A stressznek rövid távon pozitív hatása is lehet a szervezetünkre. Fontos azonban felismerni azokat a szituációkat és jeleket, amelyek még beleférnek a „jó stressz” fogalmába, mielőtt akarva-akartalanul állandósulna az állapot, és szorongássá válna.
Mindannyian éreztük már azt, hogy az orvosunk, pszichológusunk vagy csak egy jóbarát azt javasolja nekünk, hogy kicsit kevesebbet stresszeljünk. Ilyenkor a legtöbbünk fejében rögtön az a kérdés jelenik meg: „Jó, de mégis hogy csináljam?”
Mielőtt azonban kétségbeesésünkben világgá mennénk, inkább nézzük meg együtt más szempontból a stressz fogalomkörét, mert – meglepő fordulat – kis mértékében és bizonyos szituációkban még pozitív hatással is lehet ránk!
Pozitív stressz!? Ne nevettess!
Tudományosan bizonyított, hogy a stressznek kis mértékben tényleg pozitív hatása is lehet. Ez az úgynevezett eustressz. A fogalmat a legjobban az olyan vizsgadrukkhoz tudnánk hasonlítani, aminek teljesítménynövelő hatása lehet plusz figyelmet, éberséget okozva. De hasonlót élhetnek át a sportolók is egy-egy fontos megmérettetés előtt, amikor a maximális teljesítményt hozzák ki magukból. Fontos azonban kiemelni, hogy ennek az állapotnak csak rövid ideig van pozitív hatása a szervezetünkre, ha állandósul, akkor az mentális és testi problémákat is okozhat, mert a felfokozott idegállapot hosszú távon felemészti az egészségünket.
A szerelem stressz?
Mindenki érezte már, hogy ha egy randevún valaki megmozgatta, akkor bizony úgy kalapált a szíve, mint a csuda. Nos, ez is egy pozitív stressz, dacára annak, hogy a tünet egy laikus számára kisebb pánikrohamnak is tűnhetne. Fizikailag az eustressz nem sokban különbözik a káros negatív stressztől, amelyet distressznek nevezünk. Mégis hogyan tudjuk megkülönböztetni a két stresszfajtát? Egy randin biztos eustressz alatt vagy (kivéve, ha borzasztó a partner, és leginkább menekülnél), de a munkahelyi meetingen is érezheted ezt, ha például a prezentáció, amelyet tartasz, felpörget, inspirál és optimális esetben még jobb teljesítményre ösztönöz. A pozitív stressz jó hatással lehet az emberi kapcsolatainkra is, legyen szó munkáról vagy akár baráti- és párkapcsolatokról.
Mi van, ha nincsenek lepkék?
Ha nem a pillangók repkednek a gyomrodban, és nincs az a bizonyos kis pozitív, hidegrázós stresszérzeted, hanem gombóc van a torkodban, és nyomasztó pillanatoknak éled meg ezeket, akkor distresszel küzdesz. Most jogosan merül fel, hogy hol a határ a jó és a rossz stressz között. Nehéz megállapítani, leginkább a kiváltó okok és a tartóssága határozza meg az állapot milyenségét. Ugyanis a hosszabb távon fennálló pörgés és a pihenést, feltöltődést nélkülöző túlteljesítés egy idő után kimeríti a szervezetet, előbb-utóbb testi és lelki stressztüneteket okozva. Legvégső esetben a tartósan fennálló stressz akár kiégést is okozhat, Itt a legfontosabb kérdés az önvizsgálat és a felismerés! Kezdetben kiváló ennek az állapotnak a levezetésére egy jó légzéstechnika, jóga, mozgás vagy egy kis „énidő”, amely lehet egy könyv, mozi, sorozat vagy csak egy tea a barátnőkkel. A lényeg, hogy találjuk meg a számunkra ideális eszközt, és rendszeresen szakítsunk időt a feltöltődésre.
Nyitókép forrása: Gettyimages
(Hirdetés)