Kutyust szeretnénk – menhely vagy tenyésztőtől vásárlás?

Amikor elképzeljük, hogy egy kiskutyával gazdagítjuk az otthonunkat és a családunkat, sokszor egy fajtatiszta eb jelenik meg a fejünkben, aki egészséges, tökéletes, és mindenre megtanítható. A valóság persze nem ilyen, és a legtöbben nem is bánjuk ezt, hiszen minden kutya különböző, a fajtáján túl a személyisége, mentalitása is. Azonban kutyust tartani nemcsak öröm és játék, hanem nehézség is, ezért többek között át kell gondolnunk, hogy honnan fogjuk hazavinni őt. Általában két mód szokott ilyenkor felmerülni: menhely és a tenyésztő. A menhelyek között vannak specifikusak, ahol konkrét fajtákat lehet megtalálni (ők a fajtamentők), illetve olyanok is – ez a gyakoribb – ahol fajtától függetlenül rengeteg kisebb-nagyobb, általában keverék kutyus várja leendő gazdáit. A tenyésztőknél pedig egy-egy kutyafajta nevelése folyik, ahol pontosabb információkat kapunk a kölyök családjáról, egészségi állapotáról. Na de melyiket válasszuk?

A kutyatenyészet

Sajnos nagyon aktuális kérdés, hogy hogyan különböztetjük meg a szaporítót az igazi tenyésztőtől. Előbbinek sajnos nem célja a fajta és a vérvonal ápolása, csupán nyerészkedni akar. Egy megbízható tenyésztőtől egészséges, törzskönyvezett kiskutyát vihetünk haza, és már az első odalátogatáskor meglátjuk, hogy ő tényleg az-e, akinek mondja magát. A tenyésztőnek van

• érvényes, bejegyzett kennel neve,

• kérdés nélkül adja a kutyushoz a törzskönyvet,

• tudja igazolni a szülei egészségi állapotát és/vagy kiállítási eredményeit,

• valamint megvan az összes oltása és az ezt igazoló kiskönyve is.

Mivel ezek időigényes és nem olcsó dolgok, egy szaporítónál aligha találjuk meg őket, ezért nagy STOP-tábla, ha ezek hiányoznak. További figyelmeztető jel, ha nem érdekli, hova visszük haza az ebet, ha túl olcsón adja másokhoz képest, illetve ha nem nála akarja átadni a kicsit, hanem mondjuk egy parkolóban, vagy benzinkúton.

Ha egy igazi kutyatenyésztőt találunk és onnan visszük haza a kiskutyát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy fajtatiszta lesz, a faj jellegzetes tulajdonságait magán hordozva, így nem fog meglepetés érni, hogy miért lett kétméteres corgink, vagy hasonló. Egészséges lesz, örökletes betegségek nélkül, és ahogy írtuk, mindezt igazolni is tudja majd a tenyésztő. Az ára viszont pont ezzel arányos lesz, így ha kis büdzséből gazdálkodunk, nem biztos, hogy a tenyésztőtől kellene „beszerezni” a kiskutyát.

A menhely

Menhelyes kutyust hazavinni az egyik legszebb dolog a világon, hiszen új esélyt adunk neki arra, hogy szeretetben élhessen, és egy mentett kutya hihetetlenül szeretetéhes és ragaszkodó tud lenni. Vannak olyan esetek, amikor a menhely gondoskodik az állat oltásairól, ám ez nem minden esetben van így, ezért számolni kell azzal, hogy a mi költségünk lesz a törzskönyv, az oltások, a chipeltetés és társai. Ha nem fajtamentésről van szó, akkor kis eséllyel találunk majd meg egy-egy konkrét fajtát, hiszen a menhelyeken a keverék kutyusok vannak többségben. Azt is fontos tudni, hogy a legtöbbször az utcáról vagy egy előző gazdától kerülnek oda a kutyák, ezért elég nagy „lelki csomagjuk” van, amit magukkal visznek. Ránézésre pedig nehéz megmondani, hogy szeretni fogja-e a gyerekeket, eltűr-e más kutyát, mennyire szeret pórázon sétálni, és elfogadja-e, ha nem ő a falkavezér. Ezeket tehát a menhely nem tudja garantálni – még akkor sem, ha igyekszik minden kutyát kiismerni, mielőtt örökbe adná valakinek -, viszont „cserébe” ingyen vagy minimális támogatási összegért vihetjük haza a kutyust – aki viszont nem feltétlen kölyökkorú. A mentális állapot mellett az egészségügyi helyzetéről sem tudni sokat egy utcáról odakerült állatnak, ezért számítani kell arra, hogy egy tenyészett kutyához képest sokkal nagyobb állatorvosi költségek merülhetnek majd fel a mentett kutyus élete során.

Ezeket érdemes tehát átgondolni, mielőtt úgy döntünk, hogy szeretnénk hazavinni egy kutyát.