A császármetszésről egyes kismamák hallani sem akarnak, mások számára pedig ez az egyetlen megoldás a szép szülésélményhez. Számtalan érv szól ellene, ám mára egyre több a mellette szóló is.
A császármetszés ugyan tényleg egy nagy alhasi műtétnek számít, de ennek ellenére ugyanolyan teljes értékű szülés, mint a hüvelyi. A hasi szülés sok esetben csak a „B” opció, vagy egy komplikáció miatt sürgősségi beavatkozásként alkalmazzák. Emellett egyre gyakoribb a programozott császármetszés is, ami Magyarországon csak szakorvosi indítékkal végezhető el. Ez lehet fizikai és lelki ok egyaránt.
A császármetszés előnyei és hátrányai
Mint minden orvosi beavatkozás, úgy a császármetszés sem veszélytelen, ráadásul ha sürgősségi műtétről van szó, akkor még nagyobb a kockázat, hiszen gyorsan kell cselekedni a mama és a baba életének megmentése érdekében. Erre akkor kerülhet sor, ha a már beindult szülés közben komplikációk alakulnak ki. Ha beszorul a baba a szülőcsatornába, esetleg a nyakára tekeredik a köldökzsinór, de a mekóniumos magzatvíz is indok lehet a műtétre, hiszen ha belekakil a baba a magzatvízbe, az az ő és az édesanya egészségét is veszélyezteti.
Programozott császármetszés
Egyes esetekben viszont az édesanyák nem várják meg a szülés beindulását – ,így elkerülve a több órás vajúdást -, hanem egy előre kiírt dátumon végeztetik el a császármetszést. Ez abban az esetben következhet be, ha a bébi és az édesanya egészségét is az szolgálja leginkább, hogy hasi szüléssel jöjjön világra a pici. Fizikai indok lehet a téraránytalanság, ami annyit jelent, hogy az anya csípőjének és a baba fejének méretei nem illeszkednek megfelelően egymáshoz, így a magzat feje nem tud beékelődni a szülőcsatornába, valamint a farfekvés is egyértelműen indokolttá teszi a császármetszést.
Az egészségügyi tényezők mellett a lelki és pszichés egészségre is nagy hangsúlyt fektetnek az orvosok. Azoknak a kismamáknak, akik rettegnek a hüvelyi szüléstől, azaz tokofóbiában szenvednek, szinte esélyük sincs a természetes szülésre, hiszen a pánik és a halálfélelem megakadályozhatja a méhszáj tágulását még akkor is, ha a szülés már magától ibeindult. Ám a legtöbb tokofóbiás kismama arról számol be, hogy a babája nem indult el a programozott császármetszés napja előtt. Ha a fizikai körülmények nem indokolnák, de a pszichés félelem már nem kezelhető, akkor minden esetben a programozott császármetszés a lehető legjobb megoldás az anya és a baba számára is.
Az eljárás előnye, hogy ahogy már a neve is jelzi, előre tervezhető a szülés, mi több a kismama és az orvos számára is „gyors és kényelmes”, hiszen míg a hüvelyi szülés akár napokig is eltarthat, addig a császármetszés harminc, maximum negyven perc, aminek az első öt percében világrajön az újszülött. A programozott császármetszésre az anya mind lelkileg, mind fizikailag fel tud készülni, pontosan tudja, hogy mi fog vele történni így sokkal magabiztosabban élheti meg élete legmeghatározóbb élményét.
Mára a legtöbb kórházban a gyengéd császármetszést alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a programozott császármetszés elvégzése alatt az édesapa is jelen lehet a műtőben, a baba születése az ő saját tempójában történik, nem emelik ki addig, amíg ő „ki nem lökte magát” a megnyitott hasfalon keresztül. A köldökzsinórt csak akkor vágják el, ha már nem pulzál. Ez azért nagyon fontos, mert így a placentából származó őssejtet tartalmazó vér átjut az újszülöttbe. A köldökzsinór elvágása után a kisbaba az édesanyja mellkasára kerül, ahol húsz-huszonöt percig pihen, míg az anya hasának összezárása történik, ezek az első pillanatok a kötődés kialakulásában nagy szerepet játszanak. Ezt követően az apa kíséretében megmérik a bébit, majd megkezdődik a két órán át tartó aranyóra, amit együtt tölt az újdonsült család.
A fent említett előnyök mellett természetesen vannak kellemetlen aspektusai is a császármetszésnek. A hüvelyi szülés vajúdási és kitolási szakasza hatalmas fájdalommal jár, ám ha megszületett a baba, minden fájdalom megszűnik. Ezzel ellentétben a császármetszés ugyan fájdalommentes, de miután elmúlik az érzéstelenítő hatása, a heg bizony fájdalmas lehet, nem beszélve a méhösszehúzódásokról és arról, hogy a szüléstől számított hat órában szigorúan feküdnie kell az újdonsült édesanyának. A hat óra eltelte után pedig segítséggel, de fel kell kelnie az ágyból, ami egy frissen szétvágott hasizommal bizony fájdalmas és megterhelő.
A komplikációk között szerepel az is, hogy a műtét során előfordulhatnak belső sérülések, ilyen például a méh falán lévő erek átvágása, ami olykor nagy vérveszteséggel járhat. A heg környékén meggyengülhet az izomszövet, ami akár egy következő terhesség során is okozhat kellemetlenségeket, és a legtöbb esetben ha az első baba császármetszéssel született, akkor nagy valószínűséggel a második is hasi szüléssel fogja meglátni a napvilágot.
A legtöbb nagy hasi műtét után felmerül annak is a lehetősége, hogy a szervek egymáshoz tapadnak és összenőnek, nincs ez másképp a császármetszés esetében sem, ám az esély erre kimondottan alacsony. A körülbelül nyolc-tíz centiméter hosszú vágás hege érzékennyé válhat, húzódhat, akár egy tüsszentés vagy köhögés is nehézséget okozhat.
Összességében a császármetszésnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, vannak nők, akik számára rémálom, másoknak megváltás. Császármetszésre egyre gyakrabban kerül sor az elmúlt években, ám még mindig egy sötét felhő lengi körül, pedig a hasi szülés is teljes értékű szülésnek számít. A legfontosabb, hogy minden esetben az anya és a baba testi és lelki épsége legyen a döntő szempont, aminek nagy százaléka a kismama önismeretén múlik, hiszen az a nő, aki tudja, hogy kórosan fél a hüvelyi szüléstől, esetleg egészségügyi oka van a hasi szülésnek, annak biztos, hogy ez lesz a legjobb megoldás gyermeke világrahozatalához. Ám ha nincs semmilyen nyomós fizikai vagy lelki indok, akkor érdemes esélyt adni a hüvelyi szülésnek.
Nyitókép forrása: Getty Images
