Hosszú évtizedekbe telt, mire a tudósok a kognitív intelligencia (IQ) mellett elismerték az érzelmi intelligencia fontosságát is (EQ) a munkahelyi teljesítményünket illetően. Csakhogy doktor Scott Dust, a Miami Egyetem Farmer School of Business menedzsment professzora és a Cloverleaf HR-technológiákkal foglalkozó platform kutatási igazgatója szerint az érzelmi intelligencia szerepe jóval jelentősebb lehet a COVID-19-et követő időszakban.
Érzelmi intelligenciának nevezzük azon képességet, hogy felismerjük, valamint szabályozzuk érzelmeinket annak érdekében, hogy tisztábban gondolkodjunk és hatékonyabban működjünk együtt másokkal. Akár egyfajta szupererőként is tekinthetünk az érzelmi intelligenciára a mai, bizonytalansággal átszőtt világunkban. Hiszen sok munkavállalónak vissza kell térnie az irodai környezetbe, ami egyrészt változtatást kíván a megszokott rutinon, másrészt alkalmazkodóképességet a folyamatosan változó járványkezelési-irányelvek miatt. Hasonló a helyzet az otthoni munkavégzéssel: egyesek könnyen adaptálódnak hozzá, míg mások talán még most is azt próbálják kitalálni, hogy mit takar pontosan a hibrid munkakörnyezet. A munkanélküliek helyzete pedig valószínűleg ennél is rosszabb, hiszen személyes interjúk helyett most többnyire zoom-állásinterjúk keretében kell bizonyítaniuk rátermettségüket. Ezek az élmények érzelmileg rendkívül megerőltetőek.
Egyre nagyobb az érzelmi intelligencia szerepe a munkahelyen
Doktor Dust és kollégái a Miami Egyetemen végeztek kutatásokat, melynek során azt találták, hogy a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező munkavállalók könnyebben megbirkóznak a munkahelyi változásokkal. Tanulmányukat a Journal of Organizational Behavior szaklapban publikálták, melyben 157 egyetemistát kértek fel egy érzelmi intelligenciát vizsgáló teszt kitöltésére.Tíz évvel később, egy nyomonkövetési felmérés során aztán ismét felvették velük a kapcsolatot, amikor is az alanyok már teljes munkaidőben dolgozó felnőttek voltak.
A kapott eredmények alapján a kutatók azt találták, hogy minél magasabb az alkalmazottak érzelmi intelligenciája, annál valószínűbb, hogy képesek megugrani a munka és az élet egyik legnagyobb kihívását – a munkavégzés megszakítását– a munkaviszony megszűnését. Pontosabban arra jutottak, hogy a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező alkalmazottak nem csak nagyobb valószínűséggel álltak talpra, hanem gyakrabban találtak készségeiknek megfelelő állást olyan szervezetekben, amelyek igazodnak értékeikhez. Ez azért fontos, mert egyebek mellett ettől függ a munkával való elégedettségünk és a munkavállalói teljesítményünk is. Ugyanezen kutatócsoport korábbi munkáik során arra keresték a választ, hogyan javítja az érzelmi intelligencia a teljesítményt az „itt és most”-ban: végül mégis arra jutottak, hogy az EQ a hosszú távú sikereinket segíti elő azáltal, hogy a képesség fejlesztésével hatékonyabban menedzselhetjük magunkat és az emberi kapcsolatainkat. Míg az IQ inkább egy adott probléma gyors és azonnali megoldását segíti.
Ennek szemléltetésére készült egy másik tanulmány is, méghozzá doktor Dust kollégája, doktor Joseph Rode és csapata jóvoltából. Ennek eredményeit a Journal of Vocational Behaviour szaklapban tették közzé. A kutatás azt vizsgálta, hogy az érzelmi intelligencia összefüggésben van-e a hosszú távú fizetésemeléssel, vagyis az objektív karriersiker népszerű mutatójával. A kutatók 126 egyetemistát kértek fel egy érzelmi intelligencia-szintet vizsgáló kérdőív kitöltésére, majd tíz évvel később ismét felkeresték őket. Ahogy az várható volt, az érzelmi intelligencia erősen összefüggött a magasabb fizetésekkel, még az olyan kognitív intelligenciatényezők ellenőrzése után is, mint az IQ és a tanulmányi átlag. Az igazi érdekesség azonban nem ez, sokkal inkább, hogy a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező személyek az emberi kapcsolataiknak köszönhették magasabb munkabérüket. Merthogy az alanyok között mindenkinek volt legalább egy mentora – valaki, aki vezető pozíciót töltött be a cégnél (és nem feltétlenül a menedzserük), aki aktívan érdeklődött karrierjük előremozdításában. Mindez azt jelzi, hogy az érzelmi intelligencia azért fontos a sikerhez, mert segít az embereknek eligazodni a munkában azáltal, hogy tudatosan keresik mások támogatását. Ami eredendően egy érzelmi és pszichoszociális jellegű folyamat a szakemberek szerint.
