7-25 éves korunkig tanulunk, majd gyakorlatot szerzünk, 27-40 éves korunkig pedig jó eséllyel felépítjük magunkat a szakmánkban és a megszerzett tapasztalatainkat kamatoztatjuk, majd ha jól állnak a csillagok, időről időre lépkedünk felfelé a ranglétrán.
Költözködünk, szerelmesek leszünk, szakítunk, újra szerelmesek leszünk, munkahelyet váltunk, továbbképzésekre járunk, autót veszünk, megházasodunk, gyereket vállalunk és talán saját ingatlant is vásárolunk, mindeközben pedig megpróbálunk lavírozni a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésének lehetetlen kihívásai között.
Van, hogy jól megy a szekér, de előfordulnak olyan időszakok is, amikor meg kell küzdenünk nem várt nehézségekkel. Az életünk és a munkaerőpiac folyamatos mozgásban van, és állandóan változik. De vajon az érettebb emberek jobb esélyekkel pályázhatnak egy új pozícióra, vagy szakmai előmenetelre? Esetleg a munkáltatók a fiatalabb és olcsóbb munkaerőt részesítik előnyben? Sokakban jogosan merül fel a kérdés, hogy negyvenéves korukra pályájuk csúcsán vannak, vagy inkább lehúzhatják a rolót?
Az, hogy milyen lehetőségek várnak ránk negyvenéves korunk felett, nagyban függ a földrajzi helyzettől, a gazdasági körülményektől és a társadalomtól, amiben élünk. Nyugat-Európában elmondható, hogy egy negyven év feletti munkavállaló karrierje csúcsán van, hiszen jó fizetésre, biztos munkahelyre, céges autóra és plusz szabadnapokra számíthat. Arrafelé a cégek előnyben részesítik az élettapasztalatot, a szakmai tudást, a bölcsességet és a stabilitást, amelyet az idősebb munkavállalók kínálnak számukra.
A vezetői pozíciókban gyakran választják azokat, akik korábban már bizonyítottak és képesek stratégiai döntéseket hozni. Az idősebb munkavállalók általában hűségesebbek a munkahelyük felé, ami értékes lehet a munkaadók számára, akik hosszú távú elkötelezettséget keresnek. Ez különösen fontos lehet olyan iparágakban, ahol a munkaerő fluktuációja jelentős költségeket és problémákat jelenthet. Nyugat-Európában a cégek támogatják az egész életen át tartó tanulást. A munkavállalók számára számos továbbképzési lehetőség áll rendelkezésre, amelyekkel fejleszthetik készségeiket és lépést tarthatnak a technológiai változásokkal.
Magyarországon a negyven év feletti munkavállalók helyzete nem ennyire kedvező. Bár itt is van igény a tapasztalatra és szaktudásra, a munkaerőpiac számos kihívást tartogat az idősebb korosztály számára. Nálunk előfordulhatnak az életkorral kapcsolatos előítéletek, hiszen sok munkaadó fiatalabb, dinamikusabb és olcsóbb munkaerőt keres, és úgy gondolja, hogy az idősebb munkavállalók kevésbé rugalmasak, magasabb a bérigényük és kevésbé képesek alkalmazkodni az új technológiákhoz. Ez az előítélet legtöbbször alaptalan, mégis jelentős akadályokat gördít a negyven év feletti álláskeresők elé. Bár Magyarországon is elérhetők továbbképzési lehetőségek, ezek gyakran nem megfelelőek, vagy nem elég rugalmasak ahhoz, hogy az idősebb munkavállalók könnyen hozzáférjenek, vagy beleszorítsák az így is túlfeszített napirendjükbe, ezért a továbbképzés lehetőségeinek hiánya tovább nehezíti az idősebb munkavállalók helyzetét a munkaerőpiacon.
Na de vajon mit tehet az, aki már átlépett a B-oldalra, és mégis új lehetőségek után kutat? Az online tanfolyamok és tréningek, az önfejlesztés, a szakmai tréningek és kapcsolatépítő események kulcsfontosságúak lehetnek számukra a jövőjüket illetően. A szakmai rendezvények, konferenciák és online közösségek aktív látogatása és részvétele növelheti az álláskeresési esélyeket.
