Minden évszaknak megvannak a maga népszerű és kevésbé népszerű ételei. Utóbbiak kategóriájába a méltatlanul keveset „szereplő”, ám annál jóval több egészségjavító hatással bíró zöldségek tartoznak, amelyek furcsa megjelenésük vagy izgalmasabb ízviláguk miatt estek ki a pixisből. Ez utóbbiak közül gyűjtöttünk össze egy csokornyit, hogy vitaminok helyett a természet töltse fel raktáraid.
Egyelőre az igazi borongós, esős őszi idő a hideg csípős reggelekkel még várat magára, ám ami késik, nem múlik. A szervezet az őszi idő beszköszöntével szorgalmas munkába kezd, hiszen elkezdi feltölteni a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek széles spektrumú raktárkészletét. Ezutóbbi feladat eredményes végrehajtásában számtalan módon támogathatjuk, vitaminok és étrendkiegészítők szedésével, ugyanakkor nem titok, hogy leghatékonyabb módja ennek mégis a megfelelő étrend, aminek szerves részét képzi az idényzöldségek fogyasztása.
Paszternák
A fehérrépa rokona, ami kevesebb rivaldafényhez jutott fehérszínű, népszerű testvére árnyékéban. Szezonja ősztől tavaszig tart, ízvilága pedig édesebb, kicsit a dióra hajaz. Ezutóbbinak köszönhetően kiváló chutney alapanyag, de a gyümölcslevesek sűrítésére is használhatjuk. Kiváló alternatívája a burgonyának és a répának, elkészítési módja pedig sokszínű: süthető, reszelhető, salátába pakolható, pürévé törhető.
A félig megfőzött és panírba forgatott aztán kisütött paszternák izgalmas ízvilágú, salátába téve pedig érdemes vékony csíkokra vágni reszelni vagy hámozóval szelni és nyersen beletenni. Ugyanakkor édességként is megállja a helyét mézzel és gyümölcsökkel vegyítve. Krémlevesként, kakukkfűvel, kis csilivel fűszerezve mennyei.
Beltartalmi értékei nagyon csábítóbbak is. Rosttartalma kifejezetten magas, a napi 25 gramm rostszükségletből egy kisebb adagba 7 gramm található. A rost pedig csökkenti a szívroham és stroke kockázatát, de a 2-es típusú cukorbetegség ellen is hadba fogható.
Makktök
Méltatlanul keveset foglalkoztatott tökféléről beszélünk, ami egyébként a legideálisabb szénhidrátforrás az állóképességi sportolók számára. De még mielőtt elvesznénk a beltartalmi értékek kavalkádjában, jó tudni, hogy mi fán terem a makktök. Utóbbi tökféle a tengerentúlon igen kedvelt, enyhén édeskés, narancsos húsa miatt sokszor része a vacsorakínálatnak is.
Formájának köszönhetően tálalásra is alkalmas, a belőle készült töklevest is ebben szervírozzák, de tucatnyi dologgal tölthető és süthető is. Vajjal vagy juharsziruppal megkenve, friss zsályával töltve izgalmas fogást szervírozhatunk. Illetve smoothie-ként is megállja a helyét.
Egyébként egy csésze makktök a napi C- vitamin szükséglet harmadát elégíti ki és a benne található anyagoknak hála fokozza a zsírégetést testmozgás közben. Rengeteg benne a béta-karotin, a rost és magnézium is, így nem kérdéses, hogy miért is ajánlott a sportolóknak.
Mustármag
A mustármaggal valószínűleg gyakrabban találkozunk a belőle készült mustár formájában, ami egyetlen asztalról sem hiányozhat a szezonzáró grillezés során. A Bibliában az erő szimbóluma, annak ellenére, hogy mérete igen apró. Ízvilága, pedig semmivel sem összetéveszthető: markáns, csípős.
Összetevőit tekintve számos olyan anyag megtalálható benne (pl.: nitrogén- és kéntartalmú mustárolaj-glikozidok), amelyek segítik az emésztést, növelik az étvágyat, illetve a nyál-és az emésztőnedvek termelésének fokozásában is szerepet játszanak. De jótékony hatással van az anyagcserére és a vércukorszintre is. Egyébként a mustármagnak általános méregtelenítő hatást tulajdonítanak.
Ami a felhasználást illeti, létezik fehér-, keleti-, barna- és fekete mustármag, és mag formájában savanyúságok, halas ételek fűszerezésére használhatjuk. Egyébként, nem meglepő módon mustárt is készíthetünk belőlük, aminek őshazája a 15. századi Dijon.
+2 finomság
A kelbimbó és a füge is ide sorolható, noha utóbbi kilóg a sorból, hiszen gyümölcsről beszélünk. Építsünk bele a fentiekből minél többet az étrendbe, hogy a szervezetünk felkészülten várhassa a késő őszi napokat is.