Mindannyian hallottuk már, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése, egy új tanulmány szerint azonban nem ez az egyetlen nyomós ok arra, hogy ne hagyjuk ki a nap első étkezését: egy bőséges reggelivel kétszer annyi kalóriát égethetünk el a nap hátralévő részében.
A reggeli kiemelten fontos étkezés, ha a fogyásról van szó, hiszen az ébredést követő első órában – akárcsak estefelé – a szervezet inzulinérzékenysége még rossz. Ha ilyenkor nem megfelelő táplálékot választunk, nagy ingadozások alakulnak ki a vércukorszintünkben, melyek hirtelen éhség, sőt, akár fejfájás formájában is jelentkezhetnek. Ezek elkerülésére nagyon erősen ajánlott, hogy a reggelink tartalmazzon lassú felszívódású szénhidrátokat. Jó emellett, ha reggel némi fehérje is kerül a tányérra, mely energiaforrásként szolgál szervezetünk számára.
Kétszer annyi kalóriát égethetünk el napközben, ha nem hagyjuk ki a reggelit
„Egy bőséges reggeli egy kiadós vacsora helyett megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet” – olvasható az amerikai Endokrin Társaság sajtóközleményében. Állításukat a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism szaklapban publikálták, ami alapjaiban változtathatja meg, amit a napi étkezésekről gondoltunk. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy melyik étkezés után lesz jobb a termogenézisünk (DIT, azaz hőtermelés): a reggeli vagy a vacsora után?
Kevésbé tudományosan megfogalmazva arról van szó, hogy szervezetünk melyik étkezést követően képes több kalória elégetésére. „Eredményeink azt mutatják, hogy egy reggelire elfogyasztott étel, függetlenül attól, hogy mennyi kalóriát tartalmaz, kétszer olyan magas hőtermeléssel jár, mint a vacsora” – magyarázza dr. Juliane Richter, a tanulmány szerzője, a németországi Lübecki Egyetem munkatársa. „Ez a megállapítás mindannyiunk számára jelentős, mivel bizonyítja a kiadós reggeli fontosságát.” (A termogenézis azt a jelenséget takarja, amely során – ha fázunk – szervezetünk jóval több energiát igényel, mivel az alacsony külső hőmérséklet ellenére is tartani kívánja a 37 Celsius-fok körüli állapotot.)
„Azt javasoljuk, hogy legyünk akár túlsúlyosak vagy egészségesek, mindenképp a reggelink legyen bőséges a vacsoránk helyett, mert ezáltal csökkenthetjük a testsúlyunkat, és megelőzhetjük a különféle anyagcsere-betegségeket” – teszi hozzá dr. Richter. Bár a tanulmány nem minősül reprezentatívnak, és további kutatások szükségesek feltevésük alátámasztásához, mégis izgalmas többet megtudni testünk működéséről. Ráadásul ez az információ különösen hasznos lehet azok számára, aki belevágnának az időszakos böjtbe.
Az időszakos böjt, vagyis az intermittent fasting egy nagyon népszerű fogyókúrás módszer, ami 2013-ban vált ismertté David Zinczenko és Peter Moore „The 8-Hour Diet” című írásának jóvoltából. A szerzők azt állították, ha az összes ételt, amit egy nap magunkhoz veszünk, nyolc órán belül elfogyasztjuk, az drámai fogyást eredményez. Azóta számos kutatás készült a módszerről, melyek kimutatták, hogy az IF: segíti a fogyást, javítja az anyagcserét, valamint erősíti az immunrendszert. Visszatérve a kutatásra, nem arról van szó, hogy a vacsorát teljesen el kell hagynunk, ám ha eddig az volt a jellemző, hogy az esti órákban ettünk többet, reggelire pedig csak futtában bekaptunk valamit, akkor ezt érdemes felcserélni az egészségünk és a vágyott testsúly érdekében is.
Jó az, ha mindennap ugyanaz a reggeli?
Egy, az Appetite-ban nemrég megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy a legtöbb ember miért ragaszkodik ugyanazhoz a reggelihez, de miért nem teszi ugyanezt más étkezéseknél. A kísérlet során a kutatók 4481 francia és amerikai étkezési naplóját tanulmányozták, adatokat gyűjtöttek, rekonstruálták az eseményeket, és különféle kísérleteket végeztek. Egyik elsődleges következtetésük az volt, hogy ahogyan az emberek hajlamosak a cirkadián ritmusuk szerint aludni és felébredni, ugyanúgy megvannak a maguk szokásai, amikor az étkezésről van szó.
A kutatók elmélete szerint reggelente az emberek kevésbé vágynak izgalmakra. Tudományosan szólva ébredés után még a haszonelvűség (másként utilitarizmus) elvét követjük, majd a nap előrehaladtával nagyobb valószínűséggel keressük az úgynevezett „hedonikus célokat” – más szóval az örömszerzést. Szívesebben fordítunk akár több időt is az ételek elkészítésére, változatossá tételére, gondosan megtervezzük, hogy mit, hol és kivel fogunk enni. Ha belegondolunk, ez teljesen logikus: hiszen sokkal valószínűbb, hogy elmegyünk valakivel vacsorázni, mint reggelizni, nem igaz?
A hétvégék természetesen más lapra tartoznak. Hétköznaponként az életünk a haszonelvűségről szól a kutatók szerint, hétvégén azonban sokaknál a hedonizmus veszi át a haszonelvűség helyét. Alapvetően az a felállás, hogy mivel munkanapokon hajlamosak vagyunk gyorsan megragadni valamit, mielőtt munkába indulunk vagy intézzük a feladatokat, így jellemzően ugyanazt reggelizzük, mint például müzlit vagy joghurtot.
Hétvégén azonban több időnk van valami újat kipróbálni, és valószínűleg több időt szánunk magára az étkezésre is. Összegezve teljesen rendben van, ha nap mint nap ugyanazt a reggelit fogyasztjuk, a kutatók szerint azonban a változatosság jót tesz az egészségnek – különösen, ha fogyni szeretnénk. Amennyiben inspirációt keresel a reggelihez, korábbi cikkünkben a hét minden napjára találsz egyet.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix)
