A depresszió okai ritkán vezethetők vissza egyetlen tényezőre. A genetikai hajlamtól a hormonális változásokon át a tartós stresszig számos körülmény növelheti a kialakulás kockázatát.
A depressziónak ritkán van egyetlen konkrét oka. A genetikai hajlamtól és a hormonális változásoktól kezdve a tartós stresszen, bizonyos betegségeken és az alvászavarokon át egészen az életmódbeli tényezőkig számos dolog növelheti a kialakulásának kockázatát. Ráadásul ezek gyakran nem külön-külön, hanem egymást erősítve fejtik ki a hatásukat.
A depresszió az egyik leggyakoribb mentális zavar, és gyakorlatilag bármilyen életkorban jelentkezhet. Azt azonban még ma sem lehet minden esetben pontosan megmondani, hogy egy adott embernél miért alakul ki, míg másnál hasonló élethelyzetben nem. A kutatások alapján a genetikai adottságok, az agy működésével kapcsolatos biológiai tényezők, bizonyos testi betegségek, a hormonális változások, a stressz és az életmód egyaránt szerepet játszhatnak.
Nincs egyetlen oka a depressziónak
A depresszió kialakulását több tényező együttes jelenléte valószínűsítheti. Ezek közé tartozhat a genetikai hajlam, az agyi folyamatok működése, bizonyos betegségek, a szerhasználat, a tartós stressz és akár a nem megfelelő táplálkozás is.
Fontos tehát, hogy a depressziót ne próbáljuk egyetlen okra visszavezetni. Lehet, hogy valaki örököl egy nagyobb sérülékenységet, de az, hogy végül kialakul-e nála a betegség, részben az életében bekövetkező eseményektől és a környezeti hatásoktól is függhet. A statisztikák szerint a nők körében gyakoribb a depresszió, aminek hátterében többek között hormonális tényezők is állhatnak.
1. Genetikai hajlam
Ha a családban korábban már előfordult depresszió vagy más hangulatzavar, magasabb lehet a depresszió kialakulásának kockázata. Egyes becslések szerint a depresszióra való hajlam körülbelül 40 százalékban genetikai tényezőkkel függhet össze. Iker-, család- és örökbefogadási vizsgálatok is arra utalnak, hogy létezik genetikai összetevő, ugyanakkor nem egyetlen „depressziógénről” beszélünk. Valószínűleg számos gén apró hatása adódik össze, amelyekhez aztán környezeti tényezők társulnak. A kutatások szerint például a kockázat magasabb lehet azoknál, akiknek a szülei és nagyszülei között is előfordult depresszió. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akinek a családjában volt depresszió, annál biztosan ki is alakul. A genetikai hajlam inkább sérülékenységet jelent, amelyet a környezet és az élethelyzetek tovább befolyásolhatnak.
2. Az agy kémiai folyamatai
A depresszióval kapcsolatban régóta vizsgálják az olyan ingerületátvivő anyagok szerepét, mint a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin. Ezek az úgynevezett neurotranszmitterek segítik az agy különböző területei közötti kommunikációt, és a hangulatszabályozásban is szerepet játszanak. Korábban elterjedt magyarázat volt, hogy a depresszió egyszerűen bizonyos neurotranszmitterek túl alacsony vagy túl magas szintjének következménye. Ma már azonban ennél jóval összetettebbnek látják a depresszió biológiai hátterét, és az egyszerű „kémiai egyensúlyhiány” elmélet önmagában nem tekinthető bizonyítottnak. Ugyanakkor több antidepresszáns gyógyszer valóban az agyi ingerületátvivő rendszerek működésére hat, például a szerotonin vagy a noradrenalin jelátvitelének módosításával.
3. Krónikus betegségek
A testi és lelki egészség szorosan összefügg. Bizonyos krónikus betegségek mellett magasabb lehet a depressziós tünetek kialakulásának kockázata. Ilyen lehet például a krónikus fájdalom, a cukorbetegség, a szklerózis multiplex, egyes daganatos betegségek, az alvászavarok vagy bizonyos pajzsmirigybetegségek. Ennek több oka is lehet. Egy hosszú ideje fennálló betegség önmagában is komoly pszichés terhelést jelenthet, miközben bizonyos betegségek közvetlenül is okozhatnak a depresszióhoz hasonló tüneteket. Ezért depressziós panaszok esetén az orvosok bizonyos esetekben testi okokat is keresnek.
