2012 elején sokan foglalták le az éves nyaralásuk időpontját, és vele együtt a szállást és a repülőjegyet is. Izgatottan számolgatták a napokat, hiszen az lebegett a szemük előtt, hogy idén eljutnak a várva-várt helyre, és otthonos kényelemben utazhatnak a levegőben a Malévval. Február harmadikán azonban ez az álom összeomlott: megszűnt a Malév.
A második világháború nemcsak földön, hanem a levegőben is pusztított, így újabb, működő légitársaságra volt szükség. 1946. március 29-én megalakult a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt, a Maszovlet. Az év nyarára már öt, egyenként huszonegy személyt befogadó repülőgéppel rendelkezett a cég, melyek ekkor a budaörsi repülőtéren végezték munkájukat.
A kezdetekkor Magyarországon belül szállítottak utasokat az ország nagyobb városai között, majd 1947-ben az első külföldi járat is elindult Bukarestbe és nem sokkal később Prágába.
1954-ben a magyar kormány megvásárolta a Maszovlet szovjet részesedését, másnap pedig megalakult a teljesen magyar kézben lévő Magyar Légiközlekedési Vállalat, azaz a Malév.
A végtelenbe és tovább
1956-ban elindult az első járat Nyugat-Európa felé. Elsőként Bécsbe lehetett utazni, ám a további terveket a politika húzta keresztül: az ’56-os forradalom leverése után a szovjetek megtiltották a repülést, és egészen 1963-ig kellett várni, hogy a gépek elhagyhassák az országot, mely olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy nem sokkal később az országon belüli járatok is megszűntek.
1988-ig szovjet gépek jártak, ám az év végén megkezdődött a fejlődés, így bérelt Boeing gépekre cserélték az elhasznált keletieket. Az új flotta egészen 2003-ig teljesített szolgálatot, majd ekkor újabb gépek vették át a régiek helyét, jószerivel Boeing 737 típusúak. Ebben az évben a légitársaság új arculatát is kialakították. Zsótér László megtervezte a logót, Presser Gábor pedig a hivatalos reklámzenét.
Ekkortájt kezdtek el menni a televízióban a Malév-reklámok is, melyek közül tán ez volt a legnépszerűbb:
Presser Gábor először nem szimpatizált azzal az ötlettel, hogy reklámzenét írjon, ám a Malév újra kopogtatott nála. Addigra a zeneszerző fejében már összeállt egy kép egy lehetséges reklámfilmről, és mivel a légitársaság megvalósította, az LGT tagja a zene megírásához is kedvet kapott. Elmondása szerint a legendássá vált dallam akkor jutott eszébe, amikor egy taxi felé igyekezett. Hogy el ne felejtse, magában énekelgette, majd hazaérve rohant a zongorához, hogy rögzíthesse a Malév-szignál alapjait.
A Malév különleges helyet foglalt el a magyarok szívében. Még az egykori Szomszédok című sorozatban is gyakran szerepelt, hiszen Takácsék unokája, Alma is egy Malév gép fedélzetén dolgozott légutas-kísérőként.
A légitársaság akkor élte legszebb éveit, amikor a repülés még különleges, nem mindennapi élmény volt, és a cég mindent meg is tett azért, hogy a repülés feledhetetlen legyen. A szerencsések bejuthattak a pilótafülkébe is, és sokan a mai napig őrzik a Malév logójával ellátott tárgyakat: neszeszert, törülközőt, étkészletet vagy éppen mini-Malév gépeket.
2010-ben a World Airline Award díjátadón elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaság díját. A kitüntetés különlegessége, hogy nem egy pár főből álló zsűri, hanem az utasok véleménye alapján született meg a döntés.
A légitársaság 2011 nyarán 32 ország 52 városába szállított utasokat.
Szálltak rendelkezésünkre
Ugyan a cég számos sikert könyvelhetett el, 2012. február másodikán a Fővárosi Bíróság mégis csődvédelem alá helyezte nemzeti légitársaságunkat. Az egyetlen kiút az lett volna, ha a Malév azonnal fizetett a partnereknek és a repülőtereknek a tőlük kapott szolgáltatásokért. Mivel nem volt képes kifizetni a több milliárd forintos tartozást, leállították a működést, és nem indítottak több járatot.
A bérelt gépeket azonban vissza kellett juttatni a tulajdonosukhoz. Ehhez a cég önkéntes pilótákat keresett, akik visszavinnék a hátramaradt repülőket. Először mindenki ódzkodott, hiszen senki nem akart részt venni abban, hogy megadják az utolsó döfést szeretett munkahelyüknek, ám végül többen is lettek, mint szükséges. Mátyás király seregéhez hasonlóan Fekete seregnek nevezték annak az utolsó, tizennégy repülőnek a pilótáit, akik a végsőkig kitartottak – akkor is, amikor már minden remény elszállt.
A Malév-gépek kalandjai
Ugyan a légitársaság gépei a kényelem mellett a pontosságukról voltak híresek, jó pár kalandos helyzet adódott az évtizedek során. 1956 júliusában például az egyik belföldi járaton hét disszidáló utas átvette az irányítást és eltérítette a gépet. Kérésüknek megfelelően a repülő a németországi Ingolstadtban szállt le, majd innen folytatták útjukat az Amerikai Egyesült Államokba.
Sajnos balesetek is történtek. 1961. augusztus 6-án egy városnéző sétajárat Zuglóban zuhant le, ezzel a fedélzeten lévők és három, biciklit szerelő kisgyerek halálát okozva.
Húsz évvel később Prágában leszállás közben az egyik gép kettétört, míg 2000-ben a futómű beragadása miatt a repülőgép közel 400 métert csúszott a betonon. Személyi sérülés ugyan nem történt, magát a gépet kétmillió dolláros kár érte.
2010 szeptemberében az egyik Malév-gép a Ferihegyi repülőtéren felszállás közben ütközött össze egy madárral. A kapitánynak hirtelen kellett megszakítania a felszállást, melynek következményeként a futóművek annyira áthevültek, hogy kis híján ki is gyulladtak, ám mindenki ép bőrrel úszta meg a kalandot.
A gépek más ruhában még közlekednek, továbbá egy-egy darab különböző helyeken lelhető fel. Az egyik gép függőleges vezérsíkja az Aeroparkban emlékeztetet bennünket egykori nemzeti légitársaságunkra.
A Malév nem akármit jelentett: kinyitotta a kapukat és megvalósította az álmokat. Olyan helyekre vitt el, amiket előtte csak a televízióban vagy újságokban láthattunk. Hazafelé érkezve ha megszólalt a szignál, rögtön tudtuk, hogy legyünk bárhol is, a Malévvel otthon vagyunk.
