világában leginkább fizikai fájdalom hatására alakul ki egy síráshoz hasonló cselekvés, míg a kisbabák azért sírnak, hogy felhívják a figyelmet arra, ha valamiben hiányt szenvednek.
A tudomány még ma is vizsgálja, hogy a felnőtt emberek miért is sírnak pontosan. Bár a könnyek nedvesen tartják a szemet, bizonyosan nem ez az elsődleges oka annak, ha sírva fakadunk.
Már a Krisztus előtti időkben is tisztában voltak vele az emberek, hogy a sírásnak a szívhez, az érzelmekhez van köze. Az Ószövetségben is említik a könnyeket, mégpedig úgy, mint a szív egy részét, ami ha elgyengül, könnyé változik. Később úgy látták, hogy az érzések – különösen a szerelem – felmelegíti a szívet, ami vízgőzt termel, és ez távozik sírás formájában. A 17. században egy dán tudós, Niels Stensen megállapította, hogy a könnymirigy a ludas, ám továbbra is úgy gondolta, hogy csupán a szemek nedvesen tartása a sírás célja.
Az 1960-as években továbbra is csak teóriák voltak arról, hogy miért sírunk. Volt köztük olyan, amely azt részletezi, hogy a kezdetleges életformák csupán a könnyek segítségével tudtak élni a sós vízben. 1985-ben az William Frey biokémikus abban látta a megoldást, hogy a sírás által testünk megszabadul a méreganyagoktól, amik a stressz által rakódnak le. Egy másik nézet szerint azonban a harc során volt fontos szerepe, hiszen egy könnyes szem kevésbé látja az ellenfelet, és az agresszív tekintetet is nélkülözi.
A tudomány mai állása szerint a sírás által utat találhatunk más emberekhez, és legyünk bármilyen felnőttek, olykor eluralkodik rajtunk a tehetetlenség, ami abban nyilvánul meg, hogy a könnymirigyek aktiválódni kezdenek.
Hagyma vs. érzelmek
A tudósok kiderítették, hogy az érzelmek által generált könnyek más összetételűek, mint az, amit egy hagymavágás vagy az erős szél eredményez. Mint kiderült, az érzelmek okozta könnyek sokkal több fehérjét tartalmaznak, mint a külső ingerekből fakadó társaik. A magasabb fehérjetartalom miatt a könnycseppek ragadósabbak és nehezebben csurognak le az arcunkon, ezáltal látványosabbak mások számára, ami empátiát vált ki.
A sírás biológiája
Természetesen, mint sok más testi jelenség, a sírás is több dolgot megdolgoztat szervezetünkben. Rossz vagy akár jó hír hallatán az agyunk úgy reagál, mintha veszélyhelyzet lenne, így az a terület, ami az érzelmeket hivatott kezelni jelet küld a hipotalamusznak, hogy valamit tenni kell. Ennek hatására a torkunk megduzzad, a szívünk elkezd hevesen verni, a hangunk és a szánk pedig remegni. Ezután szállnak be a könnymirigyek, és kezdődik meg maga a sírás.
A kutatók a mai napig nem találtak rá egyértelmű magyarázatot, hogy egy-egy nagyobb érzelem miért vált ki sírást. Bárhogyan is legyen, tény, hogy az ember egy nagy sírás után jobban érzi magát. Ennek fő oka az, hogy sírás során endorfin szabadul fel, ami egyfajta boldogságérzetet ad. Egy vizsgálattal is bizonyították a felvetést, amikor is kiderült, hogy akik sírnak egy szomorú film alatt, másfél órával később sokkal jobb hangulatban vannak, mint azok, akik visszatartják a könnyeiket.
Az biztosan kijelenthető, hogy az érzelmi okokból eredő sírás az ember sajátja, és bármi is csalja elő, előnyünkre válik, ha utat engedünk a könnyeinknek.
Forrás: TIME, Healthline, SELF.
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