4. Hormonális változások
A depresszió a nők körében körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a férfiaknál. Ennek hátterében társadalmi, pszichológiai és biológiai tényezők egyaránt állhatnak, köztük a hormonális változások is. A menstruációs ciklus bizonyos szakaszai, a terhesség, a szülést követő időszak és a perimenopauza egyaránt együtt járhat jelentős hormonális ingadozásokkal. A szülés után bekövetkező gyors hormonális változások például hozzájárulhatnak a szülés utáni depresszió kialakulásához. A pajzsmirigy működésének zavarai szintén hatással lehetnek a hangulatra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nőknél jelentkező depresszió minden esetben hormonális eredetű.
5. A cirkadián ritmus felborulása
A szervezet belső órája nemcsak azt szabályozza, mikor vagyunk álmosak vagy éberek, hanem számos hormonális és idegrendszeri folyamatot is befolyásol. A szezonális mintázatú depresszió kialakulásában szerepet játszhat ennek a cirkadián ritmusnak a zavara. Télen a rövidebb nappalok miatt kevesebb természetes fény ér bennünket, ami megváltoztathatja a szervezet alvás-ébrenlét ritmusát. A napfény mennyiségének változása a melatonin és más, hangulattal összefüggő biológiai folyamatokra is hatással lehet. Különösen azoknál lehet nagyobb a szezonális depresszió kockázata, akik olyan területeken élnek, ahol a téli hónapokban nagyon kevés a nappali világosság. A fényterápia, a rendszeres szabadtéri mozgás, a megfelelő alvás és a fizikai aktivitás egyes esetekben segítséget jelenthet, bár depressziós tünetek esetén érdemes szakemberhez fordulni.
6. A táplálkozás is szerepet játszhat
Az étrend önmagában nem magyarázza a depresszió kialakulását, de bizonyos hiányállapotok és étkezési szokások összefügghetnek a mentális jólléttel. Egyes vitamin- és ásványianyag-hiányok depresszióhoz hasonló tüneteket okozhatnak vagy súlyosbíthatják azokat. Kutatások összefüggést találtak a nagyon magas cukortartalmú étrend és a depresszió gyakoribb előfordulása között is, bár ebből nem következik automatikusan ok-okozati kapcsolat. Az omega-3 zsírsavak alacsony bevitele vagy az omega-6 és omega-3 zsírsavak kedvezőtlen aránya szintén olyan terület, amelyet a kutatók vizsgálnak a depresszió kapcsán.
7. Tartós stressz
Egy komoly szakítás, munkahelyi probléma, pénzügyi bizonytalanság, családi konfliktus vagy más tartósan megterhelő élethelyzet jelentős pszichés terhet róhat a szervezetre. Ha a stressz meghaladja az ember aktuális megküzdési képességét, hozzájárulhat a depressziós tünetek kialakulásához. A tartós stressz során a szervezet stresszrendszere is hosszabb ideig aktív maradhat. A kutatók többek között a kortizol, az idegrendszer és a hangulatszabályozás közötti összefüggéseket is vizsgálják.
8. Gyász és veszteség
Egy szeretett személy elvesztése után teljesen természetes lehet a szomorúság, az étvágy megváltozása, az alvászavar vagy az, hogy valaki átmenetileg elveszíti az érdeklődését korábban örömet okozó dolgok iránt. A gyász azonban nem ugyanaz, mint a depresszió. A gyász intenzitása általában idővel változik és fokozatosan enyhül. Ha azonban a tünetek egyre súlyosabbá válnak, tartósan fennállnak, vagy az érintett egyre kevésbé képes ellátni a mindennapi feladatait, depresszió is kialakulhat.
Forrás: Verywellmind / Képek: getty