Azokban a munkakörnyezetekben, ahol állandósult a változás, a teljesítmény inkább hosszú távú törekvéssé válik. Voltaképpen arról van szó, hogy talpon maradjunk, és szem előtt tartjuk távlati céljainkat, miközben ügyesen kiaknázzuk forrásainkat. Ez azt sugallja, hogy a COVID-19 korszakában az alkalmazottaknak több, érzelmi intelligenciát igénylő munkamódszert kellene kifejleszteniük. Merthogy ez a képesség abszolút fejleszthető, csupán meg kell ismernünk az EQ kulcsfontosságú elemeit, valamint azt, hogy hogyan kapcsolódik a munkahelyi környezethez.
Önismeret
Az önismeret azt jelenti, hogy felismerjük érzelmeinket, és ezek kapcsolódását gondolatainkhoz, viselkedésünkhöz. Az önismeret különösen fontos lehet a kiégés kezelésénél, amely napjainkban sokkal többeknél jelentkezik, mint korábban bármikor. Nem dolgozhatunk teljes kapacitással, ha nem tudjuk reálisan felmérni az érzelmi kimerültségünk mértékét. Plusz, amikor a szervezetek új irányelveket vezetnek be az irodai, otthoni munkavégzéssel, vagy a kettő kombinációjával kapcsolatban, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy döntésük pontosan hogyan érint minket. Hiszen felelősek vagyunk munkánk maximalizálásáért, ugyanakkor józan eszünk megőrzéséért is, tekintettel az egyedi igényeinkre, hajlamainkra és preferenciáinkra. Mindemellett a empátia is rendkívül fontos, hiszen általa nem csupán saját, de mások érzelmeit is azonosíthatjuk.
Önszabályozás
Önszabályozással képesek vagyunk érzelmeinket egészséges, a helyzetnek megfelelő módon kezelni, ezáltal a legmegfelelőbb módon reagálhatunk a minket érő ingerekre. Ne feledjük azonban, hogy mindenki másképp éli meg a változásokat. Ha például kevésbé toleráljuk a kétértelműséget, el kell sajátítanunk egy indulatkezelési stratégiát, máskülönben érzelmeink elhomályosíthatják ítélőképességünket. Ezzel kapcsolatosan, ha vannak például olyan munkába való visszatérési irányelvek, amelyekkel nem értünk egyet, fontos, hogy kontrolláljuk érzelmeinket, és ne indulatból reagáljunk feletteseinknek, mert ez olyan döntésekhez vezethet, amelyeket később megbánunk.
Kapcsolatkezelés
A kapcsolatkezelés azt jelenti, hogy tudjuk, hogyan lehet jó kapcsolatokat kialakítani és fenntartani, világosan kommunikálni, inspirálni és befolyásolni másokat, jól dolgozni egy csapatban, és eredményesen kezelni a konfliktusokat. Amikor a munkánk nagyobb kihívást jelent, hajlamosak vagyunk önös érdekeinket követni, szemben a kollektív gondolkodásmóddal. Ne feledjük azonban, hogy a csapat sikere általában az egyéni siker záloga is. Kollégáink pedig a megküzdési stratégiáink elsődleges forrásai – legyen szó társadalmi támogatásról vagy együttműködésen alapuló problémamegoldásról. A munka nem kirakásra váró Rubik-kockák véget nem érő sorozata. Ha így lenne, a kognitív intelligencia önmagában is elegendő lenne a boldoguláshoz. Ehelyett a mai munkakörnyezet inkább olyan, mintha egy szabadulószobában ragadnánk munkatársainkkal, csak épp homályos utasításokkal és bekötött szemmel. A kognitív intelligencia persze szintén fontos tényező – de ha az elmúlt év káosza folytatódik, az érzelmi intelligencia egyre inkább a siker elengedhetetlen eleme lesz.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
