Fizikailag és értelmileg is hatalmas fejlődés, amit a gyerekek 3 éves korukig mutatnak. A beszédben is megmutatkozik mindez.
Ahogy megszületik egy kisbaba, szinte minden nap többet és többet mutat magából. Az első három évben hihetetlenül sokat fejlődnek minden tekintetben. Ebbe beletartozik a beszéd is. Maga a beszédfejlődés egy hosszabb folyamat, melynek elsajátítása a gyerkőc 8-10 éves koráig tart.
Csecsemőként
A beszéd elsajátítása jóformán az újszülött korban megkezdődik, habár az első időkben nem számíthatunk az „á”, „o” hangokon kívül túl sokra. Természetesen figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Egy csecsemő hangképző szerveinek fejletlensége miatt nem is lehetséges mindez. Ebben a korban a babák azt a nyelvet tanulják meg, amelyiken beszélnek hozzájuk, vagyis lényegében bármelyik elsajátítására képesek lennének. Azonban az őket ért hatásokra reagálnak, utánoznak, egyre tökéletesítik a hangok leképezését, kiejtését. Ehhez hozzájárul az is, hogy beszédszerveik is fejlődnek. A fent említett hangokon túl már sokszínűbben kommunikálnak a külvilággal: sikítoznak, gőgicsélnek, na és persze a nonverbális kommunikációt is használják.
Kisgyermekként
Már a gőgicsélés is olyan örömérzést kelt a szülőkben, más családtagokban, hiszen kimondottan édesek az ajkaikat formáló és a már szinte komoly mondanivalót közlő gőgicsélő babák. Hihetetlenül szórakoztató és kedves jelenetnek lehetnek tanúi a családtagok. Eljön azonban az a kor, amikor már a babák mintha készen állnának a beszédre, de mégsem. Hogyan kell ezt érteni?
Halandzsázás
Sok szülő megtapasztalhatja azt az átmeneti időszakot, amikor a kicsi még nincs kész a beszédre, de az már egyértelmű, hogy sok mindent megért. Még nem feltétlenül a szavak tartalmát fogja fel, sokkal inkább a testbeszédből, hanglejtésből, a hangerőből, valamint a nonverbális jelekből szűri le a tartalmat. Ebben a korszakban tűnhet fel a halandzsázás, amely érthetetlen, a kommunikációra nem alkalmas beszéd. Mintha valamilyen kitalált nyelven szeretne velünk kommunikációs kapcsolatba lépni gyermekünk. A hanglejtésből kiderülhet, hogy épp kérdez valamit a csemete, vagy mintha felsorolna, de a tartalma teljességgel érthetetlen mindenki számára. Nemcsak szórakoztató ez a beszédfejlődési állomás, de fontos és természetes is. A szülők, a környezet reakciója miatt a gyermek is élvezheti. Habár értelmét nem kell keresni a halandzsa szövegnek, de a ritmusa, a dallama miatt kedvelik a kicsik. Sokan megijednek, hogy baj van-e a lurkóval, mert nem értelmes szavakat mond, hanem ismeretlen és össze nem illő hangok egymásutániságát hadarja. Ez az időszak rövid átmenetet képvisel és sok megmosolyogtató pillanatot okozhat, amelyet akár lejegyezni is érdemes.
Az ilyen halandzsázás nem gond, mert még a logopédiában is előfordulnak az értelmetlen, ritmusos halandzsák. Az ilyen fajta beszédnek éppen a ritmusa és a nyelvforgatás gyakorlása a lényeg, amely a további beszédfejlődés eszköze. Egyfajta felkészülés az igazi beszédre.
Bármennyire is kedves a halandzsázó gyerkőc, ha még négyévesen is ez a kommunikáció jellemző a beszédére, mindenképp szükséges szakember segítsége.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix