Lemondhat egy anya a szülői felügyeleti jogról, és elutasíthatja gyermekét a férje iránt érzett mérhetetlen gyűlölet miatt? Egy névtelenségbe burkolózó nő segítségkérő posztja felrobbantotta az internetet.
Amikor két ember összeköti az életét, akkor általában nagy reményekkel néznek a közös jövő elé, és eszükbe sem jut, hogy egy napon olyasmikkel kell foglalkozniuk, mint a szülői felügyeleti jog és láthatási jog. Ám nem minden házasság végződik happy enddel: sokaknál kiderül, hogy teljesen félreismerték partnerüket, rosszabb esetben annyira meggyűlölik egymást a felek, hogy emiatt még gyermekükről is lemondanak.
„S***fej vagyok, amiért lemondtam a szülői felügyeleti jogomról?”
Ezzel a kérdéssel nyitott blogposztot a Redditen „Not the A-hole” („Nem én vagyok a s***fej) felhasználónévvel egy nő, aki arra volt kíváncsi, mit gondol az internet népe a döntéséről. A történet a következő:
Évekkel ezelőtt hozzáment egy Mark nevű férfihoz. Két éve voltak házasok, amikor megtudta, hogy férjének szeretője van, akit ráadásul teherbe ejtett. A feleséget sokkolta a felismerés, annál is inkább, hiszen ő is Mark gyermekét hordta a szíve alatt. Még csak kilenc hetes terhes volt, ezért elhatározta, hogy elveteti a magzatot és elhagyja a férfit. Mark könyörgött, hogy gondolja át, és ragaszkodott hozzá, hogy adjon egy második esélyt a kapcsolatuknak. Bár vonakodva, de végül belement.
Boldogtalan terhessége hatodik hónapjában járt, amikor tudomására jutott, hogy Mark ígérete ellenére nem szakított a szeretőjével. Amikor felesége kérdőre vonta, azt felelte, hogy teljesen összetört és mindkettőjüket szereti. Ám a nőnek ez már túl sok volt, elköltözött és beadta a válókeresetet. Azt akarta, hogy a férfi örökre tűnjön el az életéből, a kisbaba azonban folyton Markra emlékeztette.
Soha nem kötődtem a babához, és az a tudat, hogy ő Mark utódja, csak súlyosbította az iránta érzett negatív érzéseimet.
Megmondta Marknak, hogy nem akarja ezt a gyereket. Így miután az a szeretőjéhez költözött, meghagyta nekik a választást arról, hogy örökbe fogadják a kicsit, ami meg is történt.
Ezzel hivatalosan is lemondtam a szülői felügyeleti jogomról, amint a lány betöltötte a hat hónapos kort (de már a születése napján kiléptem az életéből). Mielőtt távoztam, mondtam Marknak, hogy semmit sem akarok a gyerektől, legyen csak a másik nő az anyja.
Egy másik országba költözött, és megpróbálta maga mögött hagyni életének ezen fejezetét. Megismert egy férfit, akivel össze is házasodtak – a férfi egyébként mindent tud a múltjáról, és három gyermekük született. Nemrég azonban a semmiből felbukkant Mark, és közölte, hogy az immáron 14 éves lánya találkozni szeretne vele. Merthogy a férfi második felesége meghalt, ám a halála előtt bevallotta a gyereknek, hogy nem ő a szülőanyja.
„Megsemmisültem. Nem akarok találkozni ezzel a gyerekkel. Nagyon nehéz volt eltemetni a múltamat, évekig depresszióval küzdöttem. Végül emlékeztettem Markot, hogy korábban már lemondtam a szülői felügyeleti jogról, így hát semmi közöm hozzájuk. Úgy terveztem, hogy amikor a gyermekeim nagyobbak lesznek, mesélek nekik a féltestvérükről, de nem most, amikor még ilyen kicsik. Nem akarom felzaklatni őket. Ezért megparancsoltam Marknak, hogy soha többé ne lépjen kapcsolatba velem, és leraktam a telefont.”
Így reagáltak a netezők a döntésére
A történet természetesen nem maradt visszhang nélkül, a nő egyformán kapott hideget-meleget.
„Basszus. Ez egy borzasztóan szomorú történet. Szerintem nem vagy s***fej, hiszen a lánynak ott a családja a biológiai apjával, aki vigyáz rá. De attól még szívfacsaró ez az egész.”„
„Ez a történet nem rólad, Markról, de még csak nem is a másik nőről szól. Hanem egy gyerekről, akinek nyilvánvalóan nincsenek életképes szülei. Ő senkinek sem ártott, nem ezt érdemli. Neki egy anyára lenne szüksége, ti viszont mindketten önzők vagytok. Te és Mark. Az pedig, hogy anyaként nem teszel semmit, igazi s***fejjé tesz.”
„S***fej vagy, és fel nem foghatom, hogy vannak itt olyanok, akik ezt másképp látják. Teljesen érthető, hogy el akartál válni tőle, de a lányod egy különálló személy. Azt mondod, sosem kötődtél hozzá, de még csak esélyt sem adtál erre magadnak. Az is lehet, hogy ő egy nagyszerű ember, és kicsit sem hasonlít az exedre. Ha véget érne a mostani házasságod, a három gyerekednek is hátat fordítanál? Ha nem akarsz kapcsolatot ápolni a lányoddal, rendben, de tartozol neki azzal a szívességgel, hogy ezt a szemébe mondod. Bármennyire is nehéz neked, neki biztosan még nehezebb, plusz neki nincs meg az a lehetőség, hogy szerezzen egy új családot, és elfelejtse a régit.”
„Egyértelműen kijelentetted, hogy nem érdekel, min megy keresztül a lányod, ezért nagyon meglepett, amikor azt írtad, hogy a másik három gyermekedet összezavarná a szituáció. Azt akarod mondani, hogy 14 év elteltével még mindig annyi benned a keserűség, hogy képtelen vagy egy cseppnyi együttérzést mutatni a gyerek felé vagy időnként beszélni vele?
„Az exed a s***fej. Az ő felelőssége lenne elmagyarázni a gyereknek, miért nincs képben a biológiai anyja és miért nem szeretne részt venni az életében. Szomorú, de teljesen megértem a helyzeted. „
„Ne legyél önző s***fej. Te nem értheted a mélyről eredő vágyat a gyökereid megismerésére. Ha megfosztod ettől a gyereked, örökké szenvedni fog.”
„S***fej vagy. Megértem a fájdalmad, viszont gyerekként pontosan abban a cipőben jártam, mint a tiéd, így sosem tudhattam meg, ki is vagyok valójában és sosem éreztem teljesnek magam. Úgyhogy szerintem tartozol neki egy beszélgetéssel. Ő éppúgy nem kérte, hogy megszülessen, mint ahogy téged váratlanul ért a terhesség. De megtörtént. És a valóság az, hogy te vagy, és te is leszel az anyja. Felnőttként kellene viselkedned. Nem a te fájdalmad az egyetlen. Ne legyél ennyire önző.”
„A lány (akit 14 évvel ezelőtt megszültél) elvesztette az IGAZI anyját. Semmi szüksége egy újabb traumára, amit a találkozásotok okozna. Te csak egy gazdatest voltál kilenc hónapig. Mindenre ami szent, kérlek, hogy sose találkozz vele.”
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
