Az alvászavar megannyi tünetet lefed, de vannak olyan jelenségek, melyeket nem feltétlenül sorolnánk ide, mégis a legkomolyabb alvászavar-típusok közé tartoznak, és olykor nem is tudunk róluk!
Az alvászavar meglehetősen gyakori jelenség, ráadásul tünetei meglehetősen széles spektrumon mozognak. Ha a reggeli ébresztő előtt már magunknál vagyunk, ez is egy alvászavar-típus lehet, holott még az sem kell hozzá, hogy egész éjjel álmatlanul forgolódjunk.
Sok esetben nem is vagyunk tisztában az alvászavarunk tényével, hiszen éjszaka semmit nem érzékelünk, csupán nappal vagyunk kifacsartak és végtelenül fáradtak.
Mi is az az alvászavar?
Ez a kifejezés valójában nem egyetlen problémát fed le, hanem gyűjtőfogalomként tartjuk számon. Alvászavar lehet, ha rendszeresen nehezen alszunk el, vagy ha sokszor felébredünk éjszaka, netán annyira, hogy órákig nem tudunk visszaaludni. A rendszeres korai ébredés is utalhat alvászavarra, sőt, akár az is, ha eleget alszunk, mégsem vagyunk kipihentek. A háttérben számos tényező állhat, így a stressz, a rendszertelen napirend, a túlzott képernyőhasználat, sőt, még hormonális okok is, de akár komolyabb egészségi problémák, egyes gyógyszerek is okozhatnak álmatlanságot.
A leggyakoribb alvászavar-típusok
Inszomnia
Az inszomnia – vagyis az álmatlanság – a nehezített elalvásra, a gyakori éjszakai ébredésre vagy a túl korai ébredésre utal, amely rendkívül gyakorta előfordul az aludni próbálók körében. Leginkább stresszhez vagy szorongáshoz kötődik. A tünetek önállóan és kombináltan is megjelenhetnek. Az inszomniában szenvedők például sok esetben könnyen elalszanak, majd hajnali kettő-három óra környékén ébrednek fel, és képtelenek a visszaalvásra; jellemzően csupán a reggeli ébresztő előtt tudnak visszabóbiskolni.
Alvási apnoé
A horkolás meglehetősen gyakori jelenség, ám nem alvászavar. Nem úgy, mint az alvási apnoé esetében, ami hasonló hangokkal járhat, de egyben légzéskimaradásra utal, amikor is az agy újra és újra felébreszti a testet, emlékeztetve arra, hogy vegyen levegőt. Amennyiben partnerünk hangos horkolásra panaszkodik, nappal pedig állandó fáradtság uralkodik rajtunk – még akkor is, ha emlékeink szerint végigaludtuk az éjszakát – érdemes utánajárni a probléma forrásának, annál is inkább, mert az alvási apnoé kezelhető!
Nyugtalanláb-szindróma
Ez ugyan nem az agyban vagy a felsőtestben történik, mégis komolyan meg tudja keseríteni az alvást, hiszen nemcsak magát az elalvást nehezíti meg, hanem az éjszakai pihenést is. Nevéhez méltón a lábakban (vagy néha a karokban) jelentkező mozgáskényszert jelenti, amelyet kényelmetlen érzés, zsibbadás, feszülés kísér. A tünetek általában éjszaka, nyugalmi állapotban a legerősebbek, ám a jó hír, hogy életmódbeli változtatásokkal kezelhető.
Az alvászavar tünetei
Sok esetben csupán a nappali tünetekből gyanakodhatunk arra, hogy az éjszakai alvásunk nem kielégítő. Ha így van, a következőket érzékelhetjük:
– ingerlékenyebbek vagyunk
– szorongunk
– lehangoltak vagyunk
– nehezebben koncentrálunk
– feledékenyek vagyunk
– csökken vagy erősödik az étvágyunk
– hízunk vagy épp fogyunk
– a hormonális egyensúlyunk megbomlik
– az immunrendszerünk működése instabilabb lesz, gyakrabban leszünk betegek
– gyakori fejfájás
– indokolatlan sírás
Mikor vegyük komolyan?
Amennyiben az alvásprobléma hetente többször jelentkezik, és legalább egy hónapja tartósan fennáll, érdemes kivizsgáltatni, különösen akkor, ha a nappalunkra is hatással van. A tartós alváshiány ugyanis növeli a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, valamint anyagcserezavarokat és mentális problémákat is okozhat.
Mit tehetünk ellene?
Néhány apró változtatás csodát tehet, ám ehhez mi is kellünk!
Alakítsunk ki egy alvási rutint, melynek keretében nagyjából ugyanakkor kelünk és fekszünk, így a szervezetünk számára kiszámíthatóvá tesszük a ritmusunkat. Fontos, hogy este ne pörögjünk, ne sportoljunk, ne hallgassunk hangosan zenét. Érdemes egy órával lefekvés előtt kerülni a képernyőket, elkerülve a kék fény ránk gyakorolt hatását.
A hálószobában nem tanácsos túl meleget tartani, és ügyeljünk arra, hogy megfelelően sötét legyen, és semmi ne zavarja álmunkat, egy esetleges délutáni kávé sem. Az alkohol sem jó barát, ha alvásról van szó, hiszen bár hamar elalszunk tőle, az éjszakánkat megkeserítheti. Lefekvéskor próbáljuk meg elhessegetni a gondolatainkat, és tiszta fejjel álomra hajtani a fejünket, így a stresszt is elüldözve az ágyunkból.
Amennyiben az alvásunk nem javul, érdemes felkeresni egy szakembert, mert van, amit egyedül nem tudunk kezelni, még akkor sem, ha ,,csak” alvásról van szó.