Itt is érvényes a mondás, miszerint a szerelem vak: nemcsak a másik rossz tulajdonságait nem látjuk a rózsaszín ködtől, hanem a korát sem. Hogy ez baj-e, csak hosszú távon derül ki.
Korábban foglalkoztunk már a párkapcsolatban lévő korkülönbség társadalmi megítélésével és az ,,ideális” korkülönbséggel is. Most annak járunk utána, hogy a párkapcsolatban okozhat-e gondokat, ha az egyik fél idősebb. Egy amerikai tanulmány szerint az emberek általában véve nyitottak egy olyan párkapcsolatra, ahol akár jóval idősebbek, vagy fiatalabbak párjuknál, egy másik tanulmány azonban azt mutatta ki, hogy a megkérdezettek elítélik az olyan kapcsolatokat, ahol nagy a korkülönbség a két fél között.
A vak szerelem
Itt is érvényes a mondás, miszerint a szerelem vak: nemcsak a másik rossz tulajdonságait nem látjuk a rózsaszín ködtől, hanem a korát sem. Hogy ez baj-e, csak hosszú távon derül ki. Lehetünk ugyanannyi, vagy közel annyi idősek, mint a párunk, személyiségünk eltérhet a másikétól, így nem a kor miatt múlik el a szerelem. Mindkét nem megtalálhatja fiatalabb párját, hiszen a változókorban lévő nők hasonló célokkal rendelkeznek, mint a húszas években járó fiatal férfiak: mindketten a karrierjükre fókuszálnak, így hamar megtalálhatják az összhangot. Fordított esetben is megtalálhatóak közös pontok, hiszen sok fiatal nő előnyben részesíti az érettebb férfiakat, akikkel komolyabb dolgokról lehet beszélgetni, és több tapasztalattal rendelkeznek a világ bármely témáját illetően.
Amennyiben a két félnek azonos az érdeklődési köre, kiváló alapokon nyugszik a kapcsolat, ám a jövőkép kérdése felvethet problémákat.
Felmerülő gondok
Ahogy a már említett tanulmány kimutatta, a többség elítéli azokat a kapcsolatokat, amikor jelentős a korkülönbség a két fél között. Az előítélet nem könnyíti meg a párok életét, különösképp, ha a család valamely tagjától, vagy baráttól származik. A ,,jóakarók” ilyenkor megkérdőjelezik a felek szándékát, hiszen a fiatal nő nyilván a pénz miatt keresi egy idősebb férfi társaságát, míg a férfi státuszszimbólumként tekint fiatalabb kedvesére. Ugyanígy elítélik azokat a nőket is, akik korban nem magukhoz illő férfival élnek együtt, hiszen ő is csak a fiatalságot látja benne, míg a sztereotípia szerint a fiatalabb férfi anyaképet keres az idősebb hölgy társaságában.
Ezen előítéleteket csakis az idő tudja lerombolni, hiszen ha a pár éveken át boldogan él, előbb-utóbb a család és a barátok is belátják, hogy a kor nem állhat az igaz szerelem útjába.
Az általános, mindennapi problémák évszámoktól függetlenek. Ugyanúgy adódhat nézeteltérés a mosogatnivalóról vagy a hétvégi kirándulás helyszínéről, mint egy általános kapcsolatban. Ha a pár tagjai teljes mértékben passzolnak egymáshoz, akkor is gond adódhat abból, hogy más életszakaszban vannak: míg az egyik fél a nyugdíjas évekre készül vagy élvezné munkája gyümölcsét és utazgatna, addig a másik a családalapításon gondolkozik.
A jövőkép számos konfliktus forrása lehet, melynek megoldására több lehetőség van: elengedni egymást, és külön folytatni, vagy kompromisszumokat kötni. A döntés meghozatala sosem az egyik fél dolga vagy felelőssége: közös megegyezésen kell alapulnia az együtt maradásnak és a különválásnak is. Az idősebb fél gondolhatja úgy, hogy élettapasztalatának hála jobban tudja, mi a jó fiatal párjának, és inkább szabadjára engedi anélkül, hogy megkérdezné, mik a fiatal céljai és elképzelései a jövőről.
Egy ilyen kapcsolat, ahol nagy a korkülönbség talán több kérdést és megoldandó problémát vet fel, mint a hagyományos párkapcsolatok, ám beszélgetéssel, egymás megértésével, és legfőképpen szeretettel minden megoldható.