Kilégzés-belégzés! Nagy levegőt vettem, és nekifogtam! Olyan ideges lettem, hogy csak kapkodtam a levegőt!
Ismerős mondatok, ugye? Mindenki használja őket, mindegyik a légzéssel kapcsolatos, és valamiféle stresszhelyezettel. Utóbbira ritkán gondolunk, pedig az összefüggés több mint nyilvánvaló. Annál is inkább, mivel a légzés az emberi test egyetlen olyan autonóm rendszere, melyet mi is irányíthatunk. Az agyműködésünket, vagy a szívverésünket nem tudjuk befolyásolni, azt azonban igen, hogy hogyan vegyük a levegőt. És ha rosszul vesszük, az visszahat ránk, ahogy egy stresszes helyzet megélése a légzés minőségére van hatással.

Balogh Emese Viktória Buteyko légzéstrénernek szívügye a helyes légzés, különösen a kisgyerekek megfelelő légzéstechnikája. Mint mondja, mindig a holisztikus szemlélet állt hozzá közel, ezért miután fitnesz edzőként végzett, a Testnevelési Egyetem jóga alapszakán szerzett diplomát kismama és gyermekjóga specializáción. Majd, saját élethelyzetből fakadóan a Buteyko légzésterápia felé fordult.
‘Orrspray függőként találkoztam először a Buteyko-módszerrel. A légzés egy automatizmus, amire nem is kellene odafigyelnünk, hiszen megtörténik magától. Jelen világunk körülményei ellenben a helyes légzés ellen vannak, egyszerűen elrontja azt. Rosszul működő légzésminta jöhet létre, ami már beleszól az alvásba, vérnyomásba, idegrendszeri működésbe, hormonális egyensúlyba. ‘- magyarázta Viki, aki elmondta, hogy a stressz, a mozgásszegény életmód és a túlsúly azok a körülmények, amelyek a leginkább rossz irányba befolyásolják a légzésünket.
De a táplálékaink is nagyon sokat változtak a korábbi évszázadokhoz képest. Nagyon sok feldolgozott ételt eszünk, ami puha, vagyis nem edzi megfelelően az állkapcsunkat. Ha a kevés rágás okán nem éri elég erős, és kellő mennyiségű stimulus az állkapcsot, akkor alulfejlett lesz, ami pedig egy anatómiai korlátként szűkiti be a légzési lehetőségeinket.

A légzés három alapvető aspektusa
A légzés biomechanikai vetülete azon izmok rendszerét jelenti, amelyek a légzésért felelnek.
A sokak által használt „hasi légzés” kifejezés félrevezető lehet, és gyakran a has mozgására irányuló instrukció önmagában pedig nem elegendő információ. Valóban, dominánsan a has előre és hátra irányuló mozgását látjuk, de ezt a mozdulatot akaratlagosan, izommunkából is létre tudjuk hozni anélkül, hogy emellé jól lélegeznénk. A összpontosítás a helyes légzésnél az alsó bordák alatti területre irányul, méghozzá egy körkörös, 360°-os tágulást kell figyelnünk a belégzés során. Ha elképzeljük, hogy egy kör alakú lufit fújunk fel, az segíthet.
A rossz légzéstechnika látható jele, ha valakinek emelkedik a mellkasa, rosszabb esetben akár a válla is, hallható jele pedig a levegőkapkodás, a nagy sóhajok.
Ilyenkor a rekeszizom szinte alig vesz részt a respirációban, helyette a csuklyás izom területe kapcsol be, aminek következtében gyakran tapasztaljuk, hogy estére beáll a vállunk, nyakunk területe. Fontos megérteni, hogy ha stressz van, akkor a légzésünk gyorssá, felületessé változik, létrejön a túllégzés.
A másik a légzés biokémiai vonatkozása. Ez arról szól, hogy a vérünkben jelen lévő gázok hogyan irányítják a légzést. A szén-dioxid gázzal szembeni toleranciánk határozza meg azt, hogy az agyi légzőközpont milyen gyakran küld utasítást a légzésre. A túllégzés egyik következménye, hogy túl sok szén-dioxidot lélegzünk ki, ami megfeszíti a simaizmokat, összeszűkíti az ereket.
Számolnunk kell továbbá azzal is ebben az állapotban, hogy a sejtszintű energiatermelésünk nem lesz optimális, hiszen az oxigén molekula csak akkor tud leválni a hemoglobinról, ha a szén-dioxid szintünk megfelelő. (Bohr-hatás). Ha alacsonyabb ez a szint, akkor sejtjeink kénytelenek oxigén hiányában energiát termelni, ami egy rossz hatékonyságú folyamat, és melléktermék is keletkezik. Ráadásul nagyon fárasztó is, hiszen olyan ez, mintha 2-3 másik ember helyett is mi lélegeznénk.

