Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy valamennyi fénykép és videó eltávolítható, amennyiben a fotós nem kapott engedélyt a felvételen szereplőktől a tartalom megosztására. Azok, akik a jövőben kéretlen fotót találnak magukról a Twitteren, jelenthetik a bejegyzést, a platform moderátorai pedig eldöntik, hogy eltávolítják-e a tartalmat.
A Twitter indoklása szerint a felhasználói feltételek változtatása egyfajta válasz az egyre növekvő felhasználói aggodalmakra a médiával és az információ-visszaélésekkel kapcsolatban, melyek eszközként szolgálgatnak az egyének zaklatására, megfélemlítésére, valamint kilétük felfedésére. Noha a döntés egyértelműen előrelépést jelent a magánélet fokozottabb védelme felé, annak kivitelezésével és betartatásával kapcsolatban azonban számos kérdés felmerül.
Világszerte eltérő szabályok vonatkoznak a képmegosztásra
Ellentétben néhány európai országgal – Franciaország adatvédelmi kultúrája például meglehetősen erős – a képmegosztásra vonatkozó jogszabályokat a francia Polgári Törvénykönyv 9. cikke rögzíti –, ám az Egyesült Királyságban már nincs ilyen erőteljes hagyománya a képfelhasználási jogoknak. Ami pedig a magyar jogviszonyokat illeti, „képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges; 2:48. § (1)”. A törvénycikk második pontja szerint ugyanakkor „nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”
Visszatérve az Egyesült Királyságra, ott a felhasználók – néhány kivételes esettől eltekintve – vajmi keveset tehetnek annak megakadályozása érdekében, hogy illetéktelenek megoszthassák a róluk készült fotót az interneten. Releváns körülmények között a sértetteket védelem illeti a 2015. évi büntetőjogi törvény 33. szakasza értelmében, amely a képalapú szexuális visszaélésekkel foglalkozik. A jogi védelem továbbá akkor is elérhető számukra, ha a hatósági vizsgálat alapján a fotó sérti a szerzői jogi vagy adatvédelmi rendelkezéseket. A helyzet azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik: bár a média és a fotósok védik a fényképezés szabadságát, csakhogy az ő (vagyis a felvétel törvényes tulajdonosai), és az azon szereplő személyek jogai ütközhetnek, ami hosszú távon viszályt szíthat a két tábor között.
Milyen a közvélemény a Twitter módosult felhasználási feltételeiről?
Holly Hancock, aki kártérítési jogot tanít a hallgatóknak a Kelet-Angliai Egyetemen, saját (nem reprezentatív) kutatást végzett a témával kapcsolatban, melynek eredményeit 2021. elején publikálta: a doktori disszertációjához készült kérdőívhez 189, Angliában és Walesben élő felnőttet kérdezett az online, különösen a közösségi médián keresztül megosztott képekkel kapcsolatos tapasztalataikról. Bár az alanyok közül néhányat nem zavart, vagy akár még örültek is annak, ha fotót találtak magukról a világhálón, a többség azonban kényelmetlenül érezte magát, ha olyan képekre bukkant, amelyek közzétételéhez nem járult hozzá. Ahogy egyikük fogalmazott, szerencsére nem nézett ki rosszul a felvételen, és nem tett semmi kompromittálót, ettől függetlenül jobban szereti saját maga kontrollálni a nyilvánosság előtt megjelenő tartalmakat. Míg másokat mélységesen felháborított, hogy az engedélyük nélkül került ki róluk fotó a közösségi médiára.
A válaszadók szűk többsége tehát támogatta az egyéni jogok jogi védelmének kiterjesztését,: 55 százalékuk egyetértett azzal, hogy engedélyköteles legyen a róluk készült képek publikálása, 27 százalékuk tartózkodott, 18 százalék pedig nem változtatott volna a felhasználási feltételeken. Hancock tapasztalatai alapján az emberek azonban nem feltétlenül jogi védelmet keresnek. Sokan inkább csak valamiféle utat, így például azt, hogy a közösségi oldalakon engedély nélkül közzétett fényképeiket a kérésükre eltávolítsák.
A Twitter irányelvek-módosítása pragmatikus megoldást jelent, hiszen nagyobb kontrollt biztosít az egyéneknek a képük felhasználása felett. Ez biztonsági szempontból különösen hasznos lehet bizonyos, a Twitter által azonosított csoportok számára, mint például a nők és a kisebbségi közösségek tagjai. Hiszen ha mondjuk engedély nélkül kikerül egy fotó egy olyan nőről, aki családon belüli erőszak miatt menekült el otthonról, akkor bántalmazója könnyen beazonosíthatja a tartózkodási helyét, jelentős veszélynek kitéve ezzel a bántalmazottat. A felhasználási feltételek változtatása mindemellett azon gyerekek érdekeit is szolgálja, akiknek szülei növekedésük szinte minden pillanatát megosztják a közösségi oldalakon. Az érintettek idősebb korukban jelenthetik ezeket a fotókat, ha úgy érzik, sértik a személyiségi jogaikat. (Ha még nem nagykorúak, akkor törvényes képviselői segítséget kérhetnek.)
Kezdeti problémák
A változás ugyanakkor sokaknál megdöbbenést keltett, különösen a fotósok körében. A Big Brother Watch polgári jogi csoport például azzal bírálta a Twitter új szabályait, hogy az szerintük túlságosan kiterjedt körben alkalmazható, így könnyen online cenzúrához vezet. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a felhasználók engedélyét a jövőben sem kell kérni fotóik vagy videóik felhasználására, ha azok valamilyen tömegrendezvényen, például sporteseményen készültek, és nem sértik a közösségi irányelveket. A Twitter továbbá számos kivételre is felhívja a figyelmet, ideértve azt is, ha a kép hírértékű, közérdekű, vagy ha az alany közszereplő. Az viszont még nem teljesen világos, hogy mindez hogyan vonatkozik majd a médiára.
Az új felhasználási feltételek elindítását követő egy héten belül már jelentkezett is az első kezdeti probléma: a Twitter tévedésből több szélsőségellenes újságíró és kutató fiókját letiltotta, majd nem sokkal ezután közleményben tudatta, hogy kijavította a hibákat, és belső felülvizsgálatot indított. Szintén aggodalomra ad okot, hogy bizonyos kisebbségi csoportokat sérthet az új szabályozás, ha nehézségekbe ütköznek a bántalmazásra vagy igazságtalanságra – például rendőri brutalitásra – rávilágító képek megosztásánál. Bár a Twitter úgy reagált, hogy az ilyen események hírértékük miatt mentesülnek a szabály alól, az még nem világos, hogyan fogják ezt betartatni. Végső soron azonban ez az irányelvmódosítás nagyobb védelmet jelenthet a magánéletnek, és remélhetőleg megfontoltabb képmegosztást eredményez majd a jövőben.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix