A túlsúly elleni harc világnapja az elhízás veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet. A magyaroknak még nem sikerült leadniuk a karantén alatt felszedett kilókat, egyre több az elhízott, és a felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos egy friss kutatás szerint.
Évek óta arról olvashatunk, hogy Európa elhízott nemzete vagyunk, és sajnos úgy tűnik, hogy a helyzet 2022 első negyedévében sem változott. Legalábbis erre jutott egy ezer fős, nemre, korra, településtípusra és iskolai végzettségre reprezentatív kutatás, amelyet 2022 januárjában publikált a PeakShop.hu. A tanulmány szerzői az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott testtömegindexet (BMI) vették alapul, ezt hasonlították össze a PeakShop.hu 2021. júliusi reprezentatív kutatásával, a 2019. évi európai lakossági egészségfelmérés adataival, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „A 18 éves és idősebb népesség átlagos magassága és testsúlya nemek szerint, 2019” egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállományával.
A túlsúly elleni harc világnapja vs. a magyarok
„A magyar nők átlagos testsúlya 72,7 kilogrammról 71,5 kilóra csökkent, azaz átlagosan 1,2 kilót sikerült fogyni a júliusban mért adatokhoz képest” – idézi a PeakShop.hu reprezentatív kutatását a Pénzcentrum. Örömünk azonban nem lehet teljes, mivel az adatok szerint még ezzel együtt sem sikerült leadni a karantén időszaka alatt felszedett kilókat. „A korábbi adatokból kiderült, hogy a karantén alatt a nők átlagosan 3,6 kilót híztak.” Amitől a nők megszabadultak, azt a férfiak felszedték. „A férfiak átlagos testsúlya 2022 januárjában 89,7 kilogramm volt, 1,4 kilóval több, mint fél évvel korábban.” Ez az adat különösen ijesztő, ha azt nézzük, hogy a most megállapított súlyfelesleg a karantén időszaka alatt felszedett plusz 3 kilóra rakódott rá.
A magyar lakosság kétharmada túlsúlyos
„Aggasztó, hogy a teljes felnőtt lakosság 64 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, két százalékponttal több, mint 2021 júliusában, és négy százalékponttal több, mint 2019-ben! Mindez különösen nyugtalanító annak tükrében, hogy a túlsúly jelentős kockázati tényező a koronavírusos betegeknél” – nyilatkozta Mező Mónika étrendkiegészítő-szakértő, a kutatást végző webáruház vezetője. A nőknél 1,3 százalékponttal nőtt az elhízottak és a túlsúlyosak aránya. Az adatokból megállapítható, hogy az elhízottak aránya enyhén csökkent, a túlsúlyosaké nőtt, az átlagos és sovány testalkatúaké pedig nem változott lényegesen. Mindebből az következik, hogy a fogyás az elhízottak körében volt nagyobb arányú. A férfiak esetén 2,5 százalékponttal nőtt az elhízottak és a túlsúlyosak aránya. A szakértő szerint „megdöbbentő mértékű a férfiak elhízása: 28 százalékról 36 százalékra emelkedett az elhízottak aránya, míg a túlsúlyosaké 39-ről 34 százalékra csökkent. A normál testalkatúak aránya kismértékben visszaesett, míg a soványak aránya nem változott. Ebből az következik, hogy a férfiak elhíztak.”
A fiatalok körében a legjelentősebb a súlygyarapodás
Amíg a 18–39 éves nők körében 16,6 százalékról 18,3 százalékra nőtt az elhízottak aránya, a túlsúlyosaké pedig 21 százalékról 28 százalékra, addig az ugyanilyen korú férfiak körében több mint kétszeresére, 13 százalékról 28 százalékra nőtt az elhízottak aránya az elmúlt hat hónapban. A kutatás szerzői szerint a hatalmas mértékű súlynövekedés miatt a fiatal férfiak átlagos testtömegindexe 25-ről 27-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy a fiatal férfiak túlsúlyosak. Ami még szemléletesebb, hogy amíg a fiatal nők átlagos testsúlya egy kilóval nőtt, addig a fiatal férfiak 3,3 kilóval nehezebbek. „A fiatalok ilyen mértékű hízása mögött számos ok lehet. Úgy véljük, hogy az egyik ilyen, hogy az anyák a karácsonyi ünnepek alatt mindenféle jóval kényeztették a hazalátogató fiatalokat, akik nem tudtak ellenállni a kísértésnek, és rendszeresen degeszre ették magukat” – magyarázza Mező Mónika.
Az időseknél csökkent a túlsúly és az elhízás aránya
„A 60 év felettiek körében számottevően csökkent mind a túlsúly, mint pedig az elhízás aránya 2021. július és 2022. január között” – olvasható a tanulmányban. Az elhízás 35 százalékról 32 százalékra, míg a túlsúly 44 százalékról 39 százalékra csökkent. A normál, illetve sovány testalkatúak aránya azonban jelentősen, 21 százalékról 29 százalékra nőtt. Az adatok láttán azonban nincs okunk az örömre, mert bár a kutatás nem vizsgálta, mégsem zárható ki, hogy a pandémia befolyásolta az adatok alakulását. November és január között ugyanis olyan sokan megbetegedtek, hogy a covid-19 akár a testsúly változását is befolyásolhatta.
Minden ötödik magyar újévi fogadalma úgy hangzik, hogy „idén lefogyok”
A felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 19 százaléka megfogadta, hogy idén lefogy. Az újévi fogadalmat tevők 65 százaléka, vagyis a válaszadók kétharmada nő, közülük is elsősorban a fiatalok: a fiatal nők 31 százalékának a súlyvesztés volt az újévi fogadalma. Az eredmények alapján a magyar férfiak elnézőbbek magukkal, ugyanis több mint kétszer annyi elhízott férfi (24 százalék) tesz újévi fogadalmat, mint túlsúlyos (10 százalék).
Az ülés az új dohányzás
Ezt már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megállapította, mivel az elhízás folyamatosan növekvő problémát jelent a világban. Az állapot kialakulásáért részben az egészségtelen táplálkozás tehető felelőssé, ugyanakkor döntő szerepet játszik a mozgáshiány is. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014-es eredményei alapján a magyar nők 60 százaléka, míg a férfiak 65 százaléka rendelkezik egészségügyi kockázatot jelentő súlyfelesleggel. Eszerint tehát a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a férfiak 28 százaléka, és a nők 32 százaléka elhízottnak minősül. (A 2006-ban alapított Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület legfontosabb célkitűzése a túlsúly és az elhízás elleni küzdelmet és a szakmailag hiteles, pontos információk terjesztése.)
A gyermekkori túlsúly és elhízás szintén komoly népegészségügyi problémát jelent. Az elhízás nem csupán esztétikai gondot okoz, hanem számos betegség (például hipertónia, diabétesz, depresszió) előfordulásának kockázatát is növeli már fiatalkorban is. Mindennek ellenére a gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat: a 11−18 éves fiatalok összesített adatai alapján 18,4 százalékuk túlsúlyos, 5,1 százalékuk elhízott, ami arra figyelmeztet, hogy már a fiatal korosztály közel negyede kisebb-nagyobb súlyfelesleggel rendelkezik. A soványság legnagyobb arányban (19,4 százalék) a 17−18 éves lányokat érinti, míg a túlsúly és elhízás együttese a 11−12 éves fiúknál a leggyakoribb (29,7 százalék). Az adatok a TÉT Platform egyesület kutatásai alapján születtek, a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról szóló átfogó tanulmány ingyenesen letölthető az egyesület honlapjáról.
Őri-Szennai Dóra dietetikus szerint ezeken az adatokon pedig minden bizonnyal rontott a pandémia következtében csökkent aktivitás a home office, valamint sportkomplexumokat érintő időszakos korlátozások miatt. A dietetikus emellett azt tapasztalta, hogy a koronavírus-járvány okozta elszigeteltség a mentális, szociális és pszichés körülmények megváltozása, az ezekből adódó stressz előtérbe helyezte a nassolást, gyakoribbá váltak az ételrendelések, ami gyakran gyorséttermi ételeket jelent. „Személyes gyakorlati tapasztalataim szerint idén is, a korábbi évekhez hasonló lendülettel kerestek meg életmódváltási szándékkal a páciensek az új év kezdetén” – mondja Őri-Szennai Dóra. Hozzáteszi: az ideális testtömeg elérése nagyon fontos egészségügyi kérdés. Sokszor amiatt sikertelen a fogyás, mert az emberek drasztikus, gyors sikert ígérő fogyókúrákba kezdenek, amik hosszú távon nem fenntarthatók.
És, hogy mi az, amit nemtől, kortól és társadalmi helyzettől függetlenül bárki megtehet az egészségéért és az ideális testsúly eléréséért? Antal Emese szerint minden a tudatos gondolkodással kezdődik: hogy mérlegeljük, milyen élelmiszereket veszünk nap mint nap magunkhoz, hogy változatosan, kiegyensúlyozottan és egészségesen étkezünk, kellően megrágjuk az ételt, illetve evés közben nem foglalkozunk mással. Ahogy fogalmaz, a legfontosabb az elhízás megelőzése, hiszen az orvos nem étkezhet megfelelően helyettünk. Az egészséges életmód másik pillére a rendszeres testmozgás: napi harminc perc séta vagy kocogás, lift helyett a lépcsők használata, egy otthoni átmozgató torna egy ingyenes edzésvideóval… ezek apróságok (és pénzbe sem kerülnek), de ha hetente négy-öt alkalommal időt szakítunk a mozgásra, akkor máris sokat tettünk az egészségünkért.
Őri-Szennai Dóra szerint egyrészt érthető, hogy gyors eredményt szeretnénk, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy azok a plusz kilók, amik évek alatt rakódtak ránk, nem fognak szempillantás alatt eltűnni, a szervezetnek időre van szüksége a raktárak felhasználásához. A sikeres és tartós fogyás, valamint a súlymegtartás életmódváltás útján érhető el. Tehát, fontos feltárni azokat az életmódbeli tényezőket, amik a súlygyarapodáshoz vezettek, és azokon kell változtatni egy hosszú távú életmódváltás útján. „Fontos, hogy nincs egységes séma, ami mindenkinél ugyanúgy működik, mindannyiunknak más az életvitele, egészségi állapota, anyagi lehetőségei. Én hiszem, hogy nincs tiltott élelmiszer, csak mértékletes fogyasztás, nem kell lemondani teljesen a kedvenc ételeinkről, csak tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen formában érdemes beilleszteni az étkezési szokásrendszerünkbe” – magyarázza Őri-Szennai Dóra. Éppen ezért azt javasolja minden fogyni vágyónak, hogy kérje dietetikus segítségét ezen problémák feltárásában, és a megoldás kidolgozásában, aki segít a siker elérésében és a motiváció hosszú távú fenntartásában.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