A légzés rendszerének harmadik, pszichofiziológiás része arról mesél, hogy az idegrendszer és a légzés milyen összeköttetésben állnak egymással. Amikor az idegrendszerünk szimpatikus tónusban, az üss vagy fuss állapotában működik – mely állapothoz a túllégzés és a szájlégzés kapcsolódik- , az idegrendszerünk stresszben tart minket a túlélés érdekében. Minden, ami nem a túléléshez kell, az ilyenkor háttérbe szorul.
Ennek ellentéte a paraszimpatikus működés, ami pihenéshez kell, vagyis a regenerálódásért, szaporodásért, emésztési és méregtelenítési folyamatokért felel, és ez az állapot, ami a lassú, mély orrlégzéssel és a rekeszizom használatával hívható elő.
A jó légzés csendes, könnyed, erőfeszítésektől mentes, szinte észrevehetetlen.
A gyerekek légzése
,,A gyerekek esetében nagyon fontos a nyelvfék vizsgálat akár már a születést követően is illetve a nyelv pozíciója. Ha a nyelv nincs fönt a szájpadláson nyugalmi állapotban, könnyen kinyílik a száj, ez pedig észrevétlenül alakíthatja ki a szájlégzést, vagy akár az állandóan nyitott szájtartást. Nem normális, ha egy kisgyerek nyitott szájjal alszik, a horkolás és a légzéskimaradás pedig már egy nagyon erős intő jel. Fontos a gyerekeknél ellenőrizni az állcsontok, a fogak és a szájpadlás jellemzőit is.”
,,Hogy ha azt látjuk, hogy a szájpadlás szűk, gótikus, akkor elég valószínű, hogy a nyelv nem jó pozícióban van, és nem látja el a szerepét. A nyelvünk ugyanis egy természetes fogszabályozó: finom nyomást fejt ki a szájpadlásra, ezzel tágítja a méretét, kellően széles fogíveket hozva létre, ahol kényelmesen elférnek majd a maradandó fogak.”

,,Ha valakinek gótikus a szájpadlása, az azt is jelenti, hogy az orr alapja kisebb, szűkebbek az orrjáratok, ahonnan nehezebben ürül a váladék, gyakrabban betegek ezek a gyerekek. Az emiatt létrejött kicsi, szűk szájtérben nehezebben fér el a normál méretű nyelv, ami könnyen gondot okozhat alváskor. Ez a fejlődésmenet a légcső méretét sem engedi optimálisan fejlődni: ha már kicsit is megnagyobbodnak a torokmandulák, rögtön nagy problémát okozhatnak, és az általános légzés-egészség is negatívan korlátozott a kedvezőtlen anatómia miatt” – osztotta meg velünk a légzésterapeuta, aki maga fejlesztette ki gyerekeknek szóló, Buteyko-módszerre épülő tréningjét. A tanfolyamon a gyerekek elsajátíthatják a helyes légzést, és a gyerekbarát légzőgyakorlatok pedig segítik a leggyakoribb probléma-a szájlégzés- megszüntetését is. Ehhez azonban elengedhetetlen a 3D-s modell minden aspektusával foglalkozni.
,,Felnőtteknek is tartok online légzéstréningeket, hiszen számtalan probléma forrása lehet a rossz légzéstechnika: minden ami alvás probléma hátterében rábukkanunk arra, hogy a légzés sincs rendben. Beleértve ebbe a nehéz elalvást, az éjszakai megébredéseket vagy a túl éber álmot is. A pánikrohamokat légzőgyakorlatokkal is meg lehet állítani, sőt meg is lehet előzni. Erre én magam vagyok az élő példa. A Buteyko légzés sokoldalú támogató lehet még magas vérnyomás, horkolás, alvási apnoe, asztma, vagy akár allergia és orrdugulás esetén is.”