A halászlé elkészítésétől sokan tartanak, hiszen amellett, hogy időigényes folyamat, a mi felelősségünk, hogy ne maradjon szálka a levesben. Mindennek ellenére mindenképpen megéri kipróbálni, ha egy ideje már kacérkodunk a gondolattal, mert nem fogjuk megbánni!
A halászlé eredetileg főétel volt, mégpedig a halpaprikás, amit felvizezve és tovább ízesítve levessé szelídítettek. Eredetileg bográcsban készítették a halászlevet, melynek titkát három tényezőben látták: a halban a hagymában és a paprikában. Valójában ténylegesen szinte csak ezekre van szükség a jó halászléhez, legyen szó szegedi, bajai vagy balatoni halászléről.
Hozzávalók:
- egy kisebb ponty (nagyjából 1,2 kg)
- 1 evőkanál édesnemes pirospaprika
- 1 kiskanál Erős Pista
- só
- 3 közepes vöröshagyma
Így készül a halászlé karácsonyra:
Elsőként megtisztítom a halat. Ha szerencsém van, a boltban lefejtik nekem a pikkelyeit, és az uszonyaitól is megszabadítják. Először megszabadítom a halat a fejétől. Ezt késsel, és erős mozdulattal a legkönnyebb megtenni. Amennyiben a fogak benne vannak, kiszedem őket. A halak torkánál található az úgynevezett méregfog, amit egy mozdulattal eltávolítok. Ha le van vágva a hal feje, alulról, a torkánál félbevágom. A fejet beleteszem egy lábasba, majd magam felé fordítom a hal testét úgy, hogy a háta legyen felém. A hátától az oldala felé nagyjából 1-1,5 cm-re elkezdtem óvatosan bevágni a halat szépen, lassan.
A bordákig viszonylag egyenes az út, utána kell fokozottabban ügyelni. Ahogy a bordákhoz érkezem, nagyon-nagyon apránként és körültekintően vágom a húst éppen a csontok fölött úgy, hogy minél több húst le tudjak vágni. Eközben a másik kezemmel tartom a vágásban lévő húst és ellentartok, így könnyebben elválik a hús a csonttól.
Ha jól dolgoztam, a kezemben marad egy egész hal-oldal. Tálra teszem, és ugyanezt megcsinálom a hal másik oldalán is, így a maradék halat a farkánál felemelve láthatóvá válik az állat gerince. A levágott húst tányérra szedem, és alul-felül alaposan besózom, majd letakarva a hűtőbe teszem 2-3 órára.
A hal gerincét a rajta maradt hússal beteszem egy nagyobb lábasba a feje mellé, és hozzáadom a megpucolt, vastagabb karikákra vágott hagymákat. A Keveremkavarom oldala egy darab krumplit is javasol hozzá, hogy valamivel sűrűbb legyen általa a leves. A lábas tartalmát felöntöm két liter vízzel, sózom, (esetleg hozzáadok a két halászlé-leveskockát – ebben az esetben csínján bánok a sóval!) és puhára főzöm a halat. Ez nagyjából másfél óra. Ezután kiszedem a csontokat, a húst és a hagymákat a vízből, hagyom annyira hűlni, hogy hozzá tudjak érni, és jön a nehezebb része: leszedegetem a menthető húst. Ha nagyon alapos vagyok (márpedig érdemes) akkor ujjbeggyel szétnyomom a kezemben lévő húsdarabok minden egyes részét, hogy nehogy maradjon benne szálka. Ez jó egy órát vesz igénybe, de megéri a fáradságot!
A leszedett húst és a hagymákat összeturmixolom, majd visszaöntöm a levesbe. (Érdemes ezelőtt sűrű szövésű szűrőn átönteni a levet, nehogy maradjon benne szálka). Fogom a lesózott halszeleteket és filézem őket, ami annyit tesz, hogy nagyjából 3-4 milliméteres vágásokat ejtek a halban úgy, hogy a bőrét ne vágjam át. Ezzel a módszerrel átvágom a kis szálkákat, és miután megfő a hal, eltűnnek a szálkák. Ehhez rendkívül fontos, hogy sűrűn irdaljam, vigyázva a bőrre, mert ez fogja egyben tartani a szeleteket.
Ha ez megvan, kisebb szeletekre vágom a hal oldalát, nagyjából 3-4 centisekre és beleteszem a lébe. Alágyújtok, beleteszek egy evőkanál pirospaprikát és nagyjából 25-30 perc alatt készre főzöm a halat. Nem forralom és nem kevergetem, nehogy széttörjön a hal húsa! Ha készen van azonnal tálalom, és ha szükséges, ízlés szerint sózok még rajta.
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
