Vajon miért hajszoljuk annyira a tökéletesség illúzióját?Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy fotó filter nélkül kerüljön ki a közösségi médiába. A bőr simább, a szemek ragyogóbbak, az ívek tökéletesek, minden árnyék a megfelelő helyen van. De vajon milyen hatással van mindez az önbizalmunkra?

A digitális világban a valóság elmosódik…
A képek, amelyeket nap mint nap látunk az Instagramon, a TikTokon vagy a Facebookon, sokszor már nem a valóságot tükrözik. A valódiság helyét átvették a gondosan megkomponált fotók, a legintimebb pillanatainkat közszemlére bocsátjuk és az állandó tökéletesség hajszolása árnyékként telepszik rá a lelkünkre. Mindez pedig arra késztet bennünket, hogy folyamatosan hasonlítgassuk magunkat ezekhez a mesterségesen megkreált eszményképekhez…

De nem is ezzel van a legnagyobb baj. Hanem azzal hogy az agyunk nem mindig tud különbséget tenni a valóság és a manipuláció között. Az önbizalmunk pedig lassan, de biztosan megcsappan, mert azt érezzük, hogy nem felelünk meg annak a szépségideálnak, amelyet nap mint nap látunk a közösségi médiában. A fiatalabb generációk pedig, akik ebben nőnek fel, még inkább ki vannak téve ennek a veszélynek.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a filterezett képek növelik a testképzavart, a szorongást és az alacsony önbizalmat okoznak, különösen a fiatal lányok körében.
De vajon miért van szükségünk ezekre a filterekre? Miért érezzük, hogy a valós arcunk, a valós testünk nem elég jó? A válasz egyszerű: mert azt hisszük, hogy mások is tökéletesek. És éppen itt zárul be az a bizonyos ördögi kör: látunk egy filterezett képet, azt hisszük, hogy az a valóság, így mi is szerkeszteni kezdjük a saját képeinket, hogy felzárkózzunk. Végül mindenki ugyanabba a mesterséges világba keveredik, ahol senki sem meri megmutatni a valódi arcát.

Talán itt az ideje, hogy tudatosan visszalépjünk ebből a véget nem érő spirálból! Mert amikor elfogadjuk, hogy a bőrünknek nem tökéletes a textúrája, a szemünk alá néha árnyék vetődik, a hajunk nem mindig áll tökéletesen és a olykor megjelenik az arcunkon egy-két pattanás, akkor talán saját magunkat és másokat is jobban tudunk szeretni a maga tökéletlen valójában! Ha pedig elég sokan teszik ugyanezt, talán lassan visszatérhetünk egy őszintébb, valósághűbb környezethez és a megfelelési kényszer miatti szorongás is eltűnhet az életünkből.