Meglepő fordulatot mutat egy friss kutatás: ma már nem a nők, hanem a férfiak beszélnek gyakrabban gyermekvállalási vágyukról. De mi áll a háttérben, és miért óvatosabbak a nők, mint valaha?
Ha a gyermekvállalásról beszélünk, ösztönösen azt gondolnánk, hogy a nők álmodoznak róla inkább, míg a férfiak kevésbé sürgetik. Egy friss felmérés azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatja: a fiatal, gyermektelen férfiak nagyobb arányban tervezik, hogy a jövőben szülők lesznek, mint a nők. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, de ha mélyebben megnézzük, társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők egész sorát találjuk a háttérben.
A számok mögött
A 18–34 éves fiatal felnőttek körében végzett kutatás szerint a férfiak közel hatvan százaléka szeretne egyszer gyereket, míg a nőknek kevesebb mint a fele mondta ugyanezt. A különbség elsőre kicsinek tűnhet, de valójában jelentős: azt jelzi, hogy a két nem eltérően látja a szülőség szerepét a saját életútjában.
És itt nem arról van szó, hogy a nők ne szeretnének gyereket. Sokkal inkább arról, hogy ők tisztábban látják, mit jelent ez a döntés: karrierlehetőségekről való lemondást, anyagi bizonytalanságot, időbeli terheket. Míg a férfiak számára a szülőség sokszor inkább egy „kívánatos cél” a jövőben, addig a nők számára a realitás sokkal több kérdőjelet tartogat.
Nincs erős társadalmi nyomás
A felmérés másik érdekes tanulsága, hogy a mai fiatalok nem érzik erősnek a család vagy a társadalom részéről érkező nyomást. A szülők többsége nem sürgeti sem a házasságot, sem az unokák érkezését. Ez éles kontrasztot mutat a korábbi generációkkal, ahol a húszas éveikben járó nők és férfiak gyakran szembesültek azzal a kérdéssel: „Na, mikor lesz esküvő? Mikor jön a baba?”
Ez a nyomás hiánya felszabadító, ugyanakkor bizonytalanságot is okoz. Ha nincs külső elvárás, minden egyén maga próbálja kitalálni, mikor és hogyan illeszkedik az életébe a családalapítás – vagy egyáltalán illeszkedik-e valaha.
Miért óvatosabbak a nők?
A nők számára a gyerekvállalás ma már sokkal tudatosabb döntés. Egyszerre van jelen bennük a vágy az anyaság iránt, és az a tudat, hogy mindez mekkora áldozattal járhat. Egy fiatal nő, aki karriert épít, utazni szeretne, vagy egyszerűen élvezni a szabadságát, sokkal inkább mérlegeli, hogy mikor és hogyan vág bele a szülőségbe.
Ezzel szemben a férfiak gyakran kevésbé érzik közvetlennek ezeket a terheket. Számukra a gyermekvállalás inkább egy „kívánság a jövőre nézve”, amely mögött nincs feltétlenül ugyanolyan mértékű gyakorlati megfontolás.
Új értékrend formálódik
A fiatalok válaszaiból az is látszik, hogy a boldog, teljes élet ma már nem elsősorban a házassághoz és a gyerekhez kötődik. Sokan a barátságot, a szabadidőt, a személyes fejlődést, az élményeket sorolják az első helyekre. Ez nem azt jelenti, hogy a család elvesztette volna a jelentőségét, inkább azt, hogy a sorrend és a hangsúlyok változtak meg.
Véleményem szerint
Ez az egész vita arról szól, hogyan változik a társadalmunk képe önmagáról. Egyre inkább abban a világban élünk, ahol a „klasszikus” életút – diploma, házasság, gyerek – nem az egyetlen érvényes forgatókönyv. Sőt, sokak számára már nem is a legfontosabb.
A férfiak optimizmusa és a nők óvatossága valójában két oldalról mutatja ugyanazt a valóságot: hogy a gyerekvállalás hatalmas döntés, amelynek terhei és örömei nem egyenlően oszlanak meg. És amíg ez a különbség fennáll, addig a statisztikák is ezt fogják tükrözni.
Nem gondolom, hogy a jövőben eltűnik a gyermekvállalás vágya a fiatalok életéből – de biztos, hogy más formában, más időzítéssel és más feltételek mellett jelenik meg. A kérdés már nem az, hogy „mikor lesz gyerek?”, hanem sokkal inkább az, hogy „milyen életet szeretnénk élni, és illik-e abba a gyerek?”. És ez a változás talán nem is baj: a tudatos döntésekből születő szülőség valószínűleg erősebb és szeretetteljesebb alapot ad a jövő generációinak.
Forrás: pewresearch / Képek: Midjourney
