A tested félelemre adott reakciója csak megmentheti az életedet – vagy csak a véred felpezsdüléséhez vezethet, amikor legközelebb a Ragyogást nézed.
A horrorfilmek kedvelői ismerik a „vérfagyasztó sikoly” kifejezést – lehet, hogy a magad idejében keveset bocsátottál ki, különösen, ha minden idők 35 legfélelmetesebb filmjét nézted meg. De egy holland kutatócsoport szerint senki sem vette észre, mennyire pontos a „vérfagyasztó” kifejezés: a félelem szó szerint megfagyaszthat.
A The BMJ brit folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók 24 egészséges, 30 éves vagy annál fiatalabb önkéntest toboroztak. Az önkéntesek közül tizennégy egy ijesztő filmet, majd egy hét múlva egy könnyed, ismeretterjesztő filmet nézett meg. A megmaradt önkéntesek fordítva tették meg ezt, először a szelíd filmet nézték, majd a feszültséggel telit.
A kutatók azt találták, hogy az Insidious című film nézése közben az önkéntesek VIII. faktorának – a véralvadásban szerepet játszó fehérje – szintje annyira megugrott, hogy növelte a vérrögképződés kockázatát. Az önkéntesek 57 százaléka tapasztalta a jelenséget, míg csak 14 százaléka tapasztalt növekedést az ismeretterjesztő film során.
Dr. Thomas E. Eidson a texasi Arlington vénabeteg-szakembere szerint jó esély van arra, hogy az alvadási reakciót akkor alakítottuk ki, amikor félelmet éreztünk. A vérrög a test reakciója a sérülésekre, és lassíthatja vagy leállíthatja a vérzést. „Pontosabban, a vérrög a vérlemezkék kombinációja a vérben lévő vérlemezkékkel, összeadva a vérben lévő specifikus fehérjékkel, szilárd dugót képezve a további vérzés megakadályozására.”
„Amikor félünk, agyunk legprimitívebb része veszi át a repülés vagy harc reakcióját” – magyarázza Dr. Eidson. „A testünk felszabadítja az adrenalint, a pupilláink kitágulnak, a végtagjainkban lévő erek pedig a létfontosságú szervekbe és izmokba mozgatják a vért. A test arra is felkészül, hogy megnöveli a VIII-as faktort a vérben, hogy megugrassza a szervezet vérrögképző képességét vérveszteség vagy sérülés esetén. ” Ez az ösztönös válasz nem tesz különbséget abban, hogy medve üldöz, vagy ijesztő filmet nézel – magyarázza Dr. Eidson, tehát „pontosan ugyanarra reagál”.
A tanulmány szerzői azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a növekedés valószínűleg nem okoz tényleges vérrögképződést. Fogd meg a pattogatott kukoricát, kapcsold fel a fényeket, mondja Dr. Eidson: „Élvezheted a Drakulát és az Élő Halottak Éjszakáját, tudván, hogy testednek alapja egy alvadék képződése, hátha az álladat kaparod a dohányzóasztalon, vagy a kanapén fetrengve rettegsz.
Képek forrása: pexels.com