A királyi házasságok mögött gyakran nemcsak szerelem, hanem stratégia állt és sok esetben egészen közeli családi szálak kötötték össze a feleket.
A királyi családok történetében a rokonházasságok egyáltalán nem számítottak szokatlannak. Évszázadokon át bevett gyakorlat volt, hogy az uralkodók unokatestvéreiket vagy távolabbi rokonaikat vették feleségül, elsősorban azért, hogy megerősítsék a politikai szövetségeket és egyben tartsák a hatalmat. Bár ma már idegennek hat, a történelem legismertebb királyi párjai között is számos olyan kapcsolatot találunk, ahol a felek szoros rokoni kapcsolatban álltak egymással.
Viktória királynő és Albert herceg
Az egyik legismertebb példa Viktória királynő és férje, Albert herceg házassága, akik elsőfokú unokatestvérek voltak. Mindketten ugyanannak a nagyapának, Ferenc szász-coburg-saalfeldi hercegnek a leszármazottai voltak. Viktória az ő lányának, Viktória hercegnőnek a gyermeke volt, míg Albert Ferenc fiának, Ernő hercegnek a fia. A házasság létrejöttében kulcsszerepet játszott közös nagybátyjuk, Lipót belga király, aki tudatosan támogatta a családon frigyet. Kapcsolatuk nemcsak politikai szempontból volt jelentős, hanem valódi érzelmi kötődés is jellemezte őket, ami ritkaságnak számított az uralkodói házasságok között.
IV. György király és Brunszvik Karolina
Egy generációval korábban azonban már kevésbé sikeres példát is találunk. IV. György király elsőfokú unokatestvérét, Brunszvik Karolinát vette feleségül. Közös nagyapjuk III. György király volt, így a rokoni kapcsolatuk egyértelmű. Házasságuk azonban rövid életűnek és boldogtalannak bizonyult: 1795-ben kötötték meg, de már 1796-ban végleg különváltak. Egyetlen gyermekük, Sarolta hercegnő, tragikus módon szülés közben hunyt el 1817-ben. Halála komoly hatással volt a trónöröklésre is. Amikor IV. György meghalt, a korona testvérére, IV. Vilmos királyra szállt, majd később Viktória királynő került trónra. Ha ez a házasság hosszabb és stabilabb lett volna, könnyen elképzelhető, hogy Viktória sosem válik királynővé.
VII. Eduárd király és Alexandra királyné
Viktória királynő fia, VII. Eduárd király szintén rokoni kapcsolatból választott feleséget, bár jóval távolabbi ágon. 1863-ban vette el Alexandra dán hercegnőt, aki később Alexandra királynéként vált ismertté. Mindketten II. György király leszármazottai voltak, így harmadfokú unokatestvérnek számítottak. Ez a kapcsolat már kevésbé volt szoros, de még mindig jól mutatja, mennyire összefonódtak az európai királyi családok.
V. György király és Mária királyné
VII. Eduárd fi a, V. György király is családon belül házasodott. Felesége, Mária királyné (született Tecki Mária) a másodfokú unokatestvére volt. Mindketten III. György király dédunokái voltak, így közös felmenőik révén szoros családi kapcsolat kötötte őket össze. Házasságuk stabil és hosszú életű volt, és jelentős szerepet játszott a brit monarchia modernizálásában.
II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg
Talán az egyik legismertebb modern példa II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg kapcsolata. Ők nemcsak Viktória királynőn keresztül álltak rokonságban, hanem IX. Keresztély dán király révén is. IX. Keresztély II. Erzsébet királynő ükapja volt, míg Fülöp herceg számára dédapát jelentett. Ez azt jelenti, hogy másodfokú unokatestvérek voltak egy generáció eltéréssel. Házasságuk jól mutatta, hogy a királyi családok közötti kapcsolatok még a modern korban is mennyire összetettek és egymásba fonódóak